Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak. Anglia érces tónusa beszél a hangosba, körbeüvöltve, hogy semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen. David Cameron miniszterelnök drasztikusan szigorítaná a letelepedés feltételeit a szigetországban. Nekünk, uniós állampolgároknak.
Pedig csak Londonban, az új ígéret földjén, útlevél mellé egy álom volt a belépő. Mindenkinek, aki nem ott született. Mi, magyarok már egy pécsnyi álmot adtunk Angliának, a lengyelek majd egy varsónyit. Most úgy tűnik, nem kérnek belőlünk. Az újonnan csatlakozott tagállamok polgárait nem engednék az országba, egészen addig, amíg az otthoni gazdaságaik teljesítménye nem közelíti meg az EU-s átlagot. A lengyel vízvezeték-szerelők legendájának vége. Az új keletű korlátozás eredeti megoldásokkal tűzdelt, akár az angol humor. Ha egyáltalán tudunk még nevetni.
A miniszterelnök elképzelése szerint az unióból érkező bevándorlóknak négy évet kellene várni arra, hogy adókedvezményben részesülhessenek vagy önkormányzati támogatást igényeljenek. Kitoloncolnák őket, ha hat hónap után sem kapnának munkát. Azaz bejelentett állást. Ám az ígéret földje fekete színt öltött, mosogató, színész vagy ékszerész számlát csak mutatóban látott. Duplán oda a biztonság.
Nem kell fellapozni a római szerződést, hogy tudjuk, Cameron épp esküt szeg. Az uniós állampolgári jogoknak kőbe vésett alapértéke a munkavállalók szabad mozgása, illetve, hogy az unió tagjait ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint azt a befogadó ország a saját polgáraival tenné. Egység a sokszínűségben, ez volt a szlogen, ugye? Brüsszelben legalábbis ezt olvastam a parlament falán. A munkaerő szabad áramlása, a csillagos zászlóra írt büszkeség volt.
Ám a képlet ennél, ha lehet, még bonyolultabb. Nagy-Britanniában népszavazás lesz, hogy az EU-n belül, avagy kívül képzelik el polgárai a jövőt. A bevándorlás kérdése az ügy, amely eldönti a tétova maradási szándékot.
Talán mégis nemcsak szép, hanem valóságos ez a sokszínűség. Egy németországi kutatás szerint ott a bevándorlók kész főnyereményt jelentenek. Mivel a Németországban élő külföldi állampolgárok sokkal több pénzzel járulnak hozzá az állam fenntartásához, mint amennyi szociális támogatást kapnak. Erre éppen lehet büszkének lenni, és szép tágasra nyitni a határokat.
Ahány ország, annyi Európa.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
