Valami megmagyarázhatatlan genetikai torzulás következményeként, ahogy meghallom Matolcsy minisztert arról beszélni, mi minden jót tesz velem a kormány, összerándulok és vacogni kezdek. Néhány napja épp az egyik híradóból szólt hozzám és azt taglalta, hogyan marad 500 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál csupán azzal, hogy enyhítik az adminisztratív terheket és megszüntetnek néhány felesleges, ám drága kötelezettséget.
Jelen sorok írója a Vasárnapi Híreket gondozó kiadó vezetője. Túl a jogos büszkélkedésen, azért kívánkozik ide ez a megállapítás, mert Matolcsy miniszter épp a magunkfajta, mintegy 200 dolgozót foglalkoztató középvállalaton kíván haladéktalanul segíteni. Azt el nem tudom képzelni, vajon mennyi jut ránk az 500 milliárdból, de félek, hogy megint egy fillérrel sem leszünk gazdagabbak. Ezeken a hasábokon többször is félve jegyeztem meg, hogy a kormánynak fogalma nincs, hogyan működik egy vállalat napjaink piacgazdaságában. Az eddigi félelem ma már bizonyosság.
Néhány hete bájos fiatal hölgy formájában felkeresett engem egy kutató cég, és arról érdeklődött udvariasan, mivel telnek a vállalat mindennapjai.
– És mondja, mennyi időt és energiát visz el maga szerint a felesleges adminisztráció? – kérdezte.
– Legalább a felét az időnknek – vágtam rá bosszúsan, és akkor úgy éreztem, nem is tévedek nagyot.
A kedves hölgy, mint reprezentatív mintát, súlyozott és átlagolt, egybevetette kollégáim hasonlóan ideges véleményével, és már el is készült az adat. A miniszter papírjából azt olvasta, hogy Magyarországon 3500 milliárdba kerülnek az adminisztratív tennivalók, és ha kevesebb nyilvántartásra, bevallásra és könyvvizsgálatra lesz szükség, ez épp 500 milliárddal csökkenthető. Modelleztek.
Nálunk, a Geomédiánál sajnos eddig sem működött „felesleges adminisztrációs osztály”, melyet egy csapásra be lehetne zárni. Kedves kolléganőink számtalan elengedhetetlen, törvényben előírt és általunk is fontosnak elismert munka mellett végzik el azokat a képtelen, két évtizede butaságnak tartott, Matolcsy szerint immár fölösleges tennivalókat, melyekre a közeljövőben remélhetőleg már nem lesz szükség. A minisztérium kiszámolta, hogy napi másfél órát spórolunk ezen, és így milliókat. Számunkra ugyan minden kincset megér, hogy csökkenjen a lányok, asszonyok túlterheltsége, ám a kiadóban könnyen találnak maguknak újabb értelmes feladatokat, így már most figyelmeztetem a kormányt: nem fogjuk egyiküket sem elbocsátani, nem fogjuk leselejtezni számítógépeiket, és aggódom, hogy az irodaszerszámlánk sem lesz kevesebb.
Szóval, minden marad a régiben. Ők megint meglebbentettek 500 milliárdnyi virtuális propagandaforintot, büszkén állíthatják választóiknak, hogy tettek a felesleges bürokrácia ellen és mi küszködhetünk tovább mindazzal, amit egy valósághoz konyítani képtelen kormányzat ránk rótt. Ja, és marad a vacogás is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
