VASÁRNAPI HÍREK – A KÜLÖNVÉLEMÉNY. - Nagy N. Péter vezércikke.
Ha mi Hódmezővásárhelyen ezt meg tudtuk tenni egy amatőr csapattal, akkor az ország minden egyes városában, Záhonytól Hegyeshalomig le lehet győzni a korrupciót, le lehet győzni a Fideszt – mondta választási sikere után Márki-Zay Péter, az új polgármester.
Győzelmével nőtt az esély, hogy megmarad itt legalább a szabadság minimuma. Egy a hatalomnak erősen ellentartó társadalommal nem lehet tovább csinálni azt, ami eddig folyt. Márpedig Lázár János városában ellentartottak. Ez akkor is politikai tény, ha praktikusan lehetetlen, politikailag pedig képtelenség 106 olyan képviselőjelöltet találni, mint Márki-Zay. Hatot se nagyon. Amikor ő 2009-ben hazajött a családjával Kanadából, a delmagyar.hu cikkben mutatta be őket. Szó sem esett politikáról, de a kommentelők sorra azzal reagáltak, hogy miért nem polgármester az interjúalany. Különös ember egy sajátos városban – aligha szolgálhat politikai modellként.
De következmények nélkül sem maradhat a hódmezővásárhelyi fordulat. Talán megérti általa a hatalom, hogy szóba kell állni a világ rajta kívüli részeivel is. A Dunaújvárosban a művelődési házból a helyi kormánypárti hatalom által kiszorított Közös Ország választási fórumra hiába érkezők már Vásárhely! Vásárhely! skandálással tiltakoztak. Vita persze Vásárhelyen se volt. A Fidesz-világ sehol nem áll szóba egyelőre senkivel, csak írásban a Magyar Postán keresztül. Nemhogy miniszterelnök-jelölti vita nincs, de a Független Diákparlament meghívására éppen úgy csak egy frakció, a Fidesz nem megy el, mint ahogy Macron francia elnök is azt jelentette be, hogy Európa-ügyi konferenciájától egyedül Magyarország marad távol az unióból.
„Azt ünneplik, hogy egy vidéki kisvárosban bebújtak egy független jelölt szoknyája mögé, mint a pisis gyerekek? Fantomjelöltek mögé bújva akarnak országgyűlési választást nyerni? Burkába öltözve? (…) Örülnek most, mint majom a farkának. Sok kis majom egy kis faroknak, de még az sem a sajátjuk” – reagál Hódmezővásárhelyre a kormánypárti 888.
És amikor e választás másnapján kérdezték Orbánt, annyit mondott, hogy az egyetlen dologról szól számára. Arról, hogy bevándorló országgá alakulunk-e. (Viszont legalább válaszolt!) Továbbra sem zavar senkit, hogy nem akar idejönni, itt maradni senki sem. Meglehet, túlzás Márki-Zay hite abban, hogy mindenhol meg lehet csinálni, amit nekik sikerült, de az most biztosnak látszik, hogy április 8-án, az első szabad választás egykori második fordulójának évfordulóján (emléknapján) a Fidesz úgy fog nyerni – ha az ellenzék erőre kapására ellenére fog –, hogy közben meg van verve. Nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem Tiborczcal, az iránta és a benne testet öltő rokoni és haveri korrupcióval szembeni mind nyilvánvalóbb hazai és európai megvetéssel, az itthoni konzervatív értelmiség csalódottságával és a borzalmas propagandistákkal, akik egyik pillanatról a másikra rájöttek, hogy Soros nem fontos, majd másnap arra, hogy mégis, de emellett még sikerpropagandát is sürgetnek. Pedig megy az ezerrel, csak a jelek szerint még őket sem köti le. Így aztán ebből megint valamiféle révült kommunistázás lesz a végén, ahol a vörösök szerepében az ENSZ-től a Jobbikig minden el fog férni.
Ami a folytatást illeti, nem elsősorban az ellenzékről tudtunk meg valamit Hódmezővásárhely kapcsán, hiszen ők csak értelmesen hátrahúzódtak és segítettek, hanem a Fideszről, illetve arról, miként vélekedhet életformájukról az ország. Konkrétan mit gondolhatnak például a terjedelmes Lázár János-birtoktest közepén rejtőzködő pompás új vadászkastélyról, amelynek persze semmi köze a kancelláriaminiszterhez, legfeljebb talán az ügyvédjéhez. Mit kell gondolnunk egy országról, amelyről csak drónokkal fölé szállva lehet meglátni, hogy gazdagjainak mi minden épül a mélyén, miközben titkosítanak Pakstól az erdőmélyi kunyhóig mindent.
Ehhez képest jobboldalon annyi a tanulság, hogy Bayerék unják a sorosozást? És ha érdekes volna, rendben lenne? Miközben az ENSZ-ben vezető tisztségviselők minősítik rasszistának, kárhoztatják idegengyűlölet miatt a magyar kormányt? Nem ezt kellene kikérniük maguknak a hatalmon lévőktől? Azt, hogy 1956 óta nem fordult elő, hogy az egyesült nemzetek folyamatosan erkölcsi bűnöket olvas a fejünkre? Nem egyszerűen az irgalom hiányzik belőlük ugyanis, mint azt Horányi Özséb, ismert katolikus értelmiségi nyilatkozta a B1 Blogcsaládon. Ennél is többről van szó. Írásban, szóban és tettben az irgalmatlanság tombol évek óta a legváltozatosabb formákban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!