Ünnepi kampánymese az óriási új kenyér titkáról

Mi is a szülőföldünkön vagyunk
Jellinek Katalin, Tata
Nekem a három gyermekemmel az iskolakezdési bevásárlás igazi fejfájást okoz. De nem akarok panaszkodni, mert tudom, hogy „külhonban” a dolgok még nehezebben mennek. A szlovák ujszo.com internetoldalon olvastam, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) elkezdte a Szülőföldön Magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás folyósítását a jogosult pályázóknak. Gondoltam, de jó, ez nekünk lesz, a honi magyar gyerekeknek. Nagyot tévedtem. Szlovákiába folyósítják a segélyt, 44 780 óvodásnak, alap- és középiskolásnak, mindegyikük 55 eurós támogatásban részesül. Nem csodálatos ez? Szlovákiában, ahol már évek óta az euró van forgalomban, ahol az emberek sokkal jobban élnek, mint itt, az anyaországban, mi segítjük az ottani gyerekeket hatalmas pénzekkel.
Nem sajnálom tőlük, legyen nekik, ha a kormányunk így döntött. Egész nap arról gondolkodom azonban, nem lenne-e célszerű átköltözni Szlovákiába a három gyermekemmel.
Lehet, hogy könnyebb lenne a mi életünk is.
 

Nincs észnél Európa?
Békesi Dániel, Budapest
Rétvári Bence fiatal politikusunk, aki a KDNP oszlopos tagja és pártjának alelnöke, kijelentette a kormány szívéhez oly közel álló lapban, a Magyar Hírlapban: „ha nincs észnél Európa, szomorú jövője lesz”. Feltette kérdését: ki integrál kit? Az ifjú Rétvári szerint Európa nincs észnél. Azt mondta a kereszténydemokrata, hogy „a migráció nem más, mint Európa iszlamizációjának a kezdete, s ha így folytatódik, 2070-re a világban élő muszlimok száma meghaladja majd a keresztényekét.
Úgy gondolom, Rétvárinak fogalma sincs arról, mit jelent a kifejezés: iszlám. Fogalma sincs arról, hogy kik is a muszlimok. Egy dolog demagógiával foglalkozni és ellenségeket keresni, és más dolog nem azzal foglalkozni egy politikai államtitkárnak, hogy mi is lesz 2070-ben Európában, amikor Rétvári már 90 éves lesz. Nem akarom Rétvárit kioktatni vallástémában, gondolom, van a pártjában valaki, aki megmagyarázza az ifjú titánnak, hogy mi jó és mi nem. De válaszolnék neki Ferenc pápa szavaival, amiket a Szentatya a közelmúltban mondott a lengyelországi Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóról a Vatikánba tartva.
A pápa kijelentette: „a fanatizmussal és a fundamentalizmussal, valamint a félreértéseket és megkülönböztetést szülő irracionális félelmekkel az összes hívő szolidaritásának kell szembeállni”. És nagyon fontos szerinte, hogy „nem lehet az iszlámot a terrorizmussal azonosítani, mert ez nem helyes és nem igaz!”. A kereszténydemokrata néppártban, amelynek Rétvári az alelnöke, ezt másképp értelmezik, de nekem Ferenc pápa szavai sokat jelentenek. Ő nagyon tudja, hogy nem ellenségeket kell keresni, hanem barátokat.

Fafétisizmus
Fábri Ferenc, Budapest
A szó György Péter szakkifejezése, amelyet a Baán-féle Liget-projekttel a kopasz terrorlegények bevetése miatt azóta szakító esztéta alkalmazott a ligetvédőkkel kapcsolatosan, amikor a fák kivágása ellen tiltakoztak.
Úgy vélem, magam is fetisizálom a fákat, számos platánt, tölgyet, gesztenyét és egyéb fajú fát tartok számon Budapesten és egyebütt, s ezeket ottjártamkor mindig meglátogatom. Valaha, az 1980-as években verset is írtam, Fűzfasirató címmel a Bánki-tó menti fák kivágásáról, legutóbb pedig az Üllői úti fák, Kosztolányi Dezső költeménye nyomán írtam a ligeti ügyről.
Persze a múzeumokat is fetisizálom, mind Budapesten, mind vidéken vagy külföldön rendszeresen látogatom ezeket az intézményeket. A képtárakat különösen kedvelem, hadd emlékeztessek itt Csontváry cédrusokat fetisizáló festményeire. Igaz, ezek nem élő fák, csupán azok ábrázolása, de úgy vélem, a portré és a modell egyaránt értékes.
Nem akarom felsorolni, mennyi minden érdekel, foglalkoztat, úgy érzem, az élet, a világ végtelen változatossága rengeteg olyan tárgyat és eszmét nyújt, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni, ha úgy tetszik, fetisizálni.
E dolgok egy része aktív részvételünket igényli, mások, ilyenek a fák is, csupán csodálatunkat és szeretetünket váltják ki, esetleg némi törődést igényelnek. Jó lenne, ha ezt meg is kapnák, nem csak egyénektől, de az államtól is!
 

