'Milyen demokráciáról lehet itt beszélni? Ez igazi politikai pornográfia'

Hej, tartó!
Fried Ferenc, Budapest
Orbán Viktor közismert nyelvi leleményességével ismét megtalálta a megfelelő kifejezést új elképzeléseihez, a Budapestre tervezett, az ő akaratát maradéktalanul teljesítő kerületi vezetőkre. „Helytartóknak” találta elnevezni őket, ami valóban pontosan érzékelteti státusukat. A helytartó ugyanis egy idegen hatalom megbízottja, aki távoli főnökét képviseli, helyette intézkedik, s végrehajtja elképzeléseit. Orbán is felismerte: ha az általa helyesnek tartott irányba akarja a lakosságot terelni, annak akarata ellenére, akkor tőlük teljesen idegen elöljárót kell a nyakukra ültetni. Különösen elegáns, hogy az átszervezést a választások után akarja végrehajtani.

Helytartóik a Habsburgoknak voltak, a magyar közigazgatást 1848-ig a Helytartótanács vezette. „A Helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott”, írta Petőfi 1848. március 15-e után, amikor a forradalmárok benyújtották követeléseiket. Azt hiszem, kedvenc miniszterelnökünk el fog még sápadni, és reszkethet is. Tehet bármit, átalakíthatja a választási és az igazgatási rendszert bárhogy, a pesti kerületek mindegyikét, akár egy-egy minisztériummal feldúsítva, más-más megyéhez is csatolhatja, a saját hatalmát megőrizni és növelni kívánó világrendje egyszer össze fog omlani, minél később, annál nagyobb lesz a pusztítás robaja. A főváros és az egész ország tönkretétele valamikor biztosan megbosszulja magát.

Ma Bill Clinton nyilatkozatától hangos a média: szerinte Orbánt csak a hatalom és a pénz érdekli. Ezt a külügyérré avanzsált Szijjártó Péter azzal a már régóta ismert, fideszes-szóvivős szöveggel igyekezett cáfolni, hogy a volt amerikai elnököt félretájékoztatták. Be kell vallanom, én voltam az (bár nyilván mások is rájöttek), aki vagy fél éve e két dologgal írtam le Orbán világát (VH, 2014. március 19., március 30.), így az én felelősségem is, hogy ezt ma már Clinton elnök révén az egész világ tudja. Nem vagyok büszke e felismerésre, mert azt hiszem, ezt csak az nem veszi észre, aki nem akarja. Sajnos, sokan ma sem hajlandók erre.

Ez ám a demokrácia!
Rezsinek Jenő, Budapest
Gondolom, valamikor tanítani fogják a magyar demokrácia alapjait, mindazt, ami 2010 óta történt az országban. Tudom, hogy nem lehet kritizálni a mai hatalmat, a mai garnitúrát, mert ez azt jelenti, hogy vagy az ország ellen beszélek, vagy hazaáruló vagyok.

Az elmúlt hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a kormánypárti(!) többség „igen” szavazataival támogatta a három alkotmánybíró-jelölt, Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztását. Most már tényleg házi bíróságunk lesz, és a Fidesz nyugodtan hátradőlhet, nincs dolga semmivel, minden úgy lesz, ahogy a Vezér akarja.

A szocialisták már korában jelezték, hogy nem kívánnak ezen az egyoldalú jelölésen részt venni. Ahogy megtudtuk, a kormánypárti bizottsági tagokon kívül csak Szabó Szabolcs független képviselő jelent meg, aki nem is tagja a bizottságnak, de szó kapott. Megkérdezte a jelölteket, miként tudnak elszámolni lelkiismeretükkel az egyoldalú jelöltállítás után. Bár nem tette volna, mert a bizottság harcias kereszténydemokrata elnöke, Rubovszky György félbeszakította őt, nem hagyta befejezni kérdéseit. Egyszóval, megvonta tőle a lehetőséget, hogy mint országgyűlési képviselő kérdéseket tegyen fel. Milyen demokráciáról lehet itt beszélni? Ez igazi politikai pornográfia.

Nem bűn, nem bűncselekmény
Békesi Dániel, Budapest
Nagy örömben volt része Lenhardt Balázs volt jobbikos országgyűlési képviselőnek, amikor a II–III. kerületi bíróság felmentette őt a csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság vádja alól. Ez az ember 2012 decemberében a fővárosi Bem téren zsidógyűlölő társaság előtt felgyújtott egy izraeli zászlót. A Külügyminisztérium épülete elé ezek a senkiháziak szervezték a cionizmus elleni tüntetést, és „mocskos zsidók” felkiáltással meg „Auschwitzba velük” ordibálással égették Izrael állam lobogóját. Lenhardtnak szerencséje volt, mert abban az időben mint parlamenti képviselőnek mentelmi joga volt, így elkerülhette a büntetést.

Engem, és gondolom, más jóérzésű embereket is az háborított fel a mostani felmentésben, hogy a törvényszék szóvivője, akinek kötelessége védeni a törvényt, azt mondta, hogy Lenhardtnál „a kihívóan közösségellenesség nem valósult meg, a vádlott és két társa a politikai véleménynyilvánításuk egy formájaként, szimbolikus beszédként használták a zászlóégetést”.

