Négy év telt el azóta, hogy a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára közvetítésével kegyelmet és lakhelyet kaptak azok a ma már Kossuth Utcai Fiúkként ismert írók, akik a 2002 és 2008 közötti állami díjaik visszaszolgáltatásával nehéz anyagi körülmények közé kerültek.
Bodor Ádámot az Ócsai Református Egyházközség ölelte keblére, ahol a műemlék templom harangozója lett. Napjai nyugodtan, békésen telnek, bár amint mondja, a harang félreverését nehezen tanulta meg. „A félreveréskor nem engedjük lengeni a harangot, átlendülés előtt ismét meghúzzuk, így az ütő mindig a harang egy oldalát üti.”
Ma már öt porta épületegyüttesének összefoglaló neve a Tájház. A telkek egy kivételével átjárhatók, az udvaron padokat helyeztek el, hogy ebben a régmúltat idéző, békés környezetben mindenki kedvére megpihenhessen. Az épületeknek külön nevük van. A Tájházban és az udvarán álló istállóban van a néprajzi gyűjtemény. A szomszédos telken egy annál szerényebb, kéthelyiséges zsellérház áll, ezt Melegedőnek nevezik. „Ezt az épületet »belaktuk« és igyekszünk élettel megtölteni. Működik a kemence, a csikótűzhely” – mondja Várady Szabolcs, aki az épületegyüttes takarításáért felel.
A szomszédos Ágasház régi pitvaros konyhájába lépve Monoriné Rohlik Erzsébet csodálatos hímes tojásait pillantjuk meg. Ez a Tojáskiállítás 2002 óta látható. Itt helyezkedett el s talált magának munkát, barátokat Krasznahorkai László. „Zsóka néni hagyományos viaszrátétes technikával dolgozott és Magyarország szinte minden néprajzi területének mintavilágát ráírta tojásaira. Gyűjtötte az eredeti tojásokat, de nem volt ritka, hogy egy terület hagyományos, hímzésben megjelenő mintavilágát ültette ál a tojásokra. 1990-ban adta ki A varázserejű hímes tojás című könyvét, ami máig az egyik legjobb szakkönyv a tojásdíszítésről.”
A műemlék épületben három helyiségben négy kiállítást nézhet meg a látogató. Krasznahorkai közbenjárására az önkormányzat a szomszéd szoba termének őrzését Végel Lászlóra bízta. A szerző a Szalmakiállítást mutatta meg nekünk. „A tárlók fölött, a falon láthatók Lázár István szalmadíszei. Pista bácsi itt született és nevelkedett Ócsán. Gyermekkorában, mint minden falusi gyerek abban az időben, kint volt az aratásokon. Az aratás végeztével már kicsi korában megtanulta elkészíteni az »esőcsigát«, a hálaadás jelképét. Egészen nyugdíjas koráig kellett arra várnia, hogy a szívéhez oly közel álló szalmát újra a kezébe vegye.”
Utunk ezután a szomszédos Alsópakonyra vezet, ahol Spiró Györggyel találkozunk. A boldog szerző ajándék dísztökökkel fogad, majd a telepre kísér minket. „Cégünk 2012-ben alakult és 2013. március óta foglalkozunk zöldség-gyümölcs feldolgozással. Termékeinket vendéglátó-ipari egységeknek és a közétkeztetéssel foglalkozó konyháknak szállítjuk. A szállítás saját gépjárművel történik. 2013-ban tökfeldolgozó üzemet is létesítettünk, ahol szezonálisan gyalult tököt és almacsíkot gyártunk hűtőházak részére.” Hazafelé megállunk az Ócsa és Alsópakony között félúton található tűzihorganyzó üzemnél, ahol Oravecz Imrével beszéltünk meg találkozót. Oravecz csupán a mi kedvünkért látogatott ki ma az üzembe, hiszen ő valójában otthon dolgozik, az üzem szakfolyóiratának munkatársa. A napokban kell leadnia legújabb cikkét A tűzihorganyzás hatása a hegesztési varratok mechanikai tulajdonságaira címmel. „A tűzihorganyzás az új szerelem. Boldog vagyok, hogy egy ilyen remek csapat tagja lehetek.”
Parti Nagy Lajosra hosszas gyaloglás után egy madáretető mellett, egy kabasólyom gyűrűzése közben találtunk rá. „Tevékenységünk legfontosabb része az énekesmadarak monitoring jellegű vizsgálata. Adatbázisunk segítségével nem csak különböző madártani szempontú elméleti kérdésekre tudunk válaszokat adni, hanem a terület változását detektáló közösségszerkezeti változásokat is ki tudjuk mutatni, ami a terület kezeléséhez nyújthat alapinformációkat” – mondja az állatvédő szerző.
Utunk végeztével meglátogatjuk a polgármesteri hivatalt, hogy gratuláljunk a városvezetésnek, akiket egy üveg finom borral lepünk meg. Kellemesen elbeszélgetünk Ócsa város polgármesterével, amikor kopognak az ajtón. Az adóügyi osztályról érkezik valaki. Nagy meglepetésünkre Závada Pált ismerjük fel a hivatalnok személyében. Mint megtudjuk, Závada alá tartozik a talajterhelési díj, az adó- és értékbecslés-készítés és a magánszemélyek kommunális adójának kezelése. A polgármester úrral csak egymásra nézünk, elmosolyodunk, bólintunk és belekortyolunk az italunkba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