A történelem adja a választ
Dr. Del Medico Imre, Budapest
A Vasárnapi Hírek augusztus 13-i számában közzétettek egy, a somoskői várat, pontosabban romvárat ábrázoló felvételt. A vár még romos állapotában is impozáns. Felmerül a kérdés: miért van az, hogy mind az ország mai területén, mind a korábbi magyar területeken romokban vannak a várak? Hiszen, ha külföldön utazunk, sok olyan várat láthatunk, amelyek ma is épek, és tulajdonosuk vagy maga lakja őket, vagy szállodát tart fönn bennük, sőt olykor maga is vezeti azt.
A kérdésre a magyar történelem ad választ. A nyolc éven át tartó Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke előírta – nevezhetjük az első osztrák–magyar kiegyezésnek is –, hogy a várakat le kell rombolni, lakhatatlanná, katonai célokra alkalmatlanná kell tenni. A rendelkezés végrehajtásáról – robbantások hosszú sorozatáról – természetesen a császári hadsereg gondoskodott. Magyar hadsereg egyébként sem maradhatott meg. Ezért írta hajdan Kölcsey a Himnuszban: Vár állott, most kőhalom…

Ki fenyegeti Matolcsyt?
Jakab Jenő, Budapest
Amikor elolvastam az index.hu-n, hogy milyen erődítményt hozott létre maga körül a Nemzeti Bank elnöke, nem hittem a szememnek. Nem értettem, hogy Pakisztánban vagy Afganisztánban, netán Szudánban vagy Nigériában élünk-e. De tudom, hogy itt élünk, a csodálatos Magyarországon, ahol egy bankvezető szemtelenül megengedheti magának, hogy úgy bánjon a közpénzzel, mint a sajátjával. Természetesen nem tehetné meg, ha ezt nem engedték volna meg neki az ország első számú vezetői.
Dolgozik a bankban egy magántestőrség, és ezeknek a „szakembereknek” az eltartására kemény százmilliók mennek el.
Dolgoznak ott volt hírszerző tábornokok, akik rengeteg tanáccsal látják el a 61 éves, öregedő bankvezért. Itt van az ország legdrágább magánhadserege 200 millió forintért.
Található még egy „cég” 140 millió forintért. Az MNB biztonsági cége 112 darab pisztolyt és 200 ezer darab lőszert is vásárolt. A bankvezér nemcsak testőrökkel vette körül magát, hanem rengeteg más badarsággal, ami több mint kétmilliárd forintba kerül nekünk, adófizetőknek.
Nincs értelme felsorolni mindent, amit Matolcsy megenged magának, mert normális ésszel ez felfoghatatlan. Az egész úgy néz ki, mint a bankvezér szórakozása, aki jó dolgából már nem tudja, merre is herdálja el az emberek pénzét. Gondolom, ha Matolcsy fél valamitől, és páncéloztatni akarja magát, az az ő személyes ügye. Tegyen, amit akar, de ne a magyar emberek pénzéből. Eljön az idő, amikor ezért felelnie kell majd. Semmi sem tart örökké, még akkor sem, ha az ország legjobb nyugdíjas hírszerzői veszik körül. Egyszer azt fogják mondani Matolcsynak, hogy kész, vége, mehet nyugdíjba. Vajon akkor mit fog csinálni?

Ez a hét is jól kezdődik
Fried Rudolf, Budapest
Korán indul a családom munkába, reggel hatkor kezdődnek a műszakok, így megszoktuk, hogy hajnal öt órakor meghallgatjuk a rádióban a friss híreket. Tekintettel arra, hogy már rég elmúltak azok az idők, amikor a rengeteg rádióállomás hajnalban igazi friss hírekkel szolgált, így maradt a közrádió.
Tehát hajnali öt óra, Kossuth rádió. A fáradt férfihang elkezdi olvasni a híreket. Mit tudunk meg az öt percben? Afganisztánban a tálibok végrehajtottak egy hatalmas robbantást, soktucatnyi a halottak száma. Olaszországban kimentettek a tengerből migránsokat. Ugyanez történt a spanyol partokon is. Gyarmati biztonságpolitikai szakértő szerint a terroristák kifejlesztettek egy új bombatípust, amelyben vegyi anyagok vannak. Jön ezek után egy kis időjárásjelentés, ami érdekes is az éjjeli felhőszakadás után, és vége. Befejeződtek a hajnali „friss” hírek.
Nem tudom, ki az a szerkesztő, aki megengedi egy országos rádióállomáson ezeknek a primitív híreknek a sugárzását. Biztosan van ilyen felelős ember. Azt sem tudom, hogy miért gondolja ez a felelős kicsoda, hogy hajnalban jólesik a rádióhallgatóknak robbantásokról, migránsokról értesülni. Eszembe jutott egy nagyon régi vicc, amikor az ítélet-végrehajtók kísérik hajnalban az elítéltet az akasztófához kivégzésre. A szerencsétlen megkérdezi a kísérőket, hogy milyen nap van ma. Mire jön a válasz: hétfő. Egy kis gondolkodás után az elítélt azt mondja: ez a hét is jól kezdődik. Nekünk is, rádióhallgatóknak a közmédia segítségével.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!