VASÁRNAPI HÍREK – A KÜLÖNVÉLEMÉNY – Nagy N. Péter vezércikke.
Komoly ütésváltásra indította a nemjobboldali köröket is a felmérés, amely szerint túlnyomó az országos meggyőződés, hogy létezik Soros-párt. Ostobának és manipuláltnak mondja a kérdést az egyik csapat, a propaganda hájas potrohától nyomva nemzetet lát süllyedni a másik. Egymást pedig korlátoltnak látják. A szorítón kívülről jelzem, hogy egy másik közvélemény-kutató szerint polgáraink alig 20 százaléka tudja, hogy Karácsony Gergely az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje, ugyanennyien kötötték őt csakis az MSZP-hez.
Szellemi kisugárzásukat tekintve ezek ugyanazok a számok, mint amelyekről a képzelt Soros-párt kapcsán vitatkoznak. Mintha a süllyedő Titanicon jóravaló zenészek már nem muzsikálnának, hanem hegedűikkel ütnék egymás fejét. A kitörni készülő pánikban nagyobb hasznára volnának utastársainknak az információk.
Elmondhatnánk például a Soros-párttól rettegőknek, miért csinál a hatalom itt és szinte mindenhol, ahol teheti, tengeri szörnyet a civilek szervezeteiből. Százezrével léteznek a világban madárfigyelőktől gyermekmentőkön át betegszervezetekig közösségek, amelyek segíteni akarnak, vagy csak örülni maguknak. Velük akkor lesz baja a hatalomnak, ha útjába kerülnek. Civilek másik csoportja viszont eleve akadályként fogalmazza meg magát. Emberi jogokat, életeket, vagy az élet sérthetetlenségét védik azoktól, akiknek hatalmuk van rá, hogy ártsanak ezeknek az értékeknek. Ez elsősorban a mindenkori politika, nem csak a mai.
Ezt bizonyítja a most is gyakran támadott Magyar Helsinki Bizottság 1989-es Alapító Felhívása: „Hazánkba egyre több menekült érkezik, mindenekelőtt Romániából. Sorsukról, letelepedésük vagy harmadik országba való továbbutazásuk engedélyezéséről, sőt esetleges kiadatásukról rendőri szervek döntenek, többnyire a nyilvánosság kizárásával. A Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel kívánja kísérni a menekültek helyzetét; és szorgalmazza, hogy bővüljenek mind a letelepedés, mind a továbbjutás jogi lehetőségei.”
Következetesek önmagukhoz?
A kormányzat pedig, bár többet remélnénk tőle, teszi, mit a legtöbb szervezet: önérdekét követi tűzön-vízen át. Csak a Helsinki Bizottság hetven perben nyert ellenük nemzetközi fórumokon. Hol bangladesi menekültekkel szembeni méltatlan bánásmód, hol a fogvatartottak embertelen körülményei, hol indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselők miatt léptek fel és rendre nyertek. Vérlázító lehet ez egy állam számára, amely magát az igazságosság mércéjének tekinti, és megnyugtató mindazoknak, akiknek csontjai recsegnek, amikor e gépezet dolgozni kezd rajtuk.
A Társaság a Szabadságjogokért is adrenalinfröccsöt adott a kormányzatnak, amikor például kilenc szervezetet képviselt a magyar állam ellen Strasbourgban pert indító tizenhétből. Mindegyiküket megfosztotta az állam egyházi státuszától 2011-ben. És a TASZ-szal nyertek. De végső soron mindenki győzött. Mert tételezzük fel, hogy egy államnak nincs ellenére, ha az általa aláírt nemzetközi szerződések alapján végzi a dolgát.
Ugyanez a helyzet, amikor a Transparency International magyar szervezete kényszeríti ki nemzetközi fórumokon a tao-pénzek forrásainak és felhasználóinak nyilvánossá tételét. Csak ne politizáljanak! – szól rájuk a hatalom. Ha az állam által méltánytalanul támadottakat védik, az politizálás? És a Fidesz polgári köreinek százai mit csináltak? Politizáltak. Jól tették. A Fidesz által létrehozott civil szervezetek, például a CÖF vagy az Alapjogokért Központ mit tesz?
Nemzetbiztonsági érdekeket támadnak, mondja a kormányzat. Ide kívánkozik néhány sor, amelyet Finszter Géza bizonnyal nem azzal a szándékkal publikált nemrég az Ügyészségi Szemlében, hogy e cikkbe kerüljön: a diktatórikus hatalomgyakorlás a legabszurdabb mértékben a nemzetbiztonsági védelmet terjeszti ki, hiszen minden olyan cselekmény vagy gondolat, ami az egyetlen hivatalos ideológiától eltér, máris halálos fenyegetést jelent az önkénnyel irányított állam számára.
Sem a nemzetközi környezetet tekintve, sem történetileg nem váratlan, ami nálunk történik. A Magyar Helsinki Bizottság Alapító Nyilatkozatában is ott van már: „A demokratikus átalakulás Magyarországon hosszú és nehéz folyamat lesz. Számítanunk kell megtorpanásokra, időleges visszarendeződésekre. Ilyen helyzetekben különösen nagy szükség lehet a Magyar Helsinki Bizottság létezésére, munkájára.”
És a többiekére is. Miközben tudjuk, egy társadalom nem hajó, elsüllyedni nem tud. De vannak végtelenül nehéz időszakai, amelyekben jár neki a segítség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!