Két hete, ugyanitt arra a konklúzióra jutottam, hogy a levélben szavazó határontúli magyarok csakis akkor dönthetik el a népszavazás érvényességét, ha egyfelől magas, 50 százalék körüli a magyar részvétel, másfelől hasonlóan magas arányban voksolnak, mint 2014-ben (66 százalék). Ma már látjuk, hogy egyik feltétel sem teljesült.

Az elhúzódó, a cikk (Eldöntik-e a határontúli magyarok a népszavazást? VH, október 1.) írásának pillanatában még nem lezárt szavazatszámlálás ellenére is tehetünk néhány megállapítást. A legfontosabb az, hogy az 50 százalékos küszöböt minden bizonnyal nem, vagy éppen csak eléri az érvényes levélszavazatok száma. Hiába regisztráltak közel 80 ezren 2014 óta, az érvényes szavazatok száma közel azonos, 130 ezer körüli (ami a becsült végleges eredmény). És bár 99 százalék feletti nem szavazat született, 2014-ben is közel 98 százalék volt a jobboldali (Fidesz, Jobbik) szavazatok aránya.

A határontúli magyar állampolgárok nagyjából fele tehát nem szavazott, aminek több oka is lehet. A legkézenfekvőbb az, hogy a 2014-es aktivitás volt a rendkívüli, vagyis nem érdemes ahhoz mérni, hiszen akkor és ott erősen működött a politikai hála. Ne feledjük, a kettős állampolgárság a 2010-es választás azon ritka ígéretei közé tartozott, amit a Fidesz maradéktalanul be is tartott. Ezzel együtt, a különbség igen jelentős, érdemes hát más okokat is vizsgálni.

Ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a népszavazásra bocsátott kérdés a Vajdaságban vagy Erdélyben hasonlóan kevéssé volt mozgósító hatású, mint Szolnokon vagy Pécsen.

Megmozgatta a szabadságharc folyamatos mámorában égő Fidesz (és Jobbik) bázist, de nem aktivizálta még azokat a választókat sem, akik amúgy nem rokonszenveznek a menekültekkel. (Azért említem éppen ezt a két tömbjét a határontúli szavazóknak, mert Szlovákia és Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot, így 2014-ben is Erdélyből és Vajdaságból jött a szavazatok mintegy 70 százaléka.)

Idén Vajdaságból többen, Erdélyből legfeljebb ugyanannyian szavaztak, mint két éve. Ennek oka, a kubatovi rendszer viszonylagosan gyengébb teljesítménye és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjainak váratlan felbukkanása mellett az erdélyi városokban, leginkább az lehet, hogy néhány, inkognitóját máig őrző erdélyi magyar fiatal kampányt indított a Facebookon a népszavazás bojkottja mellett. A pártpolitikai mezőből kilépve, a tolerancia igen erős erdélyi hagyományaira apellálva, a humanitás, az emberség szempontjaira hívták fel a figyelmet.

Csak sajnálhatjuk, hogy ez a szempont szinte teljes mértékben hiányzott a magyarországi ellenzék kampányából.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!