Ha nem küldözget magáról szexképeket az a képviselő, s emiatt nem kell mandátumáról lemondania, a világ sohasem hallott volna New York város kilencedik körzetéről, ott részben Queensben, részben Brooklynban. Már csak azért sem, mert ez egyike Amerika „legkékebb” képviselői körzeteinek, vagyis mindig – a tévéműsorokban e pártszínnel jelzett – demokraták emberét küldi a washingtoni kongresszusba.

 
Avar János

Az utolsó republikánust itt 1923-ban választották. Ezek után most kedden, a pótválasztáson hihetetlen – és Obama Fehér Háza számára rémületes – dolog történt: a republikánusok jelöltje győzött! S ez még akkor is politikai katasztrófa a jövő őszi újraválasztására készülő elnöknek, ha e kilencedikben sok zsidó lakik, akik közül az ortodoxok a demokratát a melegházasság pártolása miatt utasították el, mások viszont Obamát Izrael nem kellő támogatása miatt. S utóbbiak szószólója a hajdan nagyon népszerű és még nagyobb szájú New York-i demokrata polgármester, Ed Koch volt, aki a Fehér Háznak kívánt „üzenetet” küldeni e drámai fordulattal.

Az üzenetet vették, hogyan is ne vették volna, hiszen kedd éjjel óta ezzel van tele az amerikai média, némelyek már demokrata pártlázadást vizionálnak, s mivel a fekete Obama ellen fehér ellenjelölt ki sem állhat a porondra (a párt fő, afroamerikai bázisa ezt meg nem bocsátaná), az elnök „csendes visszalépését” sugallják. Ámde Obama meg olyan üzenetet küldhet, aminőt bő száz éve Mark Twain az őt már temető újságoknak: a (politikai) halálomról szóló hírek erősen túlzóak. Mert jó egy esztendő van még 2012 novemberének első keddjéig, márpedig a politikában a mondás szerint egy hét is örökkévalóság. S mert a felméréseken nemcsak Obama van mélyponton, hanem a republikánus elnökjelöltek is, képletes párversenyben éppenséggel még mindig mindet veri (jellemzően csak egy névtelen Republikánustól kapna ki).

Leginkább pedig azért, mert ők meg egymást verik le, a túl szélsőségesnek tartottak együtt a korábbi éllovas mérsékeltet, miközben szétcincálják a radikális szavazótábort is. S lévén annak, mint legaktívabbnak, döntő befolyása a párt jövő év elején induló jelöltállítására, az előválasztásokra, sajátosan ismétlődhet a történelem. A Fehér Házból vérszagot érző republikánusok még vadabbul (és egymást sebezve) tülekednek, abban a hitben, hogy „bárki” győzhet a meggyengült elnök ellen, kit második Carternek igyekeznek beállítani. Vagyis csupa Reagan-imitátor lökdösi egymást, de még nem biztos, hogy a helyzet, elsősorban a pangó gazdaság, hasonlóan kedvez majd nekik, mint 1980-ban Reagannek (kinek akarva-akaratlanul Teherán és Moszkva is besegített). S ezúttal visszaüthet, hogy az amerikai jobboldal pártja Obama egész ciklusát totális tagadással kezelte, politikusai versengtek az elnök szélsőséges szidalmazásában, tényleg a szélsőjobb szótárát és érveit használva, míg mérsékeltjei szólni sem mertek. Így viszont azok a radikális szavazók, a teapártiak okkal kaptak vérszemet, s elnökjelöltnek is a sajátjukat szeretnék megkapni. Kit aztán, mint az amerikai többségnek túl szélsőségest, még a meggyengült Obama is legyőzhet.

Címkék: költségvetés, kommentár, Alberto Contador, Alberto Contador

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!