„Részese vagy valaminek, ami sokkal nagyobb nálad, fel sem tudod fogni, mennyivel. Sírni tudtam volna, pedig nem vagyok sírós” – mesélte egy barátom. Ő három felnőttet, egy kamaszt és hat gyereket vitt haza egy este, mert nem tűrte tovább a lelkiismerete, hogy kisgyerekeket lásson a földön aludni. A barátom szállást, takarót és fürdőszobát biztosított nekik. Nem tudja, mi lett velük azóta.
Tanulnunk kell az emberséget. Néhány ruha, pár palack víz, szőlőcukor, némi cigaretta – igenis büszke vagyok arra, hogy hozzájárultam ahhoz, hogy a menekültek némelyikének jobb legyen. Most mégis megszégyenülve érzem magam. Nem azért, mert ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője közölte: „aki a migránsokat védelembe veszi, az jogsértést vesz védelembe”. Hanem azért, mert gonoszság, amit Lomnici mond, sokan meg csak hallgatják. Hogy Magyarország ne csak a kitaszítottság és a gyűlölet állomása legyen a menekülteknek kontinenseken átívelő útjuk során, arról tett például Sólyom László volt köztársasági elnök is a minap. Háztartási keksszel kínálta a parkban üldögélő menekülteket. Ő ugyanis kisgyerekeket látott ott, ahol Lomnici jogsértést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!