A KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) honlapot és kampányt in dított annak érdekében, hogy hazacsábítsa a jelenleg külföldön élő magyar fiatalokat. Ennek érdekében 10 érvet sorol fel a szervezet újonnan indított gyerehaza.org honlapján.

A kezdeményezés dicséretes, a megvalósítás azonban kétségbeejtő. A sorakozó érvek arra vallanak, hogy ezeknek a keresztény fiataloknak fogalmuk sincs a világról. Valamiféle virtuális vacakban élnek. Ráadásul miközben legfőbb értéküknek a magyarságukat tartják, nem tudnak helyesen írni. Egy ilyesmire kényes blogger összeszámolta ugyanis, hogy a tíz pontban összesen húsz helyesírási hiba van. Javasolta is tizenegyedik hazahívó érvnek, hogy itthon nem kell tudni helyesen írni. Hozzáteszem: nincs is még egy ország a világon, ahol az államfő azt se tudja helyesen leírni, hogy államfő.

A hazacsalogatók két veretes gazdasági érvvel csapnak bele a lecsóba: az első a versenyképes, egykulcsos adó. 2011. január 1-jétől Magyarországon 16% a személyi jövedelemadó kulcsa. Ez a kulcs még európai uniós viszonylatban is nagyon alacsony – érvelnek az ifjú keresztények. Azt nem teszik hozzá, hogy ezt az adót (amely egyébként a szuperbruttóval együtt 20 százalék) a nyugatinál nagyjából 70 százalékkal alacsonyabb bérből vonják le. Átlagosan persze. De hát ezt a külföldre szakadtak amúgy is tudják.

A másik gazdasági érv: A „magyar álom” szabad pálya az új ötleteknek. Az „amerikai álom” korszaka véget ért – magyarázzák az ifjú keresztények. – Míg Magyarországon érdemes az ötleteidet saját vállalkozással kamatoztatni, addig Nyugaton nincs más lehetőséged, mint multiknál elhelyezkedni – hangzanak az érvek.

A zuglói Bazsarózsa utcából, az IKSZ központjából nézvést tehát Nyugaton csak multicégek vannak, és az is biztos, hogy idehaza még egyik keresztény ifjú sem kezdett saját vállalkozásba. Különben tudná, hogy az nem álom, hanem rémálom. A külföldre szakadt fiatalok többsége – mint ahogy azt a honlaphoz fűzött több száz bejegyzésben szinte egybehangzóan megemlítik – elsősorban azért ment el itthonról, mert reménytelennek látta, hogy tudását, tehetségét és kezdeményezőkészségét kamatoztatni tudja Magyar­országon. És a kialakuló légkört se tartják vonzónak. Idéznék egy frissen kitántorgott fiatal válaszából: A „magyar álmot” számomra pillanatnyilag a médiatörvény cenzúrája, az Ab hatásköreinek megnyirbálása, az új alkotmánytervezet antiliberális vonulata, a független Költségvetési Tanács, a független Monetáris Tanács megszüntetése, az ügyészség átpolitizálása, a 3000 milliárd forintnyi privát megtakarítás államosítása, a bíróság függetlenségébe való beavatkozás (a semmisségi törvényen keresztül), a paramilitáris szervezetek terjedése és a kirekesztő beszéd elfogadottsága jelenti. Ez pedig már közelebb áll a dél-amerikai „álomhoz”.

Nem sorolom mind a tíz pontot, amelyekbe belefér egy kis szoclibbuzizás is (Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele), de a legtöbb hívó szóban az IKSZ konkrétumok híján elsősorban az érzelmekre akar hatni. A Túró Rudi, mint hazacsalogató érv valószínűleg bekerül klasszikus mondásaink közé. „Mondj egy másik országot, ahol rájöttek arra, milyen finom a tehéntúró csokoládéborítással…” – érvelnek a felhívás szerzői. Pedig ha tudnák! Ha tudnák, hogy a Túró Rudi eredetileg szovjet találmány. Az ötletet magyar tejipari szakemberek hozták haza az ötvenes években, s az utódállamok egy részében ma is gyártják sokféle ízben, de szögletes formában. A magyar változat állítólag azért henger alakú, mert eredetileg hurkatöltővel készítették. Ma már viszont nagyüzemileg készül, nem magyar tulajdonú gyárban, többnyire nem magyar alapanyagokból, sőt még a színes borítót is külföldön nyomják hozzá. Tipikus hungarikum.

A Túró Rudihoz hasonlóan kulináris csalogató érvként hozzák fel egy másik pontban a pörköltet nokedlivel, ropogós parasztkenyérrel és csalamádéval. Több kommentelő hazánkfia szájában erre már tényleg összefutott a nyál, bár hozzáteszik, hogy ez a tipikusan magyar étel argentin marhából a legjobb, továbbá francia bagett és lengyel vágott savanyú a legízletesebb választás hozzá.

Külföldre szakadt hazánkfiai az oldalhoz százszámra fűzött sajnálkozó megjegyzéseikben túlnyomórészt középkorba visszacsúszó, tekintélyuralmon alapuló, rosszkedvű, kirekesztő, gyűlölködő, a tehetséget magától elmaró, korrupt és urambátyám kapcsolatokon alapuló országnak látják onnan hazájukat. Nekik ugyanis van összehasonlítási alapjuk.

A reakció nem maradt el: Tudjátok mit? Akkor ne is gyertek haza!

 

Címkék: kormány, labdarúgás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!