Kétségbeejtőek a PISA-felmérések eredményei: óriási baj van diákjaink szövegértésével. De még talán ennél is nagyobb a baj, amikor egy magasan képzett bíróról derül ki ugyanez. Ha ez a bíró a saját „munkaeszközének”, a Btk.-nak a szövegét sem képes helyesen értelmezni.
Ez történt a Szegedi Törvényszéken. Nagy Andrea bírónő terrorcselekmény miatt (is) ítélte 10 évi fegyházra Ahmed H. szír állampolgárt a tavalyi röszkei zavargásban való részvételéért. Igazán nem mondható súlyosnak az ítélet, hiszen azt a törvényi büntetési tétel minimumában szabta ki. Súlyosnak nem. Csak törvénysértőnek. A Btk.-ban a terrorcselekmény fogalmának meghatározása így kezdődik: „aki abból a célból, hogy állami szervet… arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”… majd így folytatódik: „személy elleni erőszakos… bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő”.
Előrebocsátom, nem tudom, hogy Ahmed H. cselekménye bizonyított-e vagy sem. Ezt csak azok tudhatják, akik jelen voltak a tárgyaláson és követték a bizonyítási eljárást. Én abból a (nem biztos, hogy alapos) feltételezésből indulok ki, hogy a bíróság mindent bizonyítottnak látott. Az igazi kérdés az, vajon ebben az esetben megvalósult-e a terrorcselekmény. Ehhez pedig azt kell eldönteni, hogy H. Ahmed bármely állami szervet akart-ebármire kényszeríteni. Mert a terrorcselekmény úgynevezett célzatos bűncselekmény, azaz ha nincs ilyen cél, akkor ez a bűntett nem valósul meg.
És akkor most térjünk vissza a „szövegértésre”.
Igazán nem akarok tudományos magasságokban szárnyalni, ezért a 10-15 éves diákoknak szóló magyar értelmező szótárt kaptam elő. Azt írja: „állam – az ország hatalmi szervezete. Az állam élén a kormány és szervei állnak”. (No meg persze a parlament, de ez most érdektelen.)
A „szerv” fogalmáról pedig azt tudhatják meg a gyerekek, hogy az „intézményt, intézményrendszert” jelent. Akkor most már nincs akadálya annak, hogy értelmezzük a Btk.-ban írtakat. Milyen „állami szervet” akart volna H. Ahmed bármire kényszeríteni? A helyszínen lévő rendőr nem „állami szerv”! A sok rendőr sem az. Legfeljebb egy állami szerv tagjai. Esetünkben állami szerv lehetett volna például a Belügyminisztérium vagy mondjuk az Országos Rendőr-főkapitányság. Ha H. Ahmed azt követelte volna a helyi rendőröktől, hogy fenyegetését továbbítsák az említett állami szerveknek azért, hogy adjanak ki utasítást vagy intézkedést a határ megnyitására, akkor beszélhetnénk terrorcselekményről.
De erről – az ismert tények alapján – szó sem volt. Ha a szír férfi valóban köveket dobált a rendőrök felé, legfeljebb hivatalos személy elleni erőszakot követett el, mely alapesetben 1–5 évig, csoportos elkövetés esetén 2–8 évig, és ha valóban ő volt a csoport szervezője, vagy vezetője, akkor 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Ugye, így már elképesztően sok az a 10 év?
Reménykeltő azonban, hogy a szegedi ítélet csak elsőfokú. Kevéssé reménykeltő viszont, hogy a politika már megint „iránymutatást” akar adni a bíróságnak. Orbán Viktor már tavaly kijelentette, hogy „terroristát fogtunk”, majd a még nem jogerős ítéletet kommentálta: „Megmondtuk előre, teleplakátoltuk az országot, ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket”.
Azt nem mondta, hogy a bírónak is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
