Olvasóink levelei

Nincs az a feneketlen zsák
Hegedűs Sándor, Budapest
Ha figyelmesen szemügyre vesszük Orbán
Viktor cezaromániájának rövid történetét,
azt kell hinnünk, fejébe szállt a
dicsőség, nem kíván megállni félúton. Úgy
gondolja, kinőtte Magyarországot. Lehetséges,
hogy átmenetileg megelégszik az
államelnöki funkcióval, melyet amerikai
módra akar hazai talajon kiépíteni. Ám
emberünk, aki egyre jobban nő, erősödik,
többre hivatott, mint a honi pálya, a Visegrádi
Négyek volánjával szemezget. Nem
kétséges, idővel ezt a provinciális életteret
is egyre szűkebbnek fogja érezni, ezért
irányt vesz a világ vezetésére. Hogy mi
következik ezután? Orvosi eset! Egyelőre
épül a királyi vár, hogy kellő méltósággal
fogadhassa előkelő lakóját.
Orbán Viktort nem a tehetsége, hanem
a vadkapitalizmus természete dobta ilyen
magasságokba. Meg a báránylelkű nép,
melynek évezredes hagyományai közé
tartozik a konzervatív eszme és törekvés
legalázatosabb szolgálata.
Orbán Viktor autoritárius hatalmának
megdöntése nem képzelhető el, csak a nép
meggyőzésével. A nép emelte a magasságokba,
a nép történelmi küldetése őt megfosztani
vezető szerepétől. Orbán egyelőre
ott tart, hogy voluntarista politikájával
fittyet hány a társadalom objektív törvényeire,
saját elképzeléseit, vágyálmait
ráerőszakolja az országra. Rendbe akarja
hozni a jelent, hogy bebiztosítsa magának
a jövőt. Híveinek jólétét biztosítandó
szűkmarkú a plebsszel. Amíg az adakozógép
zökkenőmentesen működik, nincs baj
a szavazókkal, mihelyt azonban a „jussukat”
nem kapják meg, szembekerülnek
pártolóikkal és simán átállnak a másik oldalra.
Ez az orbánizmus végét jelenti.
Nincs az a feneketlen zsák, mely kiapadhatatlan,
nincs az a bizalom, mely
örökké tart. Az összeomlást azonban nem
szabad a spontaneitásra bízni, nekünk,
kisembereknek aktivizálni kell magunkat
a nemes nemzeti cél mielőbbi megvalósulása
érdekében.
 

Lassan beszürkülök
Dr. Németh László, Zalaegerszeg
Kezdő sajtólevelező koromban, a rendszerváltás
örömmámora után széles körből
választhattam, hová küldjem országos és
várospolitikai ügyekben észrevételeimet,
javaslataimat. Hol éri el az illetékeseket, és
az ilyen témákban érdeklődő olvasókat?
Aztán jött a Kedves Vezető NER-je.
Először kifogyott alólam a Pannon Lapok
Társasága két napilapja, a Vas Népe és a
Zalai Hírlap. A reformkörben „harcostársam”
értetlenségét fejezte ki, mikor én
értetlenségemet fejeztem ki, hogy nem jelentek
meg várospolitikai tárgyú leveleim
sem a lapjaiban. Ugyanis ő volt az ügyvezető
igazgató. Aztán meg is szüntették a
Postánkból, az Olvasóink írják, a Leveleinkből
rovatokat.
Nemrég a Metropolt egyszerűen megszüntették.
Maradt az írott sajtóban a
Vasárnapi Hírek és a Népszava, fociügyekben
a Sport Plusz, Vas megyében a Rábavidék.
De ezeket a lapokat szűkebb körben
olvassák, főleg a Kedves Vezető magvas
gondolatait nem értő, hazaáruló szoclibek.
Ők is irkálják leveleiket „nem létező”
társadalompolitikai gondolatokról,
problémákról (pl. egészségügy, oktatás,
szegénység, szociális ügyek). Ezzel a lehetőséggel
is bizonyítva ország-világ előtt a
NER és benne a „magyar sajtószabadság”
nagyszerűségét.
Tartok tőle, hogy lassan teljesen beszürkülök
(beszürkülünk), és akkor majd
szabadon küldhetem a válaszborítékban
egyetértő véleményemet a „nemzeti konzultáció”
keretében feltett „megmondó”
válaszaimat. Sőt még népszavazhatok is
értelmetlen kérdésre, alkotmánybírósági
segédlettel, bizonyítva, hogy Orbán Viktor
Európa széles látókörű, előrelátó vezetője.
 

