A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Biszku Béla ellen hozott ítéletet, mert az elsőfokú bíróság nem derítette fel megfelelően a tényeket. Ez nem csak a jobbikos Novák Elődöt háborította fel olyannyira, hogy üvöltözése miatt ki kellett küldeni a tárgyalóteremből, hanem a fideszes Gulyás Gergelyt is. Szerinte „az igazságszolgáltatásból nemcsak a szándék, a hozzáértés is hiányzik az erkölcsi rend helyreállításához”. Hagyjuk a politikát, beszéljünk most csak a hozzáértésről!

Gulyás Gergely parlamenti felszólalásában követelte, hogy az Országgyűlés támogassa azt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által tett javaslatot, mely szerint az emberiesség elleni bűncselekmények esetén akkor is le lehessen folytatni a büntetőeljárást, ha a vádlott közben meghal. E remek ötlet alátámasztásául a lengyel példára hivatkozott, mondván, a törvények ezt ott lehetővé teszik. Szerencsétlen Gulyás, no meg a törvényileg életre hívott NEB sajnálatos módon egy egyszerű fordítási hiba áldozatává vált, amikor egymással egyetértve előterjesztették ezt a jogi képtelenséget.

„Ahogy jogászként megtanultam: nem betéve kell tudni a jogszabály szövegét, csak keresni kell tudni” – írta nekem egy volt tanítványom, Bártfai Zsolt, akinek mindössze félórányi kemény munkájába telt, amíg felfedezte, mekkora bakot lőttek a parlamentben. A lengyel büntetőeljárási törvény 79. cikke az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) honlapján angol fordításban ugyanis így szól: „a vádlottat védőnek kell képviselnie, ha halott, néma vagy vak”.

Ez a zagyvaság két angol szó hasonlósága, és két betű elírása révén született. Angolul a halál: „DEATH”,  a süket pedig „DEAF”. Fordítási hiba nélkül tehát a lengyel törvénynek az a bizonyos 79. cikke helyesen így hangzik: „a vádlottat védőnek kell képviselnie, ha süket, néma vagy vak”.

De hogy tanár és tanítványa egyaránt biztosak legyenek a dolgukban, mindketten utánanéztek az eredeti lengyel szövegnek is. És mit tesz Isten, abban is az szerepel, hogy az eljárásban akkor kötelező a védő részvétele, ha a vádlott süket, néma vagy vak. A lengyel  „GŁUCHY” szó nem csupán a Google-fordító, de hivatásos lengyel tolmács szerint is süketet jelent. Angolul tehát a szöveg helyesen: „if he is DEAF, dumb or blind” (ha süket, néma vagy vak). Erre mondják, hogy ez bizony nagyon ciki!

Azt már meg sem merem említeni, hogy egy törvény szövege – jó esetben – összefüggő egészet alkot. Márpedig a lengyel törvény már az elején kimondja, hogy a büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a vádlott meghal. Ebből a jogász végzettségű és angolul állítólag beszélő Gulyás Gergely csekély logikai készséggel is rájöhetett volna, hogy valami nem kerek abban az angol fordításban, amely szerint a törvény egy későbbi része a „halott” védelméről tesz említést.

A mi kis NEB-ünknek is van három olyan tagja, aki önéletrajzában azt állítja, hogy tud angolul. Ráadásul a Bizottság első külföldi útja éppen Varsóba, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéhez (IPN) vezetett. Legalább akkor tisztázhatták volna, hogy a lengyel IPN-ről szóló törvény sem tartalmaz egyetlen olyan mondatot sem, amelynek alapján ítéletet lehetne hozni halott ember ellen. Szívesen ajánlok Gulyás Gergelynek akár angol, akár lengyel tolmácsot. Egy feltétellel. Ha elárulja: most is úgy gondolja, hogy tényleg az igazságszolgáltatásból hiányzik a hozzáértés?
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!