Tömören jellemezve a szeptember eleji állapotokat: a Nemzeti Összeomlás Kormánya sziszifuszi küzdelmet folytat, hogy kiismerje magát abban a káoszban, amit ő maga okoz. A káoszellenes harc ugyanis újabb és újabb fejetlenségeket szül. A fejetlenséggel szembeni határozott fellépés következtében viszont mélyül a zűrzavar, amelynek leküzdése nyomán nő az összevisszaság, az anarchia és a tohuvabohu.
Némely növendéknek más meglepetéseket is tartogatott az idei szeptember. Akadtak például, akik csak hűlt helyét találták alma materüknek, mert az nyáron megszűnt, bezárták, beolvadt, áthelyezték, lerombolták és a helyét sóval hintették be.
Annyit biztosan tudunk, hogy a Nemzeti Erőfitogtatás Minisztériumának halványlila segédfogalma sincs, hogy hány iskola húzta le végleg a rolót nyáron. Jásztelek, Püski, Ács, Békéscsaba, Szombathely, Kaposvár, Kistarcsa és persze Budapest több bezárt oktatási intézménye is szerepelt a hírekben. A HVG úgy számolja, hogy nagyjából húsz iskolát vitt el ez a nyár, de a járványnak koránt sincs vége, hiszen több helyütt is beharangozták már, hogy ez a tanév lesz a végső.
Megint mások azon lepődhettek meg az idei tanévkezdéskor, hogy csuhája lett a pedellusnak, és hogy düledező suliépületüket ezentúl az imádság tartja majd össze.
A helyi önkormányzat ugyanis már képtelen volt eltartani az iskolát, ezért egyházi kezelésbe adta. Ezeknek a nebulóknak az iskola már ebben a szemeszterben is keresztféléves képzést fog nyújtani.
Némelyek tankönyvek nélkül kezdik az idei tanévet, mert az önkormányzat másra költötte el az államtól tankönyvekre kapott pénzt, s a kiadók nem hajlandóak tovább hitelezni a könyvek árát a helyhatóságoknak. Hasonló okból több helyütt is bizonytalan az iskolai koszt, mert az önkormányzatok százmilliókkal tartoznak a konyháknak. Az iskolai közéheztetés kérdése azért vált most különösen fontossá, mert bizonyos információk szerint Hoffmannék az általános iskolában kötelezővé tennék a napközit. Nehéz elképzelni, hogyan bírnák ki nebulóink az egész napos iskolát étlen, szomjan, könyvtelenül. De hogy komolyan kell venni ennek eshetőségét is, arra Szijjártó Péter legutóbbi nyilatkozatából következtethetünk. Orbán Viktor szóvivője ugyanis azt találta mondani, hogy azért kell átalakítani az oktatást, mert az egyike azon nagy rendszereknek, amelyek állandóan újratermelik az államadósságot. Úgy látszik tehát, hogy a munkanélkülieken, a nyugdíjasokon, a szegényeken, a rokkantakon túlmenően a kormány megtalálta, kiken lehet még nagyot takarékoskodni: a gyerekeken. Nem is tudom, hogy ez miért csak most jutott eszükbe. A kormány elfogadta ugyan a héten a közoktatás új tervezetét, erről azonban eddig semmi részlet nem szivárgott ki.
Emlékszünk rá, hogy Orbán Viktor egyszer már átíratta Rózsi nénivel a törvényt. Valószínű, hogy még egyszer visszadobni a tervezetet már nagyon égő lett volna, ezért a mostani változatot harminc évre titkosították és így majd csak unokáinknak fog szolgálni örök tanulságul. Ezért egyelőre csupán a sajtóból összeszedett részinformációkból következtethetünk arra, hogy milyen irányban változik majd a tanügyi politika. Azt tudjuk már például, hogy az angol nyelv kiesett a pikszisből, mivel könnyűnek találtatott. Viszont nagyon valószínű, hogy nemzeti tradícióink ápolása céljából kötelező tantárgy lesz a lovaglásoktatás az általános iskolákban. A minisztérium nagyon támogatja az elképzelést. Azt még nem tudjuk, hogy külön lovat akarnak-e adni minden gyerek alá vagy közös lónak lesz-e túros a háta. Ismerve azonban a közoktatás sanyarú helyzetét, valószínűleg akadnak majd helyek, ahol ló nincs, és a szamár is jó lesz. Sőt, a halmozottan hátrányos helyzetű iskolákban a hintalovat lesz muszáj tanrendbe iktatni. Kormányzati szempontból nem is árt egyébként, ha gyerek már egészen fiatalon hozzászokik, hogy hintába ültetik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