Felesleges pénzkidobás
Mészáros László nyugdíjas, Budapest
Érdeklődéssel olvastam Szabó Kata Tudásátoküző
interjúját Gergely Vera tanácsadóval.
(VH, augusztus 6.) Teljes
mértékben igazat adok neki a hivatali
„bikkfanyelv” ártalmassága tekintetében.
Tavaly ősszel jelentette be Lázár János
miniszter az állami bürokráciacsökkentés
miatti létszámleépítéseket. Ekkor írtam
egy olvasói levelet friss NAV-os tapasztalatom
miatt. ASTRA-biztosított voltam.
A cég bukása miatt a IV. negyedévi biztosítási
adót vissza lehetett tőlük igényelni.
Erre kaptam egy négyoldalas levelet,
amelynek lényege: 556 Ft visszajárna, de
1000 forint alatt nem fizetnek, és minimum
5000 forint illetékkel fellebbezhetek
a határozat ellen.
Az olvasói levél megjelenése után kaptam
egy következő négyoldalast, miszerint
2015 decemberében még nem volt
1000 forintos kifizetési határ, így megkapom
a pénzt. Már az első esetben is fél oldalon
meg lehetett volna írni a lényeget, s
nem körülírni, szájba rágni a téves rendelkezés
értelmezését, ugyanígy másodszorra
a kedvező döntést.
Az adóbevalláshoz is 64 oldalas segédletet
kapunk. Ha egyszerűbb, közérthetőbb
lenne az űrlapok szövege, talán a fele
is sok lenne. Ha a bürokráciát csökkenteni
akarják, először talán a hivatali nyelvet, az
állampolgárokkal való levelezést kellene
megreformálni, lerövidíteni, közérthetővé
tenni. Azonos bikkfanyelvű formalevelekkel
csak a megmaradó ügyintézők
terhelése növekszik, nem csökken a papírfelhasználás
és a levelezési költség, ami
az adóforintjainkból dobódik ki – feleslegesen.
 

Mint a pinty
Ferenczy Tamásné, Budapest
Csodálatos világ a miénk, magyaroké.
Mostanában, ha bekapcsoljuk az úgynevezett
köztévét, mit látunk? Migránsok itt,
migránsok ott, meg rengeteg szakértőt,
élükön Bakondi György tanácsadóval. Kit
érdekelnek a hazai dolgok, amikor Brüs?-
szel „egy városnyi migránst” akar ránk
kényszeríteni? Azt is halljuk, milyen jól
élünk, az ország úgy virágzik, mint egy celeb
csodálatos kertje a Rózsadombon.
Nem hallottuk azonban az MTVA híradóiban
a rossz hírt, azt, hogy nem kapnak
lakást, erdőbe menekülnek a fehérvári romák.
Ötven családot akarnak kilakoltatni
Székesfehérváron. A forradalmi városvezetők
hangoztatják, hogy azért kell menniük
az önkormányzati bérlakásukból,
mert elveszik a helyet mások elől. Ezek a
szerencsétlen emberek próbáltak valamiképpen
albérletet találni, de elfelejtették,
hogy Magyarországon, vagy inkább miniszterelnökünk
szűk pátriájában élnek,
itt a cigányoknak nem adnak ki albérletet.
Itt más a rend, más a törvény, ha valami
nem tetszik, mehet lakni az erdőbe. Nem
számít, hogy az intelligens Vidics roma
család 24 éve él az önkormányzati lakásban,
tartozásuk soha nem volt, repülni
fognak, mint a pinty. Szóval csodálatosan
élünk.
Vasárnap kaptuk az igazi forradalmi
hírt. Nemzeti bankunk alapítványainak
vezetői évente több mint egymilliárd forintos
fizetéseket vesznek fel, természetesen
közpénzből. Mondja meg nekem a
Fidesz-propaganda sleppje, hány lakást
lehetett volna venni a szegény roma családoknak
ezért a semmire kidobott pénzért?
 

Az eltiltott pap
Papp Károlyné, Egerszalók
Ezt is megértük! A megyés püspök eltiltja
papi hivatásának gyakorlásától egy Baranya
megyei falucska fiatal plébánosát. Az
ifjú pap jól bánik a labdával, játékos-humoros
stílusa, mosolya miatt alighanem
jobban kedveli őt faluja népe, gyerekserege,
mint szigorú püspöke. Ahogy látom picinyke-
szerényke autóját vezetni az eltiltás
hírével nyakában, rögön eszembe jut:
a püspök úr vagy a püspöki titkár vajon
miféle autóval járja a baranyai falvakat?
Velem előfordult már, hogy egy híres
város fagylaltozó főutcáján csaknem elütött
egy érseki titkár Audija. Mikor morgolódtam,
hogy itt behajtani tilos tábla
van, a kocsiból visszaszóltak: vigyázz,
mert a fagylalt visszanyal! Vigyáztam.
Nem folytattam a párbeszédet, nehogy illetlen
legyek valami papi méltósággal.
Az ifjú baranyai pap illetlen volt, illetlenségeket
merészelt kérdezni az ország
miniszterelnökétől. Pontosan olyan illetlenségeket,
amilyenekkel a parlamentben
kínos-nehéz perceket okoznak a mindenható
vezérnek politikai ellenfelei. Vajon
kicsoda, micsoda a hírhedt, állítólagos
tanácsadó?
A püspök haragra gerjed, rögvest példát
statuál. Az illetlenül kérdezgető ifjú pap igehirdetése
aligha megy át politikai plakátok
szövegébe. Másképp vélekedhet a templom
üzeneteiről, mint nagyhatalmú püspöke.
Azt üzeni: szeresd felebarátodat, semmiképp
ne szíts gyűlöletet beszédeiddel!
A prédikációt nem hallja a püspök, az
illetlen papi beszédet igen, intézkedik,
eltiltja a szószéktől. Szabad megkérdezni:
lehet esélye a másképp gondolkodó fiatal
papnak egyházától bűnbocsánatra?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!