Ciki sör...

Legyen igaza Majtényinak
Delichon István, Keszthely
A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. De nem nálunk! Úgy látom, a köztársaságielnökválasztás színielőadás volt, melyet Orbán írt és rendezett. Ezúttal a főszereplő kiválasztását körültekintőbben végezte, nem akart úgy járni, mint amikor felsült Schmitt Pállal. Pedig olyan jól kezdődött akkor! Schmitt alig várta, hogy a törvényeket aláírhassa, eszébe nem jutott, hogy alaposan átolvasva, néhányat kontroll alá küldjön.
Áder nem sok vizet zavart, egy-két törvényt kontroll alá küldött az Alkotmánybírósághoz, látszatkeltésre jó volt: nem mindig Orbán dirigál. A Matolcsy-féle MNB-törvény elmeszelése csak jót tett Orbánnak, mert Matolcsy kezdett elszemtelenedni.
250 milliárd lenyúlása azért kicsit sok. Egyébként az Alkotmánybíróságban is Orbán emberei ülnek, ha akarta volna, átmegy. Felmerült Pálinkás és Vizi E. Szilveszter neve is. Tudósok, Fidesz-hívők, megfeleltek volna, talán hoztak volna semleges szavazatot is. Orbán mégis Áder mellett döntött. Megbízható, tősgyökeres fideszes, kevés a kockázat vele. Áder hálálkodott is azonnal, aláírta a jogi határzár szigorításának törvényét, nem zavarta, hogy az enyhébbet is jogsértőnek találták Strasbourgban.
Csak Majtényi László, az ellenzék közös jelöltje képviselte azt a színvonalat, amit egy köztársaságielnök-választás megérdemelne. Tőle hallottuk, hogy jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni, mert az emberek veszélyesek. Vissza kell térni az alkotmányos viszonyokhoz. Orbánnak is üzent: aki minden hatalmat megszerez, mindent el is fog veszíteni, útja a semmibe vezet. Valamennyiünknek azt kívánom, legyen igaza Majtényi Lászlónak.



Egyik a másik után
Fábri Ferenc, Budapest
Csak gratulálni lehet Tarlós úrnak, akinek Orbánt támogató és a főváros helyzetét romboló tevékenysége (politikának azért nem nevezném) ismét sorra aratja diadalait, egyiket a másik után. A kisvezér által megálmodott budapesti olimpia ügyében 266 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy talán mégis népszavazással kéne ezt a kérdést tisztázni. Ezután Orbánnal és Borkaival hármasban gyorsan visszavonták a jelentkezést – nehogy már a nép azt higgye, bármiről is dönthet, vagy akár csak véleményt nyilváníthat.
Néhány nappal később bíróság mondta ki jogerősen: a Simicska-féle hirdetőoszlopok lebontása jogellenes volt, és a város kártérítést köteles fizetni a Mahírnak. Ezt persze nem a felelősök, hanem mi valamennyien, adófizetők, nyugdíjasok és mai iskolások fogjuk nyögni, ahogy az olimpiára eddig elvert milliárdokat, a paksi biznisz billióit és minden egyebet, ami a miniszterelnök úrnak eszébe jut, és amit hívei lelkesen, a mi zsebünk kárára támogatnak. Jó lenne, ha a főpolgár végre befejezné áldatlan működését Budapest élén, és visszavonulna Nárcisz kutya mellé, az al-is-csúti, fel-is-csúti birtokra. Nem fog persze, hét év nem volt elég számára, hogy észrevegye, ő csupán kesztyűbáb Orbán kezén. Fideszes különben sem mond le, ők csak akkor távoznak, ha a legmagasabb világi hely küldi el őket – Brüsszelbe, valamely távoli követség élére, vagy jószágigazgatónak az uradalomba. Senkit nem hagynak az út szélén. Csak azt a néhány millió embert, akik nem rájuk szavaztak, valamint azokat, akik másra sem, soha.



