Mindenki mindent tud – Nem szalonképes cirkusz – Balog miniszter okoskodik – A lehető legjobb, mondják ők – Csak amin kaszálni lehet – Kihasználatlan lehetőségek – Olvasóink levelei

Mindenki mindent tud
Popovics Lászlóné, Beregszász, Ukrajna
Ma már csak az nem foglalkozik az úgynevezett ukrán oktatási törvénnyel, akit egyáltalán nem érdekel, mi zajlik körülötte.
Mindenki, aki kimondja ebben a témában a gondolatait, úgy véli, hogy ő a legokosabb. Pedig nem így van. Az első és legfontosabb, hogy legtöbben valamiféle nyelvtörvényről beszélnek, holott oktatási törvényről van szó. Figyelem az internetbejegyzések sokaságát, és világos, hogy a bejelentkezők csaknem száz százaléka nem olvasta a törvényt. Ez a nagy baj! Jó lenne, ha elolvasnák!
Beregszászon sokan úgy értelmezik az egészet, hogy politikai játszma folyik. Múlt vasárnap egy kijevi honatya, Volodimir Arjev kijelentette például, hogy „az oroszországi és a magyar parlament majdhogynem  szinkronban támadja Ukrajna törvényét az oktatásról. Az előbbiektől nem is várhatunk semmi egyebet, viszont a magyarok megátalkodott nacionalistáknak bizonyultak. Ráadásul a magyar kormány értésre adta, hogy Ukrajna ellen fog fellépni valamennyi nemzetközi szervezetben.
Ily módon Orbán miniszterelnök ürügyként használta az oktatási törvényt, hogy támogassa Putyint…”.
Az itt élő magyar emberek látják, hogy mindenki és mindent tud, átbeszélnek, megbeszélnek, csak mi, itteni magyarok vagyunk távol az egésztől. Tudják, hogy miért? Mert bő fél év múlva választások lesznek az anyaországban, és ott nagyon fontosak a mi szavazataink a kormánypártoknak. A többi csak semmire való ürügy.


Nem szalonképes cirkusz
Ferenczy Tamásné, Budapest
Aki hétfőn megnézte parlamentünk ülését, láthatta, milyen távol áll a civilizált törvényalkotási fórumtól. Kifejezetten kellemetlen volt számomra, amikor hallgattam Rétvári Bence Emmi-államtitkár és az LMP-s Hadházy Ákos vitáját, ami azzal végződött, hogy Hadházy képviselő távozott a teremből. Hadházy Ákos megint azokról az ügyekről beszélt, és gondolom, nagyon átgondoltan, amelyek a fideszes Farkas Flórián képviselőhöz és Lungo Drom-elnökhöz kapcsolódnak. Kijelentette, hogy szerinte létezik egy Farkas Flórián-terv, amelynek a pénzszivattyúzás a lényege. A képviselő megismételte: milliárdok tűntek el a Híd a munka világába programból.
Rétvári Bence kereszténydemokrata államtitkár válaszában gúnyolódott Hadházy szavain, kamuinfóknak nevezte a képviselő fellépéseit a korrupció ellen, és kijelentette, hogy a Farkas-ügyben „nincs mit nyomozni”. Végül Rétvári közölte: nem tudja másként értékelni az LMP-s képviselő politikai támadásait, mint hogy „Hadházy Ákos szaloncigányozik”.
Nem tudom, hogy a csak papíron létező KDNP képviselője, Rétvári tudja-e egyáltalán, mit jelent a szaloncigányozás kifejezés, de azt igen, hogy egy hamisítatlan nem szalonképes cirkusznak voltunk tanúi hétfőn a magyar parlamentben.


Balog miniszter okoskodik
Országosné Szászi Klementina, Csongrád
Néha az embernek az a benyomása, hogy a mai miniszterek, állami vezetők és rengeteg helyettesük azzal van elfoglalva, hogy igyekszik valami okosat mondani. De nem sikerül nekik.
Tudjuk jól, hogy nekünk, akik romának születtünk ebben a szép országban, sok esetben nincs lehetőségünk magunkról valami okosat olvasni vagy hallani. Nagyon kellemetlen, ha olyat hallunk, mint például a minap Balog emberi miniszter szájából az Egészségügyi Világszervezet európai regionális bizottságának budapesti ülésén.
„A romák közül sokan az eltérő életmódjuk miatt nem tudják átlépni azt a küszöböt, ami az ellátórendszerben való részvételhez szükséges.” Próbáltam a miniszter szavait értelmezni, de nem sikerült. Nem tudom, miről beszélt Balog, aki, mint ismeretes, sokszor elszólja magát a romák ügyében. Szeretném őt megnyugtatni, hogy én és a családom már rég átléptük azt a küszöböt, ami szükséges ahhoz, hogy egyenrangú állampolgárok legyünk a nem romákkal.
Szűk családomban négyen a szegedi egyetemet végezték el, ketten zeneművészeti főiskolát, és kitűnően megtalálták a helyüket az életben. Egy bajuk és gondjuk van: utálják a mai kormánypárti figurákat. Az emberek, romák és nem romák egyformán örülnek az életnek, és egyáltalán nincsenek rászorulva arra, hogy egy miniszter mondja meg nekik, hogyan kell élniük. Eltérő életmódot ma nagyon sokan folytatnak, ehhez nem fontos romának lenni.


