'Niksz ugribgri! ... Ez, kedves olvasótársaim, az igazi orbáni hatalom'

Niksz ugribugri!
Jakab Jenő, Budapest
Nem értek a sajtó körüli afférokhoz, de nem hiszek a hatalomnak, hogy csak azért szüntették meg a Népszabadságot, mert gazdaságilag nem tudott tovább létezni. Tudjuk, hogy a világon ma az írott sajtó majdnem 76 százaléka nem tud megélni, mert az internet mindent megváltoztatott.
A forradalmi hatalom ideges, de nagyon. Csak a pillanatra várt, hogy keményen rácsapjon a sajtóorgánumra, amely kíméletlenül nekiment a honi vezető maffiának, megszellőztette Rogán, Matolcsy és mások „erkölcsi magatartását”, megmutatva ezzel, hogy ki is az ország igazi gazdája. A hatalom birtokosai elfelejtik, hogy semmi nem tart örökké, és minden kirívó, szörnyű esetért felelniük kell majd az emberek előtt. Nem maradhat ugyanis büntetés nélkül a pénzek elherdálása, a „paraszt gyerekek” urizálása, a fiatal barátnők pesztrálása a nyugdíjkorú uraknál. Az adófizetők pénzéért.
A hatalom pofátlansága abban is megjelenik, ahogy a forradalmi párt alelnöke, Németh Szilárd kijelentette a 168 Órának, amikor szembesítették azzal, hogy korábban azt nyilatkozta: érvényes lesz a népszavazás, miközben az egész katasztrofális blama volt. Ez a Németh azt nyilatkozta, hogy „én azt mondtam: számunkra mindenképp érvényes lesz”. Ennyi. Most meg, egy független újság bezárása, tönkretétele alkalmából a fideszes zseni kijelentette: „szerintem már épp itt volt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul”.
Ez, kedves olvasótársaim, az igazi orbáni hatalom.



Prioritás
Csernus Károly, Göd
Kedvenc rádiójában, szokásos heti interjújában jelentette be kedves vezetőnk a múlt héten pénteken, hogy Alaptörvény- (leánykori nevén alkotmány) módosítást nyújt be migránsügyben. (Vajon mit lépett volna, ha ez a szégyenteljes népszavazás nem lett volna érvénytelen és eredménytelen?) Az interjúban a „mikrofonállvány” kérdésére elmondta azt is, hogy a „nemzeti ügy” fontossága miatt ő maga fogja előterjeszteni hétfőn reggel a parlamentnek javaslatát. (Megjegyzésem: ez egyébként a „gránitszilárdságú” Alaptörvény hetedik módosítása lesz néhány év alatt.)
Mindezek után miniszterelnökünk a hétvégén elutazott Lettországba, a hétfői focimeccset megnézni. A T. Ház pedig úgy le lett sz...va kormánypártostól és ellenzékestől, ahogy van.
A fentiek ismeretében egyértelmű, hogy pénteken, amikor vezérünk rádiós nyilatkozatát tette, már tudta, hogy az Alaptörvény-módosítási javaslatát hétfőn reggel nem fogja személyesen benyújtani, noha minden „birkamagyar” – beleértve a nem beavatott képviselőket is – logikusan úgy vélte. Zseniális, egyben cinikus kommunikációs szemétség, amit művelt a miniszterelnök, igazi habonyos módszer.
Kérdezem: már a parlamentben sem mer megjelenni kedves vezetőnk, a saját „beadványát” felolvasni? Mitől tetszik félni, Orbán úr? (Sejtéseim persze vannak, sokadmagammal együtt.) Ugyanakkor, ha egy focimeccs fontosabb neki – amit egyébként el tudok képzelni –, mint az Alaptörvény módosítása, akkor nem szóltam semmit.



Mi lesz veled, hármas metró?
Fried Rudolf, Budapest
Nem szeretném megismételni mindazt, amit a sajtó már leírt a hármas metróról. Nem akarom, hogy valaki azt gondolja, attól, hogy minél többet írnak ennek a metrónak a sorsáról, jobb lesz a helyzet. Nem lesz jobb, ez egyértelmű. Csak az az ember nem érti a problémákat, aki nem használja ezt a metrót.
Minden héten arról hallani, milyen heroikus dolgokat tesz főpolgármesterünk, hogy néha bejár Orbán Viktor kedves vezérhez, és vele beszéli meg a metró tragikus helyzetét. Hallani arról, hogy hiányoznak a metrópótló buszok, hogy van valami lobbi, akik nem tudják eldönteni, milyen, és ami fontos, kinek a tulajdonában lévők álljanak készen az utasok szállítására. Hallani Tarlós István és Lázár János állandó harcáról is. Csak egy dolog nem hangzik el: mi lesz akkor, ha megtörténik a katasztrófa ott lent, a föld alatt? Arra ugyanis, amin mindennap dolgozni vagy más ügyet intézni járunk, ma már a katasztrofális jelző sem elég, annyira rettenetes az egész.
Szerdán hajnalban, amikor elindultam ezzel a metróval dolgozni, körülnéztem és megértettem a legnagyobb gondot a felújítással. Szerintem az, hogy az urak, akik ma a hatalmon vannak, azt sem tudják, hogy mi van ott lent, a metróban. Ők oda nem járnak, ők félnek a választópolgároktól, ők luxuslimuzinokkal járnak be a munkahelyükre, és nagyon magasból köpnek az emberekre, akik nagyon fontosak: a szavazásoknál.
Egyébként nincs rájuk szükségük. Ha valami történne is, az ő épségük garantált a luxusverdákban, ők védettek. És mi?



