A vezető ordított a telefonjába, az összes utas hallotta: adjatok egy másik buszt, mert ezzel nem lehet menni. Nincs? Akkor beviszem a rohadt BKV-nak ezt és megyek haza a francba. Menjen mindenki gyalog. A busz egyébként gyors volt, csak rugók nem voltak a váz alatt. Ahányszor például villamossíneket kereszteztünk, jajveszékelt az utastér. Az említett cégnél azok közül, akik nem buszt vezetnek, hanem vállalatot, húszan keresnek egymillión felül. Cserebusz nincs, csereautó lenne.

 
VH, 2017. szeptember 2.


Néhány éve, a korrupciós váddal kirobbant kitiltási botrány kapcsán Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori alelnöke, most polgármestere azt nyilatkozta, most aztán abba kell hagyni az urizálást, ami ebben a helyzetben már nagyon rosszul néz ki.

Mintha zsilipet nyitott volna fel. Azóta végképp szabadon árad a pénz a politikai uralkodó réteghez és (pénzszerzésre) vállalkozó holdudvarához.

Megütköztünk az utóbbi napokban a suttyóságon, amellyel arculatszakértők javasolják a bírósági vezetőknek, hogy embereiket heti öt különböző és nem színes színű bugyi viselésére kötelezzék. Közben elsikkad, hogy ez az együgyű fogalmazvány nyolcmillió forintot ért a megrendelőnek.

Nincs magyar író, aki ennyit kapna bármiért. Nemrég Hadházy Ákos mutatta be, hogy a családi csődvédelemről az Emmi által rendelt dolgozat oldalanként került tízmillióba. Ebben a témakörben! Naponta jönnek ki és tűnnek el az ilyen történetek. Meg vannak vadulva az Urak.

Ennek jegyében a korábban a Fidesz által követelt kétmilliós kereseti plafont a köztulajdon világában a Fidesz felemelte ötmillióra, és nemcsak a plafont, hanem a fizetéseket is sorra. Ezért aztán első ránézésre az összeférhetetlenség miatt felháborító ugyan, hogy Polt Péter havi ötmillió forintot kereső felesége veszi fel a család friss diplomás lányát az MNB-hez havi ötszázezerért, de ne sikkadjon el, hogy eközben a szakorvosok immár jelentősen megemelt alapbére 245 664 forint, pótlékokkal, mindennel együtt átlag, tehát messze nemcsak a kezdőkkel számolva lesz több mint négyszázezer. Ez aránylik akár az ötmillióhoz, akár a négyszázvalahány ezerhez. A mentők személyzete ennek a felét sem kapja.

A gravitációt meghazudtolva ömlik felfelé a pénz. A közbeszerzések túlárazása Magyarországon a nemzetközileg szokásos húsz százaléknál átlagban harmadával nagyobb.

Ez is odamegy. Sok az éhes száj. A Bajnai-kormány mai értéken számolva 75 millió forintot költött a kormányzati vezetők bérére. Ez csaknem megduplázódott, vagyis évi 2 milliárd forintba kerülnek az állami irányítók, igaz, Orbán Viktor készülő várbeli dolgozószobájának árából (3,25 milliárd forint) bő másfél évig is el lehetne tartani őket. Eközben ez az önmagával szemben gátlástalanul nagyvonalú elit úgy büntet, mintha öröme telne benne. Nemrég nyert egy utas pert a BKV ellen, amelynek szankciós tarifáit a bíróság irreálisan magasnak tartotta. Ez nemcsak erre a rugók nélküli buszokat futtató cégre jellemző.

Tavaly Magyarországon mintegy 21 ezer pénzbüntetést szabtak ki, amiből később 8200-at fogházra kellett váltani, mert nem tudta kifizetni az elítélt.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!