A lehető legjobb, mondják ők
Sólyom Anna, Budapest
Ezt írta nekem minapi levelében a UPC: „Kedves Ügyfelünk! Köszönjük, hogy a UPC szolgáltatásait választotta! Ez a bizalom egyben felelősség számunkra, hogy képesek leszünk állandóan megújulni, és mindig a lehető legjobb megoldást nyújtani Önnek.”
Elmondom, hogy fest a valóság. Két hete, vasárnap délelőtt a házunkban meghalt az internet, a tévé, a telefon. Az egyik szomszéd és magam is bejelentettem a hibát. Neki keddre ígérték a kiszállást, nekem azt mondták, megjavítják még ma. Amikor a szomszéd erélyesebb hangon korábbi időpontot kért, a kedves UPC-s ember azt mondta neki: ha nem tetszik, hétfőn felbonthatja a szerződést.
Másnap reggel kiderült, az én bejelentésemet nem is továbbította a nyájas ügyfélszolgáló. A hétfőinek meg hiába hajtogattam, hogy központi hiba van a házban, ragaszkodott ahhoz, hogy nálam van a baj. Ebben azért volt biztos, mert állítása szerint rajtam kívül senki nem jelzett a házból hibát. Egyébként szerdán délután kijönnek hozzám.
Kedden kiszálltak, megtalálták a központi hibát, egyetlen lakásba se kellett bemenniük, minden szolgáltatás helyreállt. Ennek egyszerű oka van: ha a szolgáltatás 48 óránál tovább szünetel, akkor jóvá kell írniuk a számlán.
A slusszpoén: szerdán délelőtt kaptam egy SMS-t, melyben a roppant figyelmes UPC figyelmeztetett a kötelességemre: tartózkodjak otthon, 12 és 16 óra között meglátogatnak, hibajavítás céljából.


Csak amin kaszálni lehet
Fried Ferenc, Budapest
Kedvenc kormányfőnk kijelentette: ő sosem volt és nem is lesz vagyonos ember, ám már a fél ország az övé. Szomszédja, gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc rohamosan gazdagszik, amiért a Jóisten után épp Orbán Viktornak hálás, ez mutatja: ő a kormányfő strómanja. Naponta/óránként/ percenként milliókkal nő a vagyona, ezek vagy tartós vagyontárgyak – főleg földek –, vagy politikai fontosságú cégek: lapok, rádiók, kábeltévék, de kikötők, kempingek és egyebek is. Mészáros aligha tudná megmondani, hány ágazatban mi van a nevén – azaz Orbán birtokában.
A miniszterelnöknek „kötélbarátja” is van – bár kötelet ez esetben nem illik emlegetni
–, Garancsi István az építőiparban és turisztikában nyomul. Andy Vajna a filmet és a szerencsejátékokat kapta, az Orbán család szőlő- és kőbányászatban, kastélyban, szállodában érdekelt. Semmi sem elég, mindig új birtokok kellenek, amikből etetni lehet a klientúrát.
Eközben négymillió magyar él nyomorszinten vagy az alatt, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra az összeomlás  szélén, az ország az EU pénzén működik, ám termelő beruházásra alig jut, csak amihez sok beton kell, amin kaszálni lehet: atomerőműre, stadionokra, belgrádi vasútra.
A nagy lopások bűne persze papíron nem követhető, minden szabályos – ami mégsem, arra gyorsan új törvényt hoznak. Nehéz lesz mindezt visszaszerezni, s olyannak adni, aki ért is hozzá, de egyszer biztosan sor kerül rá. A bűnösöket pedig el kell ítélni.


Kihasználatlan lehetőségek
Virányi Ferenc, Balatonfüred
Az idei meleg nyár jó szőlőtermést ígér. A nyári borfesztiválok is népszerűek voltak, akár a Balaton környékiekre gondolunk, de a Budai Vár rendezvénye is sok embert vonzott. A magyar borászat fejlődése az elmúlt 27 év alatt látványos, nagyon sok jó minőségű bor látott napvilágot.
A minőségi fejlődés örvendetes és biztató. Jó például szolgálhatna a többi mezőgazdasági ágazat számára, ahol nem ilyen látványos a fejlődés.
Magyarországon az állati termék előállítás mindössze 35 százalékban részesedik a mezőgazdaság bruttó termeléséből a növénytermelés 65 százalékával szemben, holott ez az arány épp fordított az Európai Unióban és a fejlett országokban. Hazánk ugyanakkor az EU-tagállamok átlagánál kedvezőbb ökológiai és éghajlati adottságokkal, valamint megfelelő szakemberekkel rendelkezik, miközben környezete az uniós országokénál kevésbé szennyezett. Adott tehát egy kiváló adottságokkal rendelkező ország, mégsem használjuk ki lehetőségeinket.
A gyümölcstermesztésben a hazai hozamok a nyugati felét, harmadát érik el. Ennek oka az elöregedett ültetvények mellett a gyakran hiányos növényvédelem és tápanyag-utánpótlás, valamint a szükségesnél ritkább öntözés. Szakemberek szerint átgondolt fejlesztéssel Magyarország agrárgazdasága a jövőben 15-20 millió ember ellátására is képessé tehető. Ehhez kéne a kormánynak agrárstratégiát rendelnie, van tehát bőven teendő! A minőségi változások – a borágazat példája mutatja – elérhetők!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!