A föld ne mozogjon, hanem álljon
Fábri Ferenc Budapest
„Szeretem a hazámat, és szeretném, ha olyan maradna, amilyen – minden esendőségével, hibájával és erényével együtt. Mi csak a meg nem változás jogát védelmezzük. Mi, magyarok így szeretjük Magyarországot, ahogy van” – állítja a kormányfő. Orbánnak a maga szempontjából igaza van: ez az ország ma mindenestől az övé, elvette tőlünk, bármit tehet vele – persze, hogy így szereti.
Ám élnek itt még rajta és bandáján kívül sokan, akik nem olyan országot szeretnének, amelyben néhány tízezren jól élnek, milliók meg nyomorognak.
Nem olyan országban akarnak élni, ahol egy ember akarata dönt, amely százezrével űzi el legjobb fiait, melyben a jog naponta és személyre szabva változik, ahol az épül, amit a kedves vezető kitalál, ahol a többségnek a közösség dolgaiba beleszólása sincs. Nem olyan országot akarunk, ahol ez a program: folytatjuk, ahol nem az oktatásra, az egészségügyre, a szociális hálóra költik a pénzt, hanem stadionokra, atomerőműre és az olimpia álmára. Nem olyan országot szeretnénk, amely 25 év után ismét orosz függésbe kerül, ahol az önkormányzatok súlyukat vesztik, ahol a választási szabályok szerint csak a Fidesz nyerhet. Nem olyat, amely szembemegy az európai értékekkel, melynek az EU csak pénzlelőhely. Nem olyan országról álmodunk, amelynek olcsó bérei a vonzereje, mely tudatlanságban tartja a fiatalokat, amely kirekeszti a romákat, az idegeneket, a kisegyházakat, amely gyűlöletet sugall szolidaritás helyett és erre tízmilliárdokat költ. Nem akarjuk, hogy a modern technológiákat kizárják, mert azok nem hasznosak Orbánék számára. Nem akarjuk, hogy sorra vágják a fákat ott, ahová ők mást képzelnek el. Nem akarjuk, hogy a parlament bábszínházzá váljon.
Jókai Mór regényalakja, az öreg Baradlay e végrendeletet hagyta fiaira: „A Föld ne mozogjon, hanem álljon. S ha az egész föld előre megy is, ez a darab föld, ami a mienk, ne menjen vele!” Orbán is megállítaná a Föld forgását, hogy minden – főleg az ő hatalma – úgy maradjon, ahogy van.
Eppur si muove, és mégis mozog!



Futja a köz pénzéből
Debreczeni Lajos, Budapest
A Fidesz Magyarországában azok játszhatják el Csekonics bárót, akiknek az egykor pofátlannak mondott állami béreket többszörösen meghaladó fizetésükből erre telik.
Nemcsak a mutyizásban, az úrhatnámságban, az urizálásban is verhetetlen a Fidesz. A miniszterelnök ilyenkor az irigységről, a tisztes munka megbecsüléséről szokott nagyívű beszédeket mondani. Talán még igaza is lehetne, ha közben nem olvasnánk naponta az affér újabb és újabb fejezeteit. A példátlan karriert befutó, univerzálisan
tehetségesnek mondható hölgy láthatóan szereti, ha az éltesnek is mondható korú hősszerelmesnek vastag a pénztárcája. Látszik, hogy kis hazánkban van, akiknek itt van Amerika, megérkezett a korlátlan lehetőségek földjére. Futja a köz pénzéből mindenre. Néhány jól fizetett kuratóriumi tagság mellett még akár Indiát is lehet kutatni, persze nem aprópénzért. Közben, ahogyan azt 2010 óta már megszokhattuk, csurrancseppen egy kis apró a hölgy családjának is. A tisztes munkát, a nyelvtudást, az extra szolgáltatást különben jól meg kell fizetni.
Vajon a mi nagyon kereszténynek mondható kormányunk, akik a család és a közpénz szentségének őrei, mit szólnak a gáláns kalandhoz? Hogyan fér össze erkölcsi érzékükkel, fennen hirdetett elveikkel a „öregecskedő” feleség lecserélése egy fiatalabbra? Vagy az istenek mindent megengedhetnek maguknak, hiszen az ő kegyük és hatalmuk végtelen? Főleg, ha ezt közpénzből tehetik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!