Svájcból vagy vidéki magyar nagyvárosokból nézve milyen a migrációs probléma és a szerb–magyar határkerítésre kitett „Megtelt” tábla?

 
1956.: Magyar menekültek Ausztriában - Forrás: AP

A tóparton etiópnak gondolom az afrikai fiatalokat, akik kereszttel a nyakukban nézik az Alpesek hósipkás csúcsait a nagymelegben. Iráni brókerek beszélgetésében a nemzetközi bankélet kifejezéseit vélem kihallani, egy helyi asszony azt mondja: Zug olyan, mint New York, a világ összes nemzetisége felbukkan, amin persze mosolygok, mert mégis fura egy harmincezresnél kisebb, noha kőgazdag bankvároskát a világ fővárosához mérni.

Migrációs nézőpontból két ügyet szokás ma magyarul emlegetni Svájccal kapcsolatban: több tízezer, főleg német zsidó nem beengedését a világháború idején és a magyar menekülteket 1956-ban.

Szemtanúhoz fordulok, Gödrös Mátyás zürichi fogorvos fegyveres felkelő volt tizenkilenc évesen a Körtéren, minden oka megvolt, hogy a szabadságot válassza. Érdeklődésemre a következőt mondja a hajdani svájci bevándorlási hatóságokról, akik már Bécsben Direkt Hilfe néven keresték a magyar menekülteket: „Svájc a II. világháború után küzdött az akkor kialakult rossz hírnév ellen – »a csónak megtelt« (Boot ist voll) kifejezésre sokan emlékeztek –, minket a legnagyobb jóindulattal fogadtak. Svájc 16 000 magyar menekültet fogadott be, amiben persze szerepet játszott az akkori erősen antikommunista hangulat mellett az is, hogy az ország ekkor elég súlyos munkaerőgondokkal küzdött.

A mentalitásbeli különbségek persze számottevőek voltak, híres eset, hogy egy magyar melós pofonvágta a művezetőjét, mert nézte, ahogy dolgozik. Azzal védekezett, hogy a magyarok nem szeretik, ha nézik őket. De ez ritka volt, az akkori legjobb svájci labdarúgócsapatban igen népszerű volt a Makai–Pázmándi–Németh fedezetsor.” A migránsok Svájcot végállomásnak tekintik szemben hazánkkal, mely trambulin és ugródeszka. A célország az idén húszezer menekült befogadásával bíbelődik, hazánkon nagyjából negyvenötezren tranzitálnának – összehasonlító adat: Németországban kétszázezren kérik a menedéket.

Debrecen vagy Szeged?

Két, magyar viszonylatban nagyváros a keleti országrészben, egy északon, egy délen, az egyiknek ezer éve jobbos polgija van, a másiknak ugyanannyi ideje balos. A romagyilkosság sorozata Debrecenből indult, a rabolt fegyvereket a debreceni menekülttáborba belövöldözéssel próbálta ki a későbbi halálkommandó, Szegeden a délszláv háborúk idején virágzott a maffiabűnözés, Magda Marinko nevét innen tanulta meg a kriminalisztikai érdeklődésű közvélemény. Ma Debrecenben a 800 férőhelyes menekülttáborban 1600 migránst tárolnak, mikor nyugtalanság támadt, a helyi jobbos erők a tábor bezárását követelték. Azt mondja a vagy.hu tudósítása szerint Keresztesy Gergő szervező a tábor bejáratánál: „Ki tudja, hogy jelenleg is az Iszlám Állam hány terroristáját állomásoztatjuk itt a saját adóforintjainkból? Ezek az emberek nem beilleszkedni akarnak, hanem közönséges köztörvényes bűnözők”. Szép, aulikus, kormánypárti, illetve neonyilas szavak. Nem vitatva a lehetőséget, hogy a menedékkérők között lehet szalafista ügynök – ennek kiderítése lenne a titkosszolgálatok feladata –, azt azért senkinek nem lehet a szemére lobbantani, ha nem akarja, hogy zsebkéssel levágja a fejét az IS, vagy egy ópiáttermesztési elszámolási vitában mellbe lője a talibán. Szegeden 1300 tagú, új civil szerveződés, a MigSzolg alakult, mely a hajnali vonatra váró migránsokat a Nagyállomáson eteti-itatja, anyanyelvén próbálja segíteni. A lényeg az emberség.

Magyarország, ha továbbra is tagja szeretne maradni a civilizált nemzetek közösségének, akkor ezt a szegedi civil mentalitást kell erősítenie, és a debreceniséget visszanyesnie. A megoldás minden bizonnyal, mint általában is, a közös európai megoldás, a kvótarendszer lenne, mely alapján a jelen állapot szerint Magyarországnak 1136 szír és eritreai menekültet kellene befogadnia éves szinten. Ennél talán több magyar útlevelet adott el az a jóarcú agrárdiplomata Moszkvában prostituált foglalkozású orosz nőknek nyugat-európai munkavállaláshoz.

 

VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS,
ZUG-DEBRECEN-SZEGED

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!