Nem tettek ellene semmit – Modor, az van – Egy kitüntetés elmaradt átadásáról – Mi a fontos? – Íme, az olcsóbb kormány – Miért a Fidesz? – Olvasóink levelei

Nem tettek ellene semmit
Popovics Lászlóné, Beregszász
Az ukrán parlament elfogadott egy törvényt, amelyet nyelvtörvénynek vagy oktatási törvénynek lehet nevezni. Drasztikusan csökkentek a nemzeti kisebbség jogai az anyanyelven való tanuláshoz.
Hihetetlen, hogy a 21. században ilyesmi lehetséges. Például a magyar gyerekek csak az óvodában és a kezdő iskolai osztályokban tanulhatnak magyarul. Felsőbb tanulmányokat a törvény szerint csak ukrán nyelven folytathatnak. Nagy a felháborodás az anyaországban (nekik ott fontos a propaganda a választások előtt), és az itteni képviselők között is.
Felmerül a kérdés: ki nem tudta, hogy szeptember 5-én a Verhovna Rada elfogadja a törvényt? Mindenki tudta, csak nem tett ez ellen semmit. Én nem hallottam, hogy a kijevi parlamentben felszólalt volna ebben a kérdésben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő. A szavazásnál a törvény ellen szavazott, de ez nagyon kevés volt. A kárpátaljai megyei tanács magyarfrakciójának tagjai, sem Orosz Ildikó, sem Zubánics László, sem a többiek nem emelték fel hangjukat az ellen, hogy Kijev harcra készül a magyarok jogai ellen. Most meg mindenki beszél, fel van háborodva, kikel magából, hogy bizonyítsa, mennyire  magyar. Ha az itteni képviselők erélyesen foglalkoztak volna ezzel a fontos kérdéssel, más lett volna az eredmény.
Most meg minden attól függ, hogy aláírja-e Porosenko elnök a törvényt. Ha igen, nagy baj lesz az itteni magyar gyerekek és a felnőttek számára. Mást érdemeltünk volna!


Modor, az van
Jakab Jenő, Budapest
Az Emmi szerint a Korábban Érkeztem Alapítványt ért LMP-s vádak azt példázzák, hogy ez a párt újra árkokat ás, és céljai eléréséhez a hátrányos helyzetben élőket használja.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke megszólalt ebben az ügyben, elmondta a véleményét, amire, szerintem, joga van mint embernek, még parlamenti képviselőnek is. Bár ne tette volna! Az ifjú parlamenti államtitkár, Csepreghy Nándor minden tisztességről megfeledkezve „tudatlannak és gazembernek” nevezte az állatorvos képviselőt.
Megszoktuk, hogy a mai vezetők mindent megengednek maguknak. Megszoktuk, hogy egy kezdő államtitkár, aki még semmit sem tett le az asztalra, megengedi magának ezt a hangnemet.
A múlt heti kormányinfón Lázár János miniszter reagálva Hadházy Ákos véleményére a Korábban Érkeztem működéséről, melynek „véletlenül” Lázár felesége a kurátora, kijelentette: az LMP-s politikus véleménye „Ron Werberhez méltó teljesítmény”, utalva arra, hogy az LMP együttműködne az izraeli kampánytanácsadóval. Még ilyenkor sem felejti el a miniszter megspékelni a gondolatait egy kis izraeli összehasonlítással.
Nincs mit csodálkozni egy ifjú Csepreghyn!


Egy kitüntetés elmaradt átadásáról
Csernus Károly, Göd
Ki volt az az agyament fideszes potentát, aki úgy gondolta, hogy a Debreceni Egyetem szenátusa – előzetes jótékony rábeszélés után természetesen – díszpolgári címet adományozzon Vlagyimir Vlagyimirovicsnak?
Hogyan gondolhatta bármely épeszű, hogy Putyin, a világ egyik ura beleegyezik abba, hogy Budapestre jövet, egy vidéki kisvárosban meg kell állnia és megengednie egy helyi egyetem képviselője általi dicsőítését? Ki gondolhatta komolyan, hogy minden oroszok jelenlegi cárja Budapestre érkezését illetően (amelyről egyébként két órát késett magyarázat nélkül, úgy, hogy még Kedves Vezetőnk sem bírta ki egy ültő helyében a várakozást az Aréna VIP-páholyában) megáll
egy plecsniért. Neki csak ennyit jelent egy ilyen, egyébként rangos magyar egyetemi díj. Mi pedig, még jobban megalázva magunkat, szaladgálunk utána, hogy ugyan vegye már át a kitüntetését valahol, valamikor. Ígéret van persze: majd legközelebb, valamikor, valahol. Putyin ezzel a „gesztusával” megmutatta azt is, hogy szerinte hol a helyünk. Van egy javaslatom a kínos szituáció feloldására.
Hozzon létre a Fidesz egy bizottságot a régi elvtársakból (van belőlük náluk bőven), akik azután a kitüntetést Moszkvában adnák át a Kreml valamelyik helyiségében Putyin cár képviselőjének (ha ő éppen személyesen ismét nem érne erre rá). Ezt követően lehetne a régi szép időket felelevenítve kvaterkázni – kaviár, vodka, pezsgő –, majd mindenki elégedetten hazatérhetne  a dácsájába, illetve Budapestre. A hivatalos hírekben pedig a végén még Szijjártó azt is elmondhatná, hogy tulajdonképpen eleve így tervezték ezt a díjátadási ceremóniát.
A kínos ügyet elsimítandó – szerintem habonyárpis szintű –, szaktanácsom honoráriumáról természetesen lemondok. Az engem megillető összeget költsék arra, amire én gondolom.


