Naponta érkeznek a bejelentések kormányzati változásokról, miközben nincs jele, hogy bármi átalakulna.
Változatlanul Orbán Viktor és a nyilvánosság számára kevéssé ismert új „kollégiumi szobatársai” döntenek, a többiek az arcukat adják hozzá.
Már érzékelhető, hogy a negyedik Orbán-kormány még élesebb lesz, mint az elődei. Folyamatosan érkeznek például a hírek egy igazságügyi reformról, ami a szakminisztériumot hozná helyzetbe a bírák és főleg vezetőik kinevezésében, a bíróságok felügyeletében.
Amilyen ijesztően hangzik a szabadság utolsó garanciái egyikének feltételezett támadása, olyan szervesen illeszkedik Orbán Viktor értékrendjébe. Ebben végképp semmi gátja nem lehet annak, akit kétharmados szavazattöbbséggel választottak meg.
A bíróságok rendszerének átalakítása üzenetértékű is volna. Ugyanis ez az a pont, amely miatt az unió Lengyelországgal szemben kérlelhetetlenül beindítja a büntető 7. paragrafust. A mi ügyünkben még nem döntöttek, de egy, a bíróságok függetlenségét sértő lépés kényszerpályára lökné a már e nélkül is éles konfliktust. Egy ilyen újabb háborúskodás pedig a belső konszolidáció szinte minden esélyét elvenné. Pedig ennek bukkantak fel jelei.
Novák Katalin, aki talán majd miniszteri rangban dolgozhatja ki az Orbán Viktor által a magyar (szülőképes korú) nőknek tett szerződéskötési ajánlat részleteit, az elsők között említette, hogy a bölcsődei ellátás lehetőségét kiemelten meg kell adni a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek is. Ez például szokatlan tolerancia a kormány részéről. A megismerhető tervek egyébként is nélkülözik az állami rámenősség elemeit, viszont ésszerűek, körültekintőek.
Szociális bérlakásépítésről viszont szó sem esik. Továbbra is a középosztályra és a felettük lévőkre számítanak tehát a sorskérdésnek tekintett demográfiai dugóhúzóból való kiszabadulásban. Ez így nem fog menni.
De valóban ezen áll vagy bukik a sorsunk? Egy világban, amely arra számít, hogy az automatizálás elterjedése miatt a ma létező állások fele húsz év alatt feleslegessé válik? Hogy ki tartja el öreg korában a mai derékhadat, ha kevés a gyerek? Egy, az automatizálással sokkal termelékenyebben dolgozó világ erre választ adhat. A nemzet nagyságára nem csak mennyiségi kérdésként lehet tekinteni.
Az egészségügyben is mintha mozdulna valami. Hozzáértő minisztert kaphat az ágazat az onkológus Kásler Miklós személyében, még ha ráadásként vinnie kell az agyaglábú óriás embertárca összes ágazatát is. Elbizonytalanodhatnánk, ismerve Kásler Miklós tételét, amely szerint a halálos betegségek 70-80 százaléka megelőzhető a Tízparancsolat betartásával (Ne hazudj! – ???), de nyilván más eszközökre is számíthatunk majd.
A kormányátalakításnál kevésbé látható, hogy Budapest a Fideszt kétharmaddal legyőző népe – és általában a szabadabban, városiasabban gondolkodó világ – csalódott a kormánynak teljhatalmat adó vidékben. Ezen belül is a szegényebbekben, a kormánypárt legodaadóbb szavazóiban. Érdemes a hatalommal szembeszegülni éppen a szegények érdekében, amikor ők ezt nem is kérik?
L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalui kistérségben hátrányos helyzetű gyerekek képzésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője Facebook bejegyzésében tisztán fogalmaz: „A munkatársaink és családtagjaik kivételével a többség a Fideszre szavazott. Lehet vádaskodni, okolni, de fontosabb lenne, hogy értsük a miérteket. Az Igazgyöngy sem tud varázsolni, és reális világlátással felruházni generációs tudatlanságban élő, mindig is függőségi viszonyban szocializálódó embereket. Manipulálni pedig nem fogjuk őket. Mert az szemétség lenne a részünkről. Számomra a választások is azt mutatják, mennyire nagy baj, hogy generációk óta érintetlenül hagytuk őket. Évek óta kiabálok, hogy ez így nem normális… és most, hogy ez a választásokban is tükröződik, most meg egyből ők a hibásak… meg persze mi is.”
A szegényeknek és a kiszorítottaknak valóban ugyanolyan, ha nem nagyobb segítségre van szükségük, mint eddig. Néhány indíték ehhez az utóbbi napok híreiből: A Freedom House a sajtószabadság magyarországi állapotát kritikusnak tartja. (Azért tartozik ez ide, mert a szegényebbek a leginkább elmarasztalt közmédiára támaszkodhatnának.) Egy felmérés szerint a szakközépiskoláink funkcionális analfabéták sokaságát bocsátják ki. A világ egyik legtekintélyesebb orvosi folyó- irata, a Lancet pedig szerkesztőségi cikkben tiltakozik amiatt, hogy az Orbán-rendszer az egészségügyi ellátás rovására csoportosítja át Magyarország javait. Itt tartunk.
Tilos az elesettekre megsértődni!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!