A Vasárnapi Hírek február 25-i számában megjelet olvasói levelek, Krenner István karikatúrájával.

 
Magyar beteg... – Szóval olyan drága az én betegségem, hogy abból négy-öt focipálya gyepét is lehetne fűteni...?! KRENNER ISTVÁN rajza

Repedezik a talapzat
Dr. Molnár István, Mátraderecske
Repedezni látszik Orbán saját maga által felállított szobrának talapzata. A Momentum által összegyűjtött több mint negyedmillió, az olimpia megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést támogatók száma mindenkit meglepett, leginkább Orbánt. Az nyilvánvaló, hogy ez a szavazás már rég nem az olimpiáról szól, hanem a Fideszről, leginkább Orbán hatalomgyakorlásáról.
Az embereknek elegük lett a sok hazugságból, a már nem is titkolt lopásokból, az egész életminőségből, amit ez a korrupt, az embert semmibe vevő rendszer nyújt számukra.
Minden diktátor előbb-utóbb így jár, saját hatalmától elittasulva nem veszi észre a veszélyt, ami leselkedik rá. Orbánnal is ez történt. Nem vette komolyan ezt a népszavazási kezdeményezést. Volt már ilyen, amit a kopaszokkal hamar lerendezett.
Minden állami hivatalban saját emberei ülnek, azért kapják a magas fizetésüket, hogy megvédjék a hatalmát. Azért vannak a pénzben dúskáló álszervezetek, mint a CÖF, hogy résen legyenek, ha szükséges. Az egész jól van kitalálva, felépítve, de a talapzat papírpénzből van, nem tapasztja keménnyé a nép szeretete, elégedettsége. Most aztán van jövés-menés, kapkodás, mert kiderült, légvárból dirigál a vezér. Az olimpia ennek a légvárnak csak egy manzárdszobája.
A talapzat azonban megrepedt, újat már nem hiszem, hogy lesz alkalma építeni. A szobor is megdőlt, csak idő kérdése, hogy a porba hulljon, oda, ahová való.


Itt kezdődik a Balkán
Csillag Miklós, Őriszentpéter
Közel lakunk Ausztriához, ezért már több mint tíz éve járunk rokonokhoz és vásárolni a sógorokhoz. Örömmel tölt el, hogy hosszú évek után végre történt valamiféle megvilágosodás is a szép beszédű, rendszeres heti csütörtöki „igehirdetőben”.
Most főként az élelmiszerek minőségét kritizálta, az árakról, ami szintén több mint érdekes, alig esik szó. Nagyon sok termék olcsóbb, mint nálunk, és a választék is mindenben szebb és nagyobb.
Amikor az unió már több éve megkövetelte, hogy hazánkban is alkalmazzák az élelmiszer-biztonsági rendszerben felsorolt szigorú kitételeket, súlyos pénzekért még a legkisebb boltban is ki kellett dolgozni azt a bizonyos HACCP-rendszert.
Ismerem a tisztességes kereskedői hozzáállást és a végrehajtást. Közben azt vesszük észre, hogy például a húsiparinak mondott termékek tonnaszámra rohadnak és gyanús körülmények között kerülnek az üzletekbe is. Akkor felvetődik a kérdés, hol van a megelőzés? Nem csak a boltokban, de a termelőtől a fogyasztóig az események követése a „HAPCI”-rendszerben. Vendéglős üzletvezetők sora vásárol már az osztrák vágóhídról jobbat, olcsóbban.
Az ott dolgozó szakemberek persze magyarok, talán éppen a Zalahústól mentek ki, mert valószínű, többet keresnek.
Kedves „Igehirdetők”! Ha Ausztriából átjönnek a határon, találkoznak még egy érdekes látnivalóval. Amíg a túloldalon a kisfalvakban a házak szépek, külsejük arra utal, hogy van lehetőségük a pedáns, kulturált megjelenésre, addig átérvén a határon, már az első településünk házai romosak, dőlt kerítésekkel, esetenként kidőlt falakkal és melléképületekkel.
Ezért hallani a sógoroktól, hogy itt kezdődik a Balkán. Hát így állunk, kedves „Igehirdetők”! Igaz, nálunk már többször hallani, hogy „kik ezek”? Tényleg, kik ezek?


