Hatalmas vita bontakozott ki a neten azután, hogy a Veszprémi Törvényszék a vörösiszap- perben kizárta az eljárásból az egyik szakértőt. Dr. Farkas József Dsc. egyetemi tanár, a műszaki egyetem professzora, a geotechnika kiváló ismerője, a téma ismert és elismert szakembere. Ezzel érvelnek azok, akiket felháborít, hogy a bíróság éppen az ő szakvéleményére nem kíváncsi.
Ez persze így nem igaz. A bíróság bizony nem csak hogy „kíváncsi”, de szüksége is lenne a professzor úr szakvéleményére. De dr. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke nem csak a büntetőeljárási szabályok kitűnő ismerője, hanem azt is szem előtt tartja, mi lehetne, sőt lenne a következménye annak, ha egy ilyen súlyú ügyben akár csak a legkisebb mértékben vétene e szabályok ellen. A bíró következetes, kemény tárgyalásvezetése, valamennyi törvény szigorú betartása és betartatása a legfőbb garanciája annak, hogy tisztességes eljárásban tisztességes döntés születhessen.
Egy büntetőeljárásnak szigorú és áthághatatlan „játékszabályai” vannak. Nem véletlenül. Ha ezeket a játékszabályokat a hatóságok nem tartják be, az olyan, mintha egy kerékpárversenyen az egyik versenyző kerékpárjára motort szerelnének, a másik meg leeresztett gumikkal lenne kénytelen versenyezni. A példa csak annyiban sántít, hogy egy verseny elvesztése mégiscsak könnyebben kiheverhető, mint az, ha valakit a tisztességes eljárás követelményeit megsértve, védekezési jogait korlátozva fosztanának meg a szabadságától.
Pedig éppen valami ehhez hasonló történt az eljárásnak – nem mellesleg ügyészi felügyelettel kísért – nyomozati szakaszában. Hogyan is került dr. Farkas József önhibáján kívül ebbe a helyzetbe? Elmondta a tárgyaláson: „telefonon szóltak nekem, hogy még a borotválkozást is hagyjam abba, mert máris jön értem egy autó. A miniszterelnök, a belügyminiszter és a katasztrófavédelem országos parancsnoka velem együtt akar lemenni a helyszínre.” Ez eddig még nem is lett volna baj. Miért ne akarhatna bármely politikus szakemberre támaszkodva informálódni egy ilyen szörnyű katasztrófa esetén. A pártatlan nyomozati eljárásba vetett hitünket az teszi aggályossá, hogy Orbán Viktor már a katasztrófát követő napon kijelentette: a tragédiát emberi mulasztás okozta. És mindössze egy hónappal a tragédiát követően pedig a kormány már azt is „tudta”, sőt kormányhatározatban tudatta, hogy az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa károkozója a MAL Zrt.
Dr. Farkas József már a kezdet kezdetén adatgyűjtésbe és vizsgálódásba kezdett annak ellenére, hogy ekkor még hivatalosan nem rendelték ki szakértőnek, de ami eljárásjogi szempontból még ennél is perdöntőbb: a saját cégében a saját fiai minden külön megbízás nélkül méréseket és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, adatokat elemeztek.
Mit mond erről a Büntetőeljárási törvény? „Nem járhat el szakértőként olyan személy, aki olyan gazdasági társaság tagja, amelynek (bármely más) tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.” Ez a törvénynek olyan kivételt nem tűrő szabálya, amelyet a bíró mérlegelés nélkül köteles alkalmazni. Mondanom sem kell, hogy ugyanígy kötelező érvényű – lett volna – a nyomozóhatóságra és az ügyészségre nézve is. Ők azonban mindezzel mitsem törődve később szakértőként rendelték ki dr. Farkas Józsefet. Ez eredményezte azt, hogy a bíróság négy olyan szakértői véleményt is kénytelen volt kizárni a vizsgálódás köréből, amelyeket dr. Farkas készített.
A következő tárgyaláson a bíróság a korábban szabályosan kirendelt dr. Dudás Zsuzsanna igazságügyi szakértő meghallgatását kezdte meg. Azonban ez a szakértői meghallgatás sem nélkülözött némi eljárásjogi bonyodalmat; az ő szakértői véleménye ugyanis több ponton a már kizárt dr. Farkas professzor adataira támaszkodott. Így a bíróságnak arra is ügyelnie kellett, hogy dr. Dudásnak kizárólag olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre a szakértő saját, önálló megállapításai alapján tud válaszolni. Emellett a bíróság jó néhány esetben kénytelen volt megállapítani, hogy a szakértő egyes következtetései meghaladták kompetenciájának határait. Magyarul: egy statikával és geotechnikával foglalkozó szakember nem tehet olyan megállapításokat, amelyek pl. a MAL Zrt. katasztrófaelhárítási tervének minősítésére, szeizmológiai (földrengéstani) adatok értékelésére, a vádlottak szakmai ismeretére, illetve arra vonatkoznak, hogy mi lett volna a vádlottak feladata a hatóságok értesítésével kapcsolatban. Ez utóbbi nyilvánvalóan jogkérdés, melynek eldöntése a bíróság feladata.
A bíróság a szakértői meghallgatásokat felfüggesztve a pénteki tárgyaláson tanúként hallgatta meg azt a Juhász Zoltánnét, akinek 14 hónapos kisbabáját a karjaiból ragadta el az iszapáradat. Hároméves kislányát is alig tudta megmenteni. A szülők és az életben maradt kislány egyaránt súlyos, vegyszer okozta égési sérüléseket szenvedtek.
Juhászéknak korábban a polgári bíróság nem jogerősen 32 millió Ft kártérítést ítélt meg, melyet a MAL Zrt.-nek kell megfizetnie. Pontosabban kellene. A gyár ugyanis felszámolás alatt áll. Juhászné nekem azt mondta: elveszített gyermeküket semmi sem pótolhatja. De sajnos azzal is tisztában vannak, hogy a megítélt összeget soha nem fogják megkapni.
A vallomások után Bakonyi Zoltán, az ügy elsőrendű vádlottja azért kért szót, hogy ismét részvétét fejezze ki a szülőknek, teljesen függetlenül attól, hogy a bíróság őt és kollégáit felelősnek tartja-e vagy sem.
A tárgyalás végeztével a folyosón Juhászné csak annyit mondott: „én azt szeretném, hogy aki tényleg bűnös, kapja meg méltó büntetését, de igazán csak arra vágyom, hogy legyen már vége ennek az egésznek”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
