Magyar vitrus...

Nem nemzeti, nem konzultáció
Bojtor József, Dunakeszi
A kormány milliárd forintos nagyságrendű közpénzt költ a nemzeti konzultációra. A célja: erkölcsi alapot teremteni, lakossági támogatottságot bizonyítani kormányzati intézkedésekhez. A lakosság véleményének a megismerését szolgáló közpénzfelhasználás feltétlenül támogatható akció, csakhogy egy feltételt fontosnak gondolok: a konzultáció közzétett eredménye a lakosság többségének véleményét tükrözze. E feltétel teljesülését az alábbi módon képzelem el.
A mérhető támogatottságú pártok és a civil szervezetek képviselői politikai irányultságuktól függetlenül részt vesznek a konzultáció lebonyolításában és az értékelésében.
A pártok és a civil szervezetek mozgósítják tagjaikat, szimpatizánsaikat, és a politikától visszahúzódó állampolgárokat a válaszadásra. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nemzeti konzultáció a képviselőválasztásnál is közvetlenebb lehetőséget ad egyéni vélemény közlésére.
Kérdésenként értékelik, összesítik az adott válaszokat támogató/elutasító jelleg szerinti csoportosítással. Közös összefoglalót tesznek közzé.
A kérdések csak a lakosság jelentős többsége által adott válaszokkal együtt tekinthetők nemzeti konzultációnak. Ez a követelmény az akció megnevezéséből is következik, egyrészt, mert nemzeti, tehát nem valamely szervezet és szimpatizánsai közötti eszmecsere, másrészt, mert a konzultáció megnevezés azt jelenti, hogy az egész nemzet sorsára kiható legfontosabb kérdések értékeléséről van szó. Azáltal még nem nemzeti és nem konzultáció, ha minden állampolgár (család) kap kérdőívet, hanem csak akkor, ha válaszol is a kérdésekre.


Soros itt, Soros ott
Ferenczy Tamás, Budapest
Amikor már egy kormánynak nincs mással foglalkoznia, mint például azzal, hogy a Heineken sör a kommunisták jelképét „viseli”, jöhet a következő lépés. Most itt van a CEU. Tudom, nálam okosabb emberek fogják eldönteni a kitűnő egyetem sorsát.
Tudom, hogy levelemmel semmit sem tudok változtatni, mert az én szavam nem ér semmit. De azért megkérdezném a Fidesz frakcióvezetőjét, Kósa Lajost, miért is nevezi fantomegyetemnek a CEU-t? Vagy: hogy létezik az, hogy bár ez az egyetem fantom, a világ jelentős felsőoktatási intézményei mégis támogatják? Lehetséges, hogy nem kérték ki Kósa véleményét, amikor igazgatótanácsának tagja lett a minap az Oxfordi Egyetem rektora?
Sok kérdésem lenne még. Például Balog Zoltánhoz, aki kedden kijelentette a parlamentben, hogy Soros György lejárató kampányba kezdett Magyarország ellen, akinek szervezetei „álcivil ügynöki szervezetek”, melyek tevékenységét a magyar kormány megakadályozza. Úgy vélem, velem együtt rengetegen úgy gondolják: minden Soros Györggyel van összefüggésben.
Mást ugyanis a kormánypárti oldalon, sajtóban, rádióban, tévében hallani-olvasni nem lehet, mint Soros-bérencek, Soros-ügynökök, Soros-bűnözők, sőt Soros libsi képviselői. Ma Soros Magyarországon a kormány szemében az első számú közellenség.


