Olvasóink levelei a Vasárnapi Hírek június 17-i számában.

 
Plakáttörvény... - Krenner István karikatúrája

Késik az értékelés
Bojtor József, Dunakeszi
Ismét bebizonyosodott, hogy a kormány semmibe veszi az állampolgárokat az őket valóban és súlyosan érintő problémáikkal együtt, mert olyan kérdésekben kezdeményezett „nemzeti konzultációt”, melyek az állampolgárok mintegy 80 százalékát nem érdekelte. Ennyien nem reagáltak ugyanis a kormány személyre szóló kérésére, az utcai plakátok tömegére, az újságokban megjelent felhívások sorozatára.
Ezért a csupán 20 százalékos aktivitásból nem látszik alaptalannak az a feltevés, hogy a visszaküldött borítékokban levő kérdőíveken számottevően, esetleg többségükben (akár 80 százalékban) nem a kormány által sulykolt választ jelölték meg, hanem egyéni állásfoglalást fejtettek ki. (Esetleg csak üres borítékot küldtek vissza.) A feltételezést az is valószínűsíti, hogy a kérdőívek értékelésébe és közzétételébe nem vonták be a civilek, az ellenzék képviselőit (nemzeti konzultációról lévén szó). Hiába kerestem a Vasárnapi Hírekben, ahol a kormány felhívása megjelent, nem találtam a konzultáció kormányzati értékelését.
Ilyen körülmények mellett gátlástalanságra mutat, és az állampolgárok jámbor bátortalanságát tételezi fel annak hangoztatása, hogy a lakosság támogatja a kormány Brüsszel-(Európai Unió) ellenes politikáját. Hamis az a kormányzati érvelés, hogy a nemzeti konzultációnak nevezett akciók eddigi részvételi eredményéhez mérten csúcsot ért el a most lezárult.
Arról nem esik szó, hogy a ráfordítás is csúcsot ért el. Összességében azt mutatják a konzultációk részvételi számai, hogy a kormány a választáson kapott szavazatokkal nyert hatalmi támogatás felét sem kapja meg politikája gyakorlatához. És marad minden változatlanul.


A derék, bátor és míves beszédről
Csernus Károly, Göd
A helyszín Csanádpalota, egy Csongrád megyei kistelepülés lakossági fóruma (értsd: fideszes választási kampányrendezvény).
A megjelent hatalmasság, Lázár csúcsminiszter úr fergetegesen adja is magát, egyebek közt egy neki nem tetsző ellenzéki jelöltről azt találta mondani: „összeszarta magát a bíróságon”. Az apropó egy plakátrongálás ügye volt.
Bájos – vagy nem? Persze, hogy nem.
Csak derék, bátor, szókimondó ember ez a mi miniszterünk, a míves magyar beszéd eszköztárát is felhasználja. Egyébként pedig sunyi, cinikus, tahó, a szokásos rókaképű félmosolyával pedig különösen visszataszító volt a plénumon. És hazug.
Nyilvánvalóan látta, de legalábbis tudatták vele, hogy a leszarozott ellenzéki képviselő nincs jelen a fórumon, így nyugodtan mondhat bármilyen ocsmányságot róla, nem tud rá reagálni. De mit tegyünk, a „távolról bátorság” a Fidesz-kommunikáció egyik alapvető technikája.
Egy vele egyet nem értő vitapartnert a továbbiakban simán lehazugozott a miniszter úr, mert az illető nem pontosan idézte őt. Úgy tett, mintha nem értette volna a mondandó lényegét, ami nagyjából ez volt: minden ember annyit ér, amennyije van, akinek nincs semmije, az annyit is ér. (Ha én sem idéztem pontosan a miniszter urat, elnézést kérek és vállalom a következményeket.)
Kedves vezetőnk, Orbán Viktor vajon mit gondolhat erről saját azon nyilatkozatának tükrében, hogy ő soha nem volt tehetős ember, most sem tehetős és nem is lesz tehetős. (Bizonyára ő is annyit ér ezek szerint, amennyit.)
Várom azt az időt, amikor mosolygós miniszterünk tényleg és személyesen megtudja, milyen érzés az, amikor a bíróságon egy ítélet után valaki tényleg… Amit addig mond ebben a témában, az teljességgel hiteltelen, legfeljebb „megérzés” lehet részéről, ahhoz pedig a jó orr kevés.


Nemlétező országok egyezménye
Kizman Elemér, Esztergom
A szocialisták szeretnék bevezetni a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz meg úgy gondolja, hogy a magyar nyugdíjasok a legjobban élnek Európában. Ahány párt, annyi vélemény, és rengeteg beszéd, olcsó demagógia.
Egy dolgot nem vesznek figyelembe: hazánkban 53 ezernél több idős ember kap kevesebb, mint ötvenezer forint nyugdíjat. Azt is tudjuk, hogy tízezernél több kárpátaljai magyar nyugdíjas Magyarországon veszi fel jobbnál jobb nyugdíját.
Erről már a Népszavában is volt szó.
Jártam az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságon. Nagyon sok külhoni ember volt ott, akik a nyugdíjukat intézték.
Érdekelt, miként létezik az, hogy ezek az emberek, akik egy napot sem dolgoztak Magyarországon, formálisan vannak itteni lakcímre bejelentve, itt vehetik fel a nyugdíjukat. Az ügyintéző hölgytől megtudtam, hogy a majdnem 55 éve aláírt, 1963. évi 16. törvényrendelet alapján, melyet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaság írt alá a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten. Az egyezmény 1963. július 1-jétől hatályos.
Miután elolvastam, csak egy kérdésem van: hogy létezik, hogy két, már több mint 25 éve nem létező állam, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött dokumentum érvényes a mai napig?
Itt nem a druzsbáról (barátság) és szocialista eszmékről van szó, hanem államunk pénzéről. Ezeket a „történelmi iratokat” alapul veszik országunkban akkor, amikor minden téren minden megváltozott.
A magyar nyugdíjasok „éhnyugdíjat” kapnak, de azok, akik itt soha nem éltek, nem dolgoztak, simán felveszik a pénzt.
Ne magyarázzák nekem, hogy mindez Trianon miatt van! Magyarázatért a piacon húst nem adnak, a „kommunizmusnak” meg már rég vége van.