Mi a fontos?
Martényi Csaba, Budapest
Tudjuk, hogy Orbán miniszterelnök szeret szembemenni az Európai Unióval. A migránskérdés már unalomig lerágott csont, de jövőnk szempontjából két fontos kérdés mellett nem mehetünk el vállrándítással.
Egyik az új atomerőmű beruházása, a másik az euró mint közös valuta bevezetése. Nagy a döntéshozó, Orbán Viktor felelőssége!
Az atomerőmű létesítése drága mulatság, az orosz hitel visszafizetése és az atomerőmű üzemeltetése nem két fillér, hosszú távra súlyosan megterheli költségvetésünket, és ezzel a magyar polgárok zsebét is. Szembemegy egy ilyen „atom”-beruházás az EU-ban és világszerte tapasztalható energetikai fejlesztésekkel, ahol a szelet, a Napot, a geotermikus energiákat tekintik az energiafelhasználás fő forrásának, mert tisztább, környezetkímélőbb a jelenleg használt szén, gáz, olaj, nukleáris alapú energiatermelésnél.
A legfőbb érv az energia ára, amely a megújuló energiahordozók erőteljes terjedése következtében csökken, tehát az energia olcsóbban vehető meg, mint azt Paks képes előállítani. Így veszélybe kerül az oly sokak által áhított további rezsicsökkentés.
Az euróval való fizetés a magyaroknak azért lenne jó, mert a devizahiteleknél oly fájó módon megtapasztalt, oly sok pénzügyileg bajba került család hitel-visszafizetésigondjait előidéző árfolyam-emelkedések kiküszöbölhetők. A rossz emlékű árfolyamkockázat végleg a múlt ködébe veszne, magyarul megszűnne. Nem beszélve arról, hogy a lakosság hitelt is olcsóbban vehetne fel, mint forintban teszi jelenleg. Ezek a kérdések a következő magyar nemzedékek számára sokkal fontosabbak, mint hogy 1249 menekültet befogadjunk-e vagy sem.


Íme, az olcsóbb kormány
Dr. Jókai Oszkár, Budapest
A második Orbán-kabinet azzal indított, hogy olcsó kormányt hoz létre. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy a Bajnai-kormány 15 minisztere helyett csak 9 lett tagja a kormánynak. Igaz, már ekkor is 51 államtitkár és 102 helyettes államtitkár állt szemben a Bajnai-kormány 20 államtitkárával és 49 helyettes államtitkárával (szakállamtitkárával).
Ez azonban csak a kezdetvolt. 2017 júniusára már 13 miniszter és 57 államtitkár, valamint 113 helyettes államtitkár kapott (nem is rossz) fizetést az állampolgárok adójából.
A polgárok „nagy örömére” meglesz a 14. miniszter is Kósa Lajos személyében, aki a Modern Városok Programot fogja felügyelni. Gondolom, ő is kap egy-két államtitkárt és vagy négy-öt helyettes államtitkárt, ehhez titkárságot, gépkocsit, telefont stb. Azt is hallom, hogy nem sokat kell várni az Innovációs, azaz a 15. minisztériumra sem. Csak valahogy az Egészségügyi és az Oktatási Minisztérium nem akar létrejönni.


Miért a Fidesz?
Zsiborács István, Balatonszentgyörgy
Az öt közvélemény-kutató intézet augusztusi mérése alapján a Fidesz–KDNP 47,4 százalékban vezet a biztos pártválasztók között. Miért? Érthetetlen számomra. Az országban 4,6 millió ember szegény az európai uniós mérce alapján. A lakosság alsó tizedében élőknek 6-7 százalékkal csökkent a jövedelme, a felső tizedben élőknek ezzel szemben 10 százalékkal emelkedett. A gyermekek ötöde szegénységben, 8 százaléka súlyos szegénységben él. A társadalom kettészakadt, az átlagjövedelem feléből él 1,2 millió ember, akik közül alig éri meg valaki a nyugdíjas kort. A szegénységből, a mélyszegénységből való kitörés esélye minimális.
Azt igazságtalan lenne mondani, hogy az Orbán-rezsim uralkodása előtt nem volt szegény ember, de ekkora számban biztosan nem.
A Fidesz-kormányt a szegények hidegen hagyják. Az szja egykulcsossá tétele, az egészségügyi, a szociális kiadások csökkentése, a családi pótlék változatlanul hagyása mind ezt a réteget sújtották. A 2018-as költségvetés sem változtat ezen, hiába jön a választás.
Ez is bizonyítja: a szegények Orbánnak nem számítanak. Oda jutottunk, hogy a szegénység már szégyen, sokan titkolják, inkább megfagynak fűtetlen otthonukban. Ezzel szemben a Fidesz-oligarchák napról napra gazdagodnak az állam vagy az unió pénzéből, már azt se tudják, a milliárdjaikat mire költsék. A korrupció lassan már érdem, nem bűn.
A választók mégis ezt a rendszert támogatják. Nem lehet ezt egyértelműen megmagyarázni a migránsokkal való riogatással, az Orbán-média, a sajtó félretájékoztatásával. A támogatók között sok értelmiségi is van. Ha győz a Fidesz, annak oka nem csak az ellenzéki pártok bénasága lesz, azért a választók is felelősek lesznek, és viselniük kell majd a következményeit is.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!