A Vasárnapi Hírek július elsejei számában megjelent olvasói levelek. - Krenner István rajzával.
Kire szabad és kire nem
Békesi Dániel, Budapest
A Fidesz szerint a Jobbik eladta a lelkét Simicska Lajosnak, folytatják a mellébeszélést és a titkolózást arról, hogy valójában mekkora támogatásért. Amennyire értem, szó van a plakátokról, pontosabban a plakáthelyekről, amelyeket Simicska hatezer forintért adta a Jobbiknak. A Fidesz szerint ez azt jelenti, hogy több százmillió forint kedvezményt adott az üzletember az említett pártnak.
Normális demokráciában ezzel a kérdéssel nem a Fidesznek kellene foglalkoznia, hanem az ellenőrző szerveknek, mert még piacgazdaság van az országban. De itt már az óvodás gyerekek is értik, hogy rég nem a Jobbik és Simicska üzleteiről van szó, hanem arról, a Fidesz mindent megtesz, hogy lejárassa az üzletembert, akivel hajdan, a kezdetekkor egy tányérból cseresznyézett.
Tudom, hogy sokan nem értik, miért próbálja a Fidesz még mindig lejáratni Simicskát, pedig a válasz egyszerű. A Fidesz fél, mert tudja, hogy jövőre nagyon nehéz harc elé néz. Ha ez a párt korrupcióról beszél a Jobbikkal kapcsolatban, nézzen jól körül a saját portáján. Arrafelé még sokkal jobban elburjánzott a korrupció. A Fidesz tudja, hogy a mai választókat primitív mesékkel, Kósa-féle humorral megetetni nem lehet. Okosabbak lettek, mint az előző hét évben voltak.
Tudják, hogy kire szabad és kire nem szavazni.
Ajánlat választási programhoz
Bojtor József, Dunakeszi
Politikusok előrejelzései szerint a nyári előkészület után ősszel felerősödik a nem hivatalos választási kampány, főként a bizonytalanok, a közömbösek megnyeréséért. Többen országjáráson igyekeznek megismerni az eddigi részvétlenség okát, és a választási programjukat annak figyelembevételével összeállítani. Kéretlenül az alábbiakat említem programrészként a közömbösség csökkentésére, a választáson való részvétel ösztönzésére, saját és ismerőseim tapasztalatai alapján.
Meg kellene teremteni, de legalább növelni a megélhetés biztonságát, emberközpontúvá tenni a Munka törvénykönyvét, munkagéphez hasonló erőforrás helyett egyenlő személyhez fűződő jogokkal rendelkezőnek tekinteni az állampolgárokat!
A kormányzati ciklusonként változó családtámogatási rendszert emberi „életciklusúra” kellene változtatni. Nem elég ugyanis az újszülöttet felnevelni, a szülőknek biztosítva kell látniuk felnövő gyermekeik további, emberhez méltó életfeltételeit, a munka és a vele értékarányos jövedelemszerzés lehetőségét, az esetleges külföldi tapasztalatszerző munka után az itthoni megbecsülést. Azemberek közérzetét nem a hivatalos munkanélküliségi ráta határozza meg, hanem az indoklás nélküli vagy csak bíróságon érvényesíthető jogtalan felmondás kényszerűsége.
A statisztika egyébként sem szól arról, hogy évente hányan kénytelenek munkahelyet változtatni akár „közös megegyezéssel”, akár felmondással.
A munkahelyváltás testileg-lelkileg megviseli a munkavállalót, de a munkáltatóra nézve is hátrányos a hatékonyság csökkenése miatt (amit a bérek leszorításával igyekszik pótolni). Sokan sokféleképpen megfogalmazták már, hogy a társadalomlétének és fejlődésének az alapja az egyre műveltebb és egészségesebb emberi közösség, tehát megkerülhetetlen az oktatás (művelődés) és egészségügy kiemelt szintű kormányzati irányítása.
A lakóknak beleszólásuk nincs
Fried Ilona, Budapest
Adjátok vissza a tereinket! című cikkükben (VH, jún. 17.) a zöldfelületek mesterséges zsugorításáról írnak. Példáikat hadd toldjam meg egy soron következő lehetséges áldozattal: a Jókai térrel.
Az elmúlt években a Terézvárosi Önkormányzat nagy nehezen bekerítette a teret, s evvel végre megszűntek az éjszakai dáridózások. A kerítéssel és az éjszakai lezárással, Budapest és a világ sok más városához hasonlóan, védik a parkot. Napközben az erre sétálók, az itt lakók pihennek a padokon, élvezik a mintegy tíz év alatt felcseperedett növényeket, a régebbiek mellett a tíz éve ültetett fák árnyát is.
Már nem sokáig: a Terézvárosi Önkormányzat „térfelújítási” terveihez a főváros 200 milliós támogatását nyerte el. Feltehetőleg jelentősen csökkentenék a zöldfelületet, megszüntetnék jelenlegi pihenőpark funkcióját, így az elkerítését is. Nem tervezik ismét felállítani az egykori játszóteret, hanem a negyedben, ahol egymást érik a színházak, szabadtéri színpadot, irodalmi ösvényt hoznának létre.