Állítsuk meg Brüsszelt!
Békesi Dániel, Budapest
Erre szólított fel bennünket, magyar embereket Tuzson Bence szóvivő a sajtótájékoztatóján. Hogy miként kellene ezt megtennünk, nem mondta. Ezért is gondoltam el, hogy meg lehetne állítani még egynéhány belga várost, például Antwerpent, Namurt, Brugge-t vagy Anderlechtet.
Nem vagyok már fiatal, sok javaslatot hallottam már a jelenlegi kormánytól, de azt, hogy meg kell állítani egy várost, még nem.
Tuzson szóvivő beszélt arról is, hogy minden háztartásba elküldtek egy kérdőívet, nemzeti konzultáció címén, és várják az emberek véleményét. Biztos vagyok abban, hogy az emberek véleménye a legkevésbé sem érdekli a Fideszt. Amiről most megint szó esik, már rég átment a kormánypárti propaganda darálóján, mindenki látja, hogy hazánkba nem jönnek tömegesen a bevándorlók, és senki sem mászkál közülük Magyarországon olyan – Tuzson szavaival élve –, akiről nem tudni, kicsoda-micsoda. Beszélt a szóvivő arról, hogy Magyarország jól áll a munkanélküliség kérdésében, ami a munkahelyteremtés támogatásának köszönhető, de Brüsszel ezt is meg akarja tiltani.
Szerintem Brüsszellel meg kell szüntetni minden kapcsolatot. Miközben ma országunk csak annak köszönhetően élhet, hogy kapja a rengeteg pénzt, Brüsszel a legnagyobb ellensége Orbánnak és kormányának.
Hogy kell ezt értelmezni?


Hallgatni akartam
Fried Ferenc, Budapest
Márai Sándor döbbenetes erejű szövegeit Hegedűs D. Géza előadásában hallgattuk  a Vígszínházban. A műsor nehezen kezdődött, s kiderült, azért, mert Balog miniszterre vártak. A pontosság a királyok udvariassága, szokták mondani, de ez, úgy látszik, a miniszterekre nem érvényes, az ő főnöke sem erről híres. A színház persze (érthető módon) udvarias volt a maga felsőbb hatóságával, aki vélhetően kultusz-, és nem egyéb miniszteri minőségében libegett be vagy tíz perc késéssel.
Az előadás igen hatásos volt, számos ma is aktuális gondolat hangzott el az 1938–48 között lezajlott politikai történések
kapcsán. Egyebek között az alábbiak: „Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani (…) a »jobboldaliság« címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő mint »keresztény magyar ember« előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert »keresztény magyar úriember «, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem »keresztény magyar« vagy »úriember«, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést (…) kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. (…) Ez a fajta soha nem változik meg, de amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet…”
Szerettem volna Balog úr fejébe látni, vajon mit gondol a fenti mondatok hallatán.


Tanulhatnánk tőlük
Molnár István, Agárd
A tévében megy A nagy házalakítás című amerikai sorozat, melyben bajba jutott családokon segítenek. Egy hét alatt építenek vagy renoválnak nekik egy házat a család igényei szerint, amíg ők üdülnek.
Legutóbb egy tengerészgyalogost ért a szerencse, persze nem véletlenül. A tengerész két rendőrt mentett ki 2001. szeptember 11-én a World Trade Center romjai alól. A sorozatrészben az volt a legmegragadóbb, ahogy értékelték ennek az ötgyermekes, hőssé avatott családapának, tengerészgyalogosnak akkori áldozatvállalását. Nemcsak új házat kapott, hanem díszsorfalat, zászlót, ami az USA-ban nem díszlet, nem mutogatják, hanem tisztelik. A filmből sugárzott az emberek szeretete,megbecsülése, tisztelete nemcsak ezért a  katonáért, hanem hazájukért.
Tanulhatnánk tőlük. Mert mi van nálunk?
Széthúzás, acsarkodás, a másik lenézése, emberi mivoltának semmivé tétele. Sokan nem hazájukat, hanem saját házukat építik, nemegyszer lopott közpénzből.
Nálunk nemhogy vadidegeneken segítenek, tisztelet a kivételnek, méga szomszédnak sem köszönnek. A Fidesz uralkodásának, hatalma fenntartásának a széthúzás, az egymásra uszítás lételeme. „Oszd meg és uralkodj!” – ez napi politikájuk vezérelve.
Az ellenzék sem képes saját érdekein túllépve a közös célért együttműködni. Aki nem akar ilyen országban élni – sajnos főleg a fiatalok –, máshol keresi hazáját, mert itthon nem találja az otthont.
Az sem igaz, hogy a pénz mindig boldoggá tesz. Szerényebb életvitellel is inkább élek a hazámban, ahol születtem, ahol boldog gyermekéveimet töltöttük, ahol büszke lehetek elődeimre. Idegenben nem. Ezért kell országunkat átalakítani úgy, hogy otthonunk is legyen. Olyan újországot kell építenünk, ahol az Orbán-féle diktátorok nem kerülhetnek hatalomra,  és ha mégis, a demokrácia falait nem tudják átmászni, lerombolni.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!