Kis lépés Orbán Viktornak, de nagy lépés a magyar bankszektornak – így értékelték a pesti tőzsdeparketten a magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hét elején aláírt szándéknyilatkozatát.

Bár jól hangzik az űrhajós tréfa, mégsem pontos. Az angol nyelvű szövegből ugyanis elképesztően ortodox gazdaságpolitikai fordulat képe rajzolódik ki a magyar kormány horizontján. És az sem lehet véletlen, hogy épp a londoni székhelyű pénzügyi intézmény a partner. Mert ha mondjuk, a Magyar Bankszövetség lenne a másik fél, akkor egy közkézen forgó magyar szöveg miatt kényszerülne kínos kommunikációra a kormány. Tényleg holdraszállás értékű, hogy minden fronton vis?- szavonulót fújtak a bankok elleni háborúban.

Míg korábban a magyar többségi tulajdonú bankrendszer kialakításán fáradozott a kormány, a mostani szándéknyilatkozatban nem csak lemond erről a célról, de azt is vállalták, hogy három éven belül magánkézbe adják a többségi részesedéseket.

Ez a kitétel a frissen államosított MKB-t és a Budapest Bankot érinti. Egyúttal a jelenlegi évi 140 milliárdos bankadó terhét 60 milliárddal csökkentik.

Ráadásul, egykulcsos lesz a bankadó, ami az elemzői számítások szerint a nagybankoknak kedvez, ellenben az eddig patronált hazai takarékszövetkezeti szektor terhei növekednek. Arra is ígéretet tett a kormány, hogy elkerüli az árfolyamkockázatok bankokra hárítását, tehát az autóhitelesek hiába reménykednek központi árfolyamkedvezményben. Továbbá azt sem reklámozzák, hogy az árverezések és kilakoltatások további korlátozásáról is lemondott a kormány.

Külön pikantériája az EBRD előtti fegyverletételnek, hogy annak pénzügyi alelnöke Simor András korábbi magyar jegybankelnök, akit akár az Orbán-kormány üldözöttjének is nevezhetnénk. Ennél is érdekesebb, hogy a „piacgyilkos” gazdaságpolitika enyhítésének van olyan olvasata: a kormány a nagy hitelminősítők kegyeit keresi. Magyarán felminősítésre játszik. Ami arra utal, hosszabb távon talán mégsem annyira gyümölcsöző a bóvli kategóriás magyar adósság finanszírozása a közel-keleti és a posztszovjet kalandor tőkével. Bármennyire jól hangzik is a keleti nyitás szlogenje.

Márpedig a tőkepiac komoly intézményi szereplői csak befektetésre ajánlott kötvényeket vásárolhatnak. Az ajánlást pedig a hitelminősítők írják.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!