Valószínűleg vendéglátó-ipari létesítmények számára teraszokat is, ellehetetlenítve a pihenés terét, s az itt lakók nyugalmát. Feltételes módban írom, mivel az itt lakókat többrendbeli kérésük ellenére sem tájékoztatják, nem vonják be a tervezésbe.
Néhány szélsőséges lehetőség kivételével még abba sincs beleszólásuk, gyakran információjuksem, hogy a társasházukba milyen létesítmények költözhetnek be, hiszen ezt a hatályos törvények, rendeletek nem írják elő.
Vajon miért nem lehet egy város központjában, ahol egymást érik a szórakozóhelyek, viszont jóformán nincs zöldfelület, meghagyni a nyugalom számára egy kis teret? Egyébként a környék, a város több részéhez hasonlóan, már előrevetíti a bulinegyed kiterjesztését, az itt lakók kiszorítását, s egy nagy kocsma képét mutatja: a zajt, a koszt, amiben járunk.
Fogy a magyar
Csendes István, Kápolnásnyék
A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben 134 ezer fővel csökkent lakosságunk létszáma, tavaly 31 ezerrel. Ezer lakosra számítva 9,1 élve születéssel szemben a halálozások száma 16 volt. Ha így folytatjuk, 2060-ra az ország létszáma 7,5 millió lesz.
Ez a szám kisebb is lehet, hiszen minden hatodik gyermek külföldön születik, a kivándorlók háromnegyede 40 év alatti. Az átlagéletkor Magyarországon a nőknél 76,7, a férfiaknál 71,6 év, ezzel szemben Európában a nőknél 83, a férfiaknál 77,5, pár balkáni ország rosszabb csak nálunk. Még Orbán is kénytelen a csökkenéssel foglalkozni.
A Fidesz stratégiájával összhangban a gyermekvállalás támogatása a középrétegeknek vagy a gazdagabbaknak kedvez, a szegényebbeket nem segíti. Őket csak a családi pótlék emelése ösztönözhetné, de az változatlan 2009 óta. A Fidesz politikusai, karöltve a kereszténydemokratákkal, nem rejtik véka alá, hogy a nőknek az a dolguk, hogy gyereket szüljenek, kiszolgálják a családot, kedves férjüktől egy-két pofont is el kell viselniük. Vissza a középkorba!
Ezek a nők hozzák világra gyermekeinket, több tiszteletet, megbecsülést érdemelnének.
Nem tudom, miért nem tűnik fel ezeknek a hatalombitorlóknak, hogy egyre nő a szülő nők életkora, egyszerűen azért, mert a mai lányok karriert akarnak, biztos megélhetést, csak azután gyermeket. Ha valakiről kiderül a munkahelyén, hogy gyermeket vár, a munkáltató igyekszik rögtön megszabadulni tőle. Kevés szó esik az idősekről, a korai halálozásról, pedig ez is csökkenést okoz.
Nyilvánvaló oka a minősíthetetlen egészségügyi ellátás mellett az is, hogy a szülők, amíg bírják, halálra dolgozzák magukat, hogy eltarthassák a családjukat. Nyugaton a nyugdíjasok szép kort érnek meg, például az USA jelenlegi elnöke is 71 éves. A magyarok fogyását az Orbán-rezsim uralkodása felerősítette, hatalomgyakorlásuk mellékterméke.
Az EU és a nemzeti érdek
Hegedűs Sándor, Budapest
Egy államközösséghez való tartozás azt jelenti, hogy a tagországoknak le kell mondaniuk bizonyos nemzeti feladatokról.
Ezeket a funkciókat a közösség veszi át, figyelembe véve a tagországok érdekeit.
A kollektíva rosszul működik, ha ellentmondás van a kétféle érdek között. Ilyen konfliktusnak vagyunk tanúi, amikor Brüsszel és Orbán között harc folyik arról, joga van-e az uniónak „önkényesen” átvenni „magyar” illetékességbe tartozó feladatokat. A migráció problematikájáról van szó. Ezekben a kérdésekben mindig a közösen elfogadott dokumentumok a mérvadóak. Orbán kuruckodó magánszáma azt a célt szolgálja, hogy a nacionalizmus húrjait megpendítve maga mögé sorakoztassa a nemzetet.
Jó témát választott. Ki az a magyar ember, aki ne féltené nemzeti szuverenitásunkat a hívatlan vendégektől? Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos nemes hagyományait támasztja fel és erősíti, amikor szabadságharcot hirdet a magyarellenes Brüsszel és a zsidó Soros György ellen. Ez utóbbi esetében az antiszemitizmus „oltárán” is áldozik. A milliárdos démonizálása, bűnbak rangjára emelése az a bizonyos két légy, melyet egy csapásra agyonüthetnek az antiszemitizmus gyanúja és vádja nélkül. Nincs már szükség a veszélyes zsidózásra, mert megszületett az új varázsszó, mely hatását tekintve nem marad el a hagyományostól.
Úgy hírlik, Orbán Viktor nem antiszemita.
Holnap sem lesz az, ha a helyzet változtatást kíván? Nemzeti hősünk egyelőre élvezi mindazok támogatását, akiknek szent a haza. Az eredetileg protestáns politikus katolizált, ez egyelőre kifizetődőbb Mária országában. Nem irigylem azokat, akik követni akarják a rögös úton. Ha az igazi nemzeti érdekek szerint akarunk politizálni, Orbánt le kell váltani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!