A szigeti uszoda
Fried Ferenc, Budapest
A Margitsziget generálozása közel egy éve tart, az uszoda hónapok óta csökkentett üzemmódban működik. Csak a Széchy-medence használható, itt egy ideig konténerekben lehetett öltözni és zuhanyozni, szekrények sem voltak, a ruhát táskába gyömöszölve ki kellett vinni a medencéhez.
Mára a konténerek eltűntek, a lelátó alatt megnyílt a (2006-ban létesült) öltöző.
Itt szekrények is vannak, ám lakat nincs, aki el akarja zárni a holmiját, hoz magával. Nem ügy, egy kicsi kínai 350 forint.
Az öltöző a Kékszakállú várát idézi: nincsen ablak. Ajtó ugyan van, a kb. 20 méteres helyiség három bejárata közül kettő a zuhanyozón át vezet. Ezért a mikroklíma igen különleges, a páratartalom 150 százalékos, azaz levegő helyett vízpárát lélegzünk be – lehet, hogy egyben szaunának is szánták?
A mennyezeten ugyan vannak nyílások – vélhetően elszívók céljára, de aligha fognak működni a vizes vb előtt. Így aztán zuhany után csak nadrágot húzok, inget-zoknit- cipőt már odakinn, ahol oxigén is van.
A közönség örüljön, hogy bejuthat – én örülök: a beugró olcsó, a forgalom kicsi, az 50 méteres medencében néha csak hatnyolc ember úszik. Igaz, olykor az edzések miatt kizárják a közönséget, s az aznapi nyitvatartást csak telefonon lehet megtudni. Szeretek a szigetre járni, sétálni és fotózni az építési, parkosítási munkákat.
A héten a 26-os busz is újraindult, nem kell a Margit hídtól kilométert gyalogolni az uszoda bejáratáig – Magyarország egyre jobban teljesít.
Félő azonban, hogy Orbán a szigeten is otthagyja a nyomát. A legújabb hír: a teniszstadiont is újraálmodják és kibővítik, akár a Palatinus strand rovására (a Dagályt már sikerült strandmentesíteni). Lehet, hogy múzeum is épül?


Öregszünk és fogyunk
Martényi Csaba, Budapest
Az okoskodó, maga is beláthatná, illetlen szóhasználattal sokakat sokkoló rezsibiztos Németh Szilárd hiába akarja „teleszületni” Magyarországot, hiú ábránd ez.
A magyar demográfiai helyzet ténylegesen hervasztó, valóban folyvást öregszünk és fogyunk, megvalósíthatatlan álmot kerget az Orbán-kormány azzal, hogy pusztán szociális intézkedésekkel véli megoldani nemzetünk fogyását.
Nem egyedüli magyar probléma ez.
Európa ugyanígy küzd a születések számának javításáért. A fejlett országok a kelet-európai munkaerő és a „termékeny” népesség tömeges elszívásával tovább nehezítik e térség, így Magyarország népesedési gondjait.
Vannak, akik a tudatos és átgondolt betelepítést alkalmazzák. Ez nekünk sem újdonság, az ezeréves magyar történelem számtalan betelepítést élt át, ami hozzájárult fennmaradásunkhoz. Olyan népcsoportokat kellett hozni az elnéptelenedő magyar vidékre, amelyek integrálódni akartak és tudtak. A gyerekeik már magyarokká váltak, ahogy a kunok és a jászok leszármazottai is valamennyien magyarok.
Jelenleg nincs magyar betelepítési stratégia, éppen ellenkezőleg, a határok lezárása és az antimigrációs politika gátat vet minden ilyen racionális lépésnek.
A csok és a családi adókedvezmény csak arra jó, hogy szemfényvesztő legyen azok számára, akik eddig is mindent elhittek Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az biztos, hogy ezzel a magyar népesség fogyása nem állítható meg.
Nagyon hangsúlyozottan kéne erről az ellenzéknek vitatkoznia és a témát állandóan napirenden tartania, mert a jelenlegi állapotban az idő ellenünk dolgozik.

Olvasóink levelei 
Kérjük önöket, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják,
adják hozzá nevüket. Adataikat bizalmasan kezeljük. Az itt megjelent
vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.



Kedves Olvasóink!
A Vasárnapi Hírek postacíme: 1066 Budapest, Jókai utca 6.
Telefonszám: (06-1)999-9531. E számon várjuk olvasóink hívását minden hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között.
Faxszám: (06-1)430-1563. E-mail cím: levelezes@vasarnapihirek.hu. Kérjük, leveleiket e címekre küldjék! Olvasói leveleket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!