Sashalmon, a felújított park és a rendbe hozott piac mellett, a Thorma János utcában, egészen pontosan a 16-os szám alatt van egy kert, ahol szemaforok nőnek az égig.
Egészen fura látványt nyújtanak a kis kertvárosi utcácskában a kerítés mögül kikandikáló vasúti jelzőberendezések, melyekkel a ház gazdája, bizonyos Szűcs Miklós, civilben szenvedélyes vasútmodellező és gyűjtő, „ültette” tele az udvart. Azt mondja, amíg akad egy szemafornyi hely a kertjében, addig biztos, hogy nem áll le a vasút modernizálása miatt megsemmisítésre ítélt vasúttörténeti ritkaságok megmentésével. Az anyagot mindig a felszámolásra ítélt szárnyvonalakról szerzi be – a hulladékká váló jelzőberendezésekhez általában rossz állapotban jut hozzá, de aztán aprólékos munkával felújítja őket, majd, miután elkészült velük, felállítja a kertjében. Ma már olyan eszközökkel is rendelkezik, amelyek a Vasúttörténeti Parkban is hiánycikknek számítanak – egy különleges szemafort fel is ajánlott a parknak, kifestette szépen, odavitte, már csak a betontalpat kellett volna elkészíteni hozzá, ám arra nem kapott engedélyt. Mondták neki, tegye le, majd megoldják. Azóta is ott rozsdásodik a kerítés tövében. Nagyon elszánt, van olyan vasúti kellék, amiért súlyos magyar forintokat fizetett. Az egyik vízidaruért például több százezret adott, majd trélerrel vitette a házához. Még egy darut is bérelt, hogy beemelje a kertjébe a sok százkilós szörnyet. Nemcsak a környék kedvence a Szűcs-porta, ő maga is szívesen gyönyörködik égbe törő lakótársaiban. Különösen este szeret kimenni az utcára, és „megy a gőzöst” képzelni a világító lámpák közé. Mivel az olajjal világítás, ahogyan eredetileg zajlott, picit költséges lenne, az olajlámpák helyére ötwattos izzókat épített be, hogy minden este, sötétedés után felgyúlhassanak a szemaforok fényei a Thorma János utcában. Ha már vonat nem jár arra, legalább az arra sétálók lássák, mikor szabad az átjárás.
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
