Az új felsőoktatási törvény szerint, azok a hallgatók, akik befejezték egyetemi tanulmányaikat, állami nyelvvizsga híján is hozzájuthatnak oklevelükhöz. A felsőoktatási intézmények önállóan dönthetnek a kedvezmény megadásáról. A legtöbb patinás egyetem húzódozik a nyelvvizsga-amnesztiától, de számos intézmény – legutóbb a Kaposvári Egyetem – határozott úgy, hogy belső nyelvvizsgán teszi lehetővé a diploma megszerzését azok számára, akiknek nem sikerült letenniük az állami nyelvvizsgát.
Bár az új felsőoktatási törvény vonatkozó passzusát sok bírálat érte, az idő mára fényesen bebizonyította az amnesztia létjogosultságát. Hiszen jól járnak vele a diákok, mert az egyetemük által gründolt belső nyelvvizsgán rendszerint sokkal alacsonyabbra teszik a lécet. Van, ahol bevallják: náluk az állami nyelvvizsga minimumkövetelményének 60 százalékával is át lehet menni. Aki volt már fiatal, márpedig túlnyomó többségünk átesik ezen a fájdalmasan rövid életszakaszon, az tudja, hogy ilyenkor az embernek számtalan sokkal fontosabb tennivalója is van annál, minthogy idegen szavakat magoljon.
Jól járnak az egyetemek is, hiszen a belső nyelvvizsgáért és a hozzá vezető tanfolyamokért pénzt lehet kérni a hallgatóktól, ráadásul kiszórhatják az évek alatt beragadt diplomáikat. Hosszú távon azonban az állam jár a legjobban: ha a diplomásai nem beszélnek rendesen idegen nyelveket, akkor nem kell félni attól, hogy elhagyják az országot és külföldön vállalnak munkát.
Én csak azon csodálkozom, hogy az állami törvénygyár miért ragadt le a nyelvvizsgánál. Az egyetemi- főiskolai tantárgyak között ugyanis az idegen nyelvnél sokkal húzósabb toposzok is előfordulnak. Aki életében túljutott már egy igazi szerves kémia szigorlaton, az tudja, hogy ehhez képest egy állami nyelvvizsga könnyed nyári kikapcsolódásnak számít. Hasonlóan minősíthetjük például az orvostanhallgatók anatómia szigorlatát, a gépészeknél a kalorikus gépek üzemtanát, a közgazdászoknál a matematikát, de még a jogászoknál a római jog is jelentékeny állomásnak minősül az agyhalál felé vezet úton.
Ha például angolból elengedik a vizsgát, akkor anatómiából miért nem? Persze tudom, hogy aki nem tudja megkülönböztetni a nyálmirigyet a hasnyálmirigytől, az az átlagosnál nagyobb hibaszázalékkal operál, de aki manapság Magyarországon kés alá fekszik, az úgyis tudja, hogy milyen irdatlan kockázatot vállal. És mi a fenének a közgazdászoknak az emelt szintű matek, amikor éppen napjaink gazdasági kormányzata bizonyítja be: lehet valaki nemzetgazdasági miniszter anélkül is, hogy halvány fogalma lenne az egyszeregyről?
A szakértelem bolsevista trükk mondta messze megelőzve korát Csurka István. Amíg felkészületlen szakembereket képzünk, akik képtelenek máshol megállni a helyüket, addig nyugodtak lehetünk, hogy ez az értelmiség nem fog cserbenhagyni bennünket. Itt marad a nyakunkon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