Párbeszéd nincs
Georg Nelli, Budapest
Örülök, hogy már nem kell sokáig várni, és eljön az ideje, amikor a nagyon harcos kereszténydemokrata néppárt képviselője, a civil társadalmi kapcsolatokért felelős Soltész Miklós államtitkár kénytelen lesz otthagyni beosztását. Remélem, jövőre a választásokon a pártja, mely csak papíron létezik, már nem lesz sehol.
Ez azért jutott eszembe, mert Soltész nem hajlandó tárgyalni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezettel. A TASZ arra kérte Trócsányi László igazságügy-minisztert és Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős minisztert, hogy egyeztessenek, mielőtt benyújtanák a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek.
A TASZ képviselői, mint civilizált ország polgárai, azt gondolták, hogy valódi párbeszéd csak akkor lehetséges, ha közzéteszik, mit is terveznek a civil szervezetekkel. Nem gondolták, hogy útjukban fog állni az államtitkár Soltész Miklós, aki kijelentette:
„A TASZ-ról és a Soros Györgyféle szervezetekről a véleményem az megvan, elég lesújtó”.
Természetesen, semmi mást nem vártam Soltésztól, ez az ő színvonala, neki így kell beszélnie. Soltész hozzáteszi, hogy a TASZ sosem áll az erdélyi magyarok mellett. Nem tudom, hogyan jönnek ide az erdélyi magyarok gondjai, de azt igenis tudom, hogy gyűlölettel szeretetet kiérdemelni nem lehet.
Engem például egyáltalán nem érdekel Soltész Miklós véleménye Soros Györgyről.


Szégyenteljes játszma
Popovics Lászlóné, Beregszász
Március 13-án Petro Porosenko ukrán államelnök sürgős törvényjavaslatot nyújtott be a Verhovna Radának, az ukrán parlamentnek arról, hogy mihamarabb meg kell szüntetni a kettős állampolgárságot az országban. Az államelnök kérése az volt, hogy elsőbbséget élvezzen ez a törvény, és mielőbb szülessen döntés róla. A törvényjavaslatban az áll, hogy Ukrajnában csak és kizárólag az ukrán állampolgárság tartható meg.
Az itteni szakemberek szerint ez a törvény elsősorban az ukrán állami csinovnyikok ellen lenne fontos, mert az utóbbi időben nagyon sok miniszternél, képviselőnél, más magas rangú vezetőnél találták meg más országok útlevelét, köztük magyart is.
A törvény nagyon rossz hatással lesz a magyar lakosságú Kárpátaljára is, mert az itteni adatok szerint több mint százezer magyar származású ember már megkapta az állampolgárságot. Sokan Magyarországon kapják a nyugdíjukat, de itt akarnak élni a megyében.
Kellemetlenül érte az embereket az is, hogy Porosenko akkor nyújtotta be a törvényt, amikor az anyaországban kezdődtek az 1848–49-es forradalomra emlékező ünnepi napok. Ez itt senkit nem érdekel.
Az emberekkel senki nem beszélt, tanácsot nem kért, csak, mint mindig, jön egy utasítás, hogy ezt vagy azt kell csinálni a magyaroknak. Szégyenteljes ez az egész játszma. A magyar vezetők, a rengeteg államtitkár és helyettes szeretnek ide, Beregszászra járni. Kipihenik magukat, élvezik az életet abban a hitben, hogy Beregszász ma magyar terület. Nagyon csodálkozunk, hogy egy szót nem szóltak a benyújtás után eltelt két-három napban a Porosenko-féle törvényről.



Most én kérdezek
Békesi Dániel, Budapest
Március 18-án, szombaton a Fidesz ügyeletes szóvivője, a rezsibiztos és frakcióvezető-helyettes Németh Szilárd összehívott egy sajtótájékoztatót. Azzal állt elő, hogy a Fidesz követeli az MSZP-től, mondják meg, hová tűnt el Sápi Attila szocialista önkormányzati képviselő egy évvel ezelőtt. Azzal folytatta, mint Columbo hadnagy szokta, hogy rendkívül rejtélyes ügyről van szó, és nem lehet tudni, hogy elrejtették vagy eltették láb alól a szocialista képviselőt. Beszélt Németh még arról is, hogy „valamilyen bűncselekménynek kell lennie a háttérben”.
Nem tudom, Németh miért az újságíróknak tette fel a kérdéseket, miért nem hívta fel ebben az ügyben az országos rendőrfőkapitányt vagy a főügyészt. Amennyire én tudom, egy párt nem folytathat nyomozást eltűnések ügyében.
A Fidesz, amint megszoktuk, örökké válaszokat vár az MSZP-től.
Ezúttal én, a választópolgár szeretnék egy konkrét kérdést feltenni a Fidesznek, és természetesen konkrét választ várok. A sajtóban megjelent a hír, hogy családja lovardáját építgeti Bánki Erik fideszes képviselő uniós pénzből. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, aki imádja a lovardáit, kihasználva az uniós pénzeket, konkrétan 15 millió forintot fordított e célra. Kérdésem: hogyan lehetséges ez? Ki engedte meg neki a pénz elherdálását? És ami még fontosabb: hogyan reagál az egészre a legtisztességesebb párt, a Fidesz? Kérem Németh Szilárdot, a következő sajtótájékoztatón válaszoljon nekem!

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!