Az ő vagyonuk és a mi keresetünk
Vider Mária szakápoló, Kisvárda

Napok óta azt hallom, hogy milyen aranyéletük van és lesz az ápolóknak. Majdnem eléri a száz százalékot 2019-re a 2012-ben kezdett bérfejlesztés. Ha valaki hiányterületen dolgozik, akkor körülbelül 103 ezer forinttal nő négy év alatt a fizetése. Rétvári Bence a szokásos mesékkel állt elő megint: az egészségügyi kasszába befolyt többletbevételt 2012 óta teljes egészében az ápolók és orvosok bérének emelésére fordították. Beszélt az államtitkár 27 százalékos emelésekről az M1 műsorában és arról, hogy tavaly indult el egy négyéves fizetésemelés. Szokása szerint összehordott mindenfélét arról, hogy mi lesz négy év múlva.
Rengetegen, akik látták az adást, kérdezik, hogy miért nem lehet már ma (vagy holnap) rendesen megemelni a fizetéseket, miért kell megint várni? Rétvári úgysem fogja megmondani az igazat, ahogy a kormányunk közli „nagy szeretettel”: mindenre még nincs pénz.
Értem! De azt nem, amit hétfőn véletlenül olvastam határon túli szomszédaink lapjában. Kárpátalján járt Grezsa István kormánybiztos, aki kormányunkban Szabolcs-Szatmár megye és Kárpátalja fejlődéséért felel. Nem tudom, mi köze van Grezsának vagy a magyar kormánynak Kárpátaljához. Lekéstem volna valamiről, ők már magyar területekhez tartoznak?
Grezsa kijelentette, hogy Magyarország kormánya a református és a római katolikus egyházakhoz hasonlóan stratégiai partnerként tekint a kárpátaljai görögkatolikus egyházra, ezért 600 millió forinttal támogatja a beregszászi magyar központ létrehozását. Ezt a rengeteg pénzt kidobják a semmire Beregszászon, ott, ahol milliárdokat áldoznak minden évben a magyarságra. Rendben lenne ez is, semmi kifogásom. De én és a kollégáim szeretnénk végre jól élni. És nem várni évekig pár ezer forintra.


Most kell a segítség
Georg Nelli tolmács, Budapest

Olyan időket élünk, amikor a kormányzathoz közeli mamelukok élvezik az életet, de az állampolgárok többsége nagyon nehezen éli meg mindennapjait. Most olvastam a hírt, hogy a Magyar Nemzeti Bank újabb nagy értékű festményt vásárolt, ezúttal Benczúr Gyula: XVI. Lajos és családjának elfogatása című képét szerezte meg pontosan 400 ezer svájci frankért, ami 115,6 millió kemény, az adófizetők pénzéből elvett forint.
Tudom, egyáltalán nem számít, hogy erről írok a lapomban, mert már megszokhattuk, hogy az MNB, élén Matolcsy Györggyel, azt tesz az emberek pénzével, amit akar. Matolcsy tudja, hogy ezért semmi baja nem lesz, és egy újabb festmény mindig jól jön a háznál.
Néhány nappal ezelőtt jártam a szerb–román határnál levő Kübekházán, a csodálatos községben. Az ott élő embereknek nincs pénzük tüzelőfára, a házakban hideg van. A polgármester úgy nyilatkozott az RTL Klubon, hogy próbált segítséget kérni a Belügyminisztériumtól. Azt a választ kapta egy államtitkártól, hogy pályázni kell a fára, és majd a minisztérium megvizsgálja a helyzetet. Igen, tudom, pályázni kell, ám arra, hogy döntés szülessék, kell legalább fél év. De a szegény emberek ma fáznak, ma fekszenek le aludni hideg házban.
Szerencsére megjelentek a faluban igazi segítőkész emberek, akik kamionokkal hoztak a lakosoknak karton tojástartókat, hogy azzal tudjanak befűteni. Az, amit kér a falu ezekben a nehéz napokban, a hidegben, egy-két millió forint volna. Ezért is veszem a bátorságot megkérdezni a hatalmon lévő urakat: mi fontosabb ma, az emberek egészsége vagy a királyi pénzpazarlás?


Nem a civilek bűne
Bojtor József, Dunakeszi
Négy éve (de lehet, hogy több is) keresik a rendszerváltásnak is tekinthető kormányváltás lehetséges módját az ellenzéki pártok.
A rendszerváltás szükségszerűségéről beszélhetünk, hiszen demokratikus jóléti társadalomra szavazott az ország 1990-ben, nem pedig illiberális „munkaalapú” rendszerre. Úgy gondolom, de talán sokan mások is, hogy a NOlimpia-aláírásgyűjtés sikere egyértelmű útmutatást adott a váltás megoldására. Azt láttuk ugyanis, hogy a civilek és a pártok összefogtak a lakosság többsége akaratának érvényesülését segítő, népszavazást igénylő aláírások gyűjtésében.
A pártok eleget tettek a megszüntetett Alkotmányban és az Alaptörvényben egyaránt megfogalmazott feladatuknak, mely szerint „A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”.
A közvélemény-kutatási adatok az aláírásgyűjtés megkezdése előtt jelezték, hogy bármilyen nagy is a lakosság sportszeretete, az adott helyzetben nem tartják időszerűnek olimpiát rendezni. Elég csak az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás leromlott állapotára vagy a metróépítés és karbantartás körüli évek óta zajló kormány–főváros közötti küzdelemre gondolni. A pártok a népakarat felkarolásával sikerre vitték a civil kezdeményezést.
Megtehették volna a Tanítanék vagy a Sándor Mária kezdeményezte mozgalom támogatásával is. (Nem a civilek bűne, hogy nem bíznak a pártokban.) Ideje lenne felismerni, hogy a civilek csak a pártokkal együtt juttathatják érvényre a népakaratot, természetesen azokkal a pártokkal, amelyek azt tekintik feladatuknak.

Olvasóink levelei 
Kérjük önöket, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják,
adják hozzá nevüket. Adataikat bizalmasan kezeljük. Az itt megjelent
vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.


Kedves Olvasóink!
A Vasárnapi Hírek postacíme: 1066 Budapest,
Jókai utca 6. Telefonszám: (06-1)999-9531.
E számon várjuk olvasóink hívását minden
hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között.
Faxszám: (06-1)430-1563.
E-mail cím: levelezes@vasarnapihirek.hu.
Kérjük, leveleiket e címekre küldjék!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!