Minden gyerek várva vár... – Úgy látszik, a Mikulásoknál nem volt minimálbér-emelés

Tömény amatörizmus
Salga István, Budapest
Arról szeretnék írni, amit szemérmesen elhallgat Paks kapcsán mind a politika, mind a média. Tele szájjal kiabálják, hogy drága. Persze, hogy drága! De az kevés, hogy drága, a kérdés az, hogy ki tudjuk-e fizetni, és megéri-e az árát. Ha már arról van szó, e két szempont szerint lehet olcsó is! Az, hogy valaki 15-30 évre előre látja valaminek az árát, az tömény amatörizmusra vall! Képtelenség!
Az olimpia is drága. Az utóbbi pár olimpiába bele is rokkant a rendező országok szegényebbje! Így a kettő együtt nem sok jót ígér az országnak!
A pár évtizede történt csernobili katasztrófa helyszíne a mai napig emberi életre alkalmatlan. A fukusimai atomerőművet a világ egyik legbiztonságosabb erőművének tartották. A történetét tudjuk! Ma már a világ országai előtt közismert, hogy az atomerőművek veszélyesek, ezért az alternatív energiatermelés (szél, víz, nap stb.) segítik, támogatják. Nálunk a napelemek gyártását megadóztatják!
Ha valaki veszi a fáradságot, és elolvassa írásomat, ahhoz van egy kérdésem: vis maior bekövetkezése esetén (lásd Fukusima!) hová fog ebben a kis hazában menekülni a fél ország? Ezt csak azért kérdezem, mert a tervek között ez a vészforgatókönyv nem szerepel! Várom a válaszokat.


Meddig lehet elmenni?
Ferenczy Tamás nyugdíjas, Budapest
Megszoktuk, hogy „azelmúlthatévben” minden nagyon jól, nagyon szépen működött és működik. Ódát lehetne írni az egészről, amit a kormánypropaganda kiad nekünk nap mint nap.
Az, hogy a mostani garnitúra semmibe sem veszi a törvényt, az biztos. Bejárta a sajtót az az interjú, amit Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezér adott a Magyar Narancsnak.
Érdekes volt olvasni, mert lehetőséget adtak a most előzetes letartóztatásban levő volt vezérnek, hogy elmondja saját állításait az ügyről. Tudjuk, hogy a Quaestor-ügy nagyon bonyolult, tudjuk, hogy ki kell derülnie az igazságnak. Aki bűncselekményt követett el, feleljen ezért a törvény előtt.
Ezért döbbentem meg, amikor a múlt héten hallottam, hogy Lázár János miniszter a kormányinfón az egyik kérdésre az interjú kapcsán kijelentette: „Tarsoly Csaba egy köztörvényes bűnöző, akinek szavait nem szabad komolyan venni”. Lázár nem igyekezett tényekkel cáfolni Tarsoly Csaba szavait, a fent említett szöveggel „elrendezte” a választ.
Tudom, Lázár jogot végzett ember, és gondolom, hogy a Szegedi Tudományegyetemen elmondták neki is, még egy bűnözőt is csak és kizárólag a bíróság minősíthet, de nem egy fiatal miniszter, még ha „mindent tudó” is.
Már rég figyelem a Lázár-infómókát, néha egyszerűen megdöbbenek azon, amit mond. De most, amit Tarsolyról mondott, az a törvények teljes lenézése. Mit várhatunk ezek után? Gondolom, hogy a törvények betartásának teljes mellőzését.


Ez nem jogállamiság
Jakab Jenő, Budapest
A Népszavában olvastam, hogy a kormánypárti Magyar Időkben megjelent egy ügyeletes „dolgozat” Portik Tamás bűnözőről, aki 15 éves fegyházbüntetését tölti egy gyilkosság miatt. A kormánylap azt javasolja Portiknak, hogy megúszhatná a tényleges életfogytiglant, ha „elkezdene beszélni baloldali politikusok anyagi megsegítéséről”. Értik ezt? Mi úgy tudjuk, hogy Portik a legszigorúbb börtönben van, hogy a magyar bíróság elítélte egy nagyon súlyos bűncselekményért.
A kormánykiadvány meg azt tanácsolja Portiknak, hogy beszéljen Tamás, beszéljen a baloldalról.
Érdekes lenne megtudni, miért nem jelenik meg a lapban egy szó sem arról, hogy Portik a bíróságon kijelentette: Rogán Antalnak személyesen adott át 10 millió forint „csúszópénzt”. Vagy miként lehetséges, hogy Rogán nem megy el a bíróságra, ahol őt ki akarják kérdezni? Vagy miért fél Rogán a szembesítéstől Portik Tamással? Rengeteg a kérdés. De tudom, hogy ameddig a Fidesz a gazdája az országnak, választ úgysem fogunk kapni. Csak azt hallani, hogy Portik rengeteget tud a baloldalról, és itt az ideje, hogy végre beszéljen.
A hatalom megígérte neki, ha beszél, megúszhatja a tényleges életfogytiglant. Nem, nem a bíróság, nem a jog ígérte neki ezt, hanem a hatalom a Magyar Idők közvetítésével.