Üzenem Póta Péter szóvivőnek, hogy sajnos, az ilyen és hasonló „tisztességes nyilatkozatok” miatt szenved ma is egy sokat meghurcolt népcsoport. Szerinte a bíróságnak Lenhardt ügyében „csak” a zászlóégetést kellett vizsgálnia. A mocskos zsidózást meg a többi zsidógyűlölő ordibálást nem. Sajnos itt tartunk ma. Ez igazi „illiberállis” bírósági határozat. Mi is lehetne más, ha a saját szóvivőjük nem lát semmi kivetnivalót a kegyetlen antiszemita cselekményben.

A bürokrácia közömbös
Weinberger Katalin, Nyíregyháza
Nem fognak nyomozni. Helyes. Rendőrségünk cáfolta azokat a híreket, hogy nyomoznának a Duna-parti cipők miatt. Nem nagy ügy, ezért a rend bátor őrei úgy döntöttek, hogy nincs tennivalójuk ebben az ügyben. Nem érdekli őket, hogy a Dunába lőtt szerencsétlen magyar zsidóknak emléket állító szoborcsoportot valaki megrongálta, mi több, ellopott onnan egy pár bronzcipőt. A rendőrség azt üzeni, hogy senki sem jelentett fel senkit ebben az ügyben, így nem rendelhető el a nyomozás. Nem tudom, ki és mit lopott el. Azt sem tudom, kinek kellene feljelentést tennie. A lopás megtörtént. De ez, hogy valakinek nem kóser az, hogy fővárosunkban, a Duna partján ott van a szoborcsoport, ezért megrongálja, még nem jelenti azt, hogy azt, ami ezen a helyen történt 70 évvel ezelőtt, közömbös, bürokratikus módon el lehet intézni. Értem, hogy a rendőrségnek nincs mindenre ideje, de választ kérek: ha megtörtént a bűncselekmény, nyomoznak-e vagy sem. Jó lenne végre tudni!

A fél világ röhög rajtunk
Hommonai Kálmán, Budapest
Nem gondoltam volna, hogy a hatalom, a mai forradalmárok felhasználják a NAV-ot arra, hogy harcoljanak a civil szervezetek ellen. Az első, ami eszembe jut, hogy ki az a kormányzati „tanácsadó”, aki ekkora marhaságokat – más szavam nincs rá – ad tanácsképpen? Ki az a csinovnyik, aki nem gondol arra, hogy ezzel lejáratja hazánkat, és nevetségessé teszi az egész magyar jogrendszert.

Jött a hír, hogy a NAV felfüggesztette a norvég civil támogatást szervező Kárpátok Alapítvány adószámát. Az indoklás rendkívüli komoly: „nem működnek együtt a hatósággal”.

Sokat hallottunk az utóbbi napokban, hogy mit tesz kormányunk a norvég civil támogatást szervező cégekkel, nem akarom megismételni. De azt igen, hogy megkérdezem: nem szégyellik magukat a külföldi partnerek előtt? Nem szégyellik magukat, hogy még nincs lezárva semmilyen konkrét ügy, de a NAV már lépett: felfüggesztette az adószámokat. Ugyanez a NAV nem függeszti fel a milliárdokkal tartozóknál, a százmilliókat forgató tévés mutyicelebeknél sem. Arra kapott ukázt, hogy ezt kell megtenni, és természetesen igennel válaszolt. Miért csodálkozunk azon, hogy a fél világ röhög rajtunk? Én mint magyar patrióta, szégyellem magam a norvég állam előtt.

Az ifjú zseni
Perduk Zsolt, Budapest
Ez a fiatalember évekig alázott mindenkit, aki nem tartozott a Fidesz holdudvarához. Szijjártó Péter a 36 évéből majdnem tíz éve van a nagypolitikában. Mindent megtett azért, hogy fiatalon felépítsen magának egy hihetetlen karriert, ami – Orbán Viktor hálájaként – sikerült is neki: külügyminiszter lett. Ám egy miniszter nem farmernadrágos szóvivő, ennél valamivel komolyabb a dolog.

Még februárban, a parlamenti választások előtt az ellenzék követelte az akkori Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökétől, a KDNP-s Rubovszky Györgytől, hogy kezdeményezzen vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péter fideszes parlamenti képviselő ügyében. Nem sikerült, mert Rubovszky kijelentette: őt személyesen „meggyőzték a Szijjártó által részére rendelkezésre bocsátott adatok”. Természetesen senki sem látta ezeket, talán maga Rubovszky sem, mert közeledtek a választások, és neki, szerintem, nem volt szándékában ellenőrizni Szijjártó vagyonát.

Most két ellenzéki párt, az Együtt-PM és a DK kezdeményez vagyonnyilatkozati eljárást a kinevezett külügyminiszterrel szemben, mert szerintük Szijjártó „másfélszer annyi pénz takarított meg, mint amennyit keresett”. Az ellenzéki politikusok az igazságot nem fogják megtudni. A nagyon magabiztos Szijjártó már megüzente nekik sajtófőnökével, hogy immár sokadszorra teszi világossá: a vagyonszaporodásának két nagyon fontos forrása a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai. Így kellene élnie mindenkinek: soha senki ne tudja meg az igazat. Utóvégre itt nem az ellenzékről van szó, hanem a saját feneketlen zsebéről.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!