Robusztusságában is kecsesen pörgeti a karikát jobb kézfején, arisztokratikus kisujjtartással, a kánikulában is makulátlan mozdulatokkal.
A három méter magas bronz tornászlány a balatonboglári Platán strand előtti füves placcon mutatja a felhői magasságokat célba vevő irányt jelenlegi és leendő tornászoknak – azoknak a lányoknak, illetve ezen a hétvégén már csak fiúknak, akik most is az Európa legjobbjai címekért küzdenek. Győri Dezső szobrász eredetileg az 1953-ban átadott Népstadionba szánta a ritmikus gimnasztikázó lányt, aki egy szoborcsoport részeként, abszolút koncepciózusan került a stadionkertbe. Az akkori elképzelések szerint egy bevonulási díszútvonalat (ún. dromoszt) terveztek a stadion elé, amely mellett propagandacéllal 16 monumentális szoborcsoport állt volna őrt. Bár a szobrok csak lassan kerültek a helyükre, és a köztük lévő területet sosem használták díszútvonal gyanánt, a dromosz név mégis félig-meddig átkerült a köztudatba – amikor később kutyakiállítást, koncerteket, extrémsport-bemutatókat rendeztek vagy nyári kocsmát nyitottak a szoborparkban, mindig a dromoszt adták meg helyszínnévként. A szobrok otthagyott, fura díszletként állták évtizedeken át a kiképzést – a három alakból álló kompozíció, melynek középső figurája a Balaton mellett piruettező monstrumlány is, sokáig megrongálva, feldúcolva várta, és várja azóta is a jobb sorsra érdemes jövőt. Győri Dezső a kétezres évek végén megunta a méltatlan helyzetet, és 2009-ben egy huszárvágással „elmenekítette” a tornászlányt (bronzból, felnagyítva, még egyszer kiöntötte) a Balatonra. Itt ugyan egyedül van, viszont virágok között, viszonylagos strandnyugalomban, a felhőkhöz érve kacérkodhat a túlpart csodaszép magaslataival.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