Tetemrehívás
Fried Ferenc, Budapest
A dél-pesti kórház egyik vécéjében halottat találtak, aki több napja hevert ott. Ez az elképesztő eset a magyar egészségügy tragikus helyzetének több oldalára is rávilágít. Először is arra, hogy nincs rendszeres takarítás, s ez különösen súlyos egy koraszülötteket kezelő osztályon. Nyilván e tevékenység ellenőrzése sem történik meg, noha ennek nyomait számos más, a fertőzés veszélyének kevésbé kitett közintézményben észlelhetjük.
A kórház vezetése nyilván tisztában van a higiéniai körülmények jelentőségével, ha ezt mégis elhanyagolja, annak magasabb, rajta kívül álló oka lehet. Ez pedig a pénztelenség – a rendelkezésre álló anyagiak a legfontosabb eszközök, gyógyszerek beszerzésére kellenek, az egyéb teendőkre kevés vagy semmi sem jut. Több helyen például az olcsóbb közmunkások takarítanak, akár naponta más, így nem csoda, hogy nem tűnik fel egy-egy bezárt ajtó. A szükséges források hiánya viszont a kormány egészség- és emberellenes szemléletének köszönhető.
„Bárczi Benőt én meg nem öltem. (…) Hanem a tőrt én adtam neki” – olvashatjuk Arany János versében, a Tetemrehívásban. Én most tetemre hívom Orbán Viktort, Balog Zoltánt és az egész magyar kormányt ennek az embernek a halálért, de az egészségügy haldoklásáért is ők a felelősek, mivel számukra fontosabb a határkerítés, az atomerőmű, a stadionok, az olimpia, a Budai Vár vagy a Múzeumi Negyed (és az ezeken nyerhető sáp), mint a magyarok egészsége. Ma már köztudott: a hazai kórházakban könnyebb meghalni, mint meggyógyulni.
Ezt a helyzetet ők idézték elő, s nem is fog megoldódni, amíg ez a banda uralkodik Magyarországon. 
Magyarok, gondolkodjatok!


Eltaxizott százmilliók
Róbert Hanna közgazdász, Gyöngyös–Budapest
Hétfőn volt „szerencsém” elolvasni a hvg.hu oldalain egy cikket: „Hányszor taxizta körbe az Egyenlítőt az MTVA?” Azokról a súlyos szabálytalanságokról szól, amelyek az MTVA falain belül történnek. Egy szakember ilyenkor azt mondja, hogy ezt nem lehet elhinni, ilyen nincs, ezt valaki kitalálta. De, ahogy belemélyül az olvasásba, megérti, hogy országunkban minden lehetséges, minden előfordul és megtörténik.
Az MTVA a munkatársainak évek óta biztosítja a taxizást, hogy a szerencsétlen szerkesztők, műsorkészítők, hírolvasók, titkárnők a munkába taxival érkezzenek.
A szerződés a taxitársasággal 2012-ben 2 évre 252 millió forint volt, két évre rá az összeg már 418 millió kemény magyar forintot tett ki. 2012-től a mai napig, vagyis négy év alatt eltaxiztak 927 millió forintot.
A fővárosi taxirendeletben meghatározott 280 Ft/km árral számolva ez több mint 3,3 millió kilométerre elegendő. Kiszámolták, hogy ezzel több mint 82 alkalommal körbe lehetne utazni a Földet. Nem akarom tovább untatni olvasótársaimat száraz számokkal, magam is rosszul vagyok ezektől, amikor olvasom.
Mondja meg végre valaki azok közül, akik ott fent ülnek valahol és irányítják ezt az országot: hogy létezik az, hogy szétrabolják, más szavam nincs erre, a magyar adófizetők pénzét, amikor iskolák, óvodák, kórházak mennek tönkre? Miközben gigantikus összegeket fordítanak csak arra, hogy valakik taxizzanak, ne kelljen nekik érzékelni a mocskos buszok és metrókocsik szagát. Ki felel ezért? Hol van ilyenkor az úgynevezett parlamenti ellenzék, akiknek egy szavuk sincs ilyenkor, amikor hamisítatlan rablásnak vagyunk a tanúi? Gondolom, lenne végre min elgondolkozni, mert az, ami ma megy az országban, más szóval, mint a „borzalom”, nem fejezhető ki.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!