'Ha majd a bőség kosarából' – Üres padok, válasz nélkül – A hatalom szolgálat – Ez a választás más lesz – A papa gyermekei – Olvasóink levelei

„Ha majd a bőség kosarából…”
Horváthné Szakács Judit, Gönyű
Manapság sokszor jutnak eszembe Petőfi Sándor sorai. Kormányunk úgy hirdeti, hogy mi már közel nyolc éve Kánaánban élünk. Ez talán igaz lehet Orbán úr csókosaira, akik milliárdosok lettek, de mellette hatalmasra nőtt a nincstelenek száma. Nagyon gyakran látunk hosszú sorban kígyózó, elgyötört embereket, akik egy tál meleg ételért órákat sorakoznak. Nem tudom, a bőség kosara hazánkban hol van felállítva, sajnos erről senki nem tud, így senki nem tud venni belőle. A hosszú sorok kormányunknál is kiverték a biztosítékot.
Valószínű, rontják a kormány imázsát. Legutóbb Pécsett tiltották meg a DK ételosztását, Debrecen helypénzt vetett ki. A hírek szerint civilek nem oszthatnak ételt, csak az állami szervek. Ez furcsa, mert én állami ételosztásról még nem hallottam, hacsak nem Rétvári Bence krumplis akciójáról. Szeretném megérni, hogy Orbán Viktor várja egy ebéddel a rászorulókat.
A jognak asztala is érdekes kifejezés. Mindenki odaülhet asztalához, kivéve Szél Bernadettet, mert talán olyat kíván kérdezni a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ami nem illendő. A jognak asztalánál a civileknek sincs szavuk, mert ők Soros-bérencek. Soros úr most is magyarnak vallja magát, és ott segít, ahol tud. Mégsem az ő hírneve ragyog be minden ház ablakán, mert ő a fő gonosz ebben az országban. Legutóbb hoztak egy úgynevezett „Stop Soros!” törvényt, ami a vicc helye. Kitiltanák az országból egy jogszerű állampolgárukat.
A szellem napvilága messze van lakosaink ablakától. Az állami média megrekedt a Soros- és migránsüzeneteknél annak ellenére, hogy már befogadtunk annyi embert, amennyit a kvótarendeletek kiszabtak ránk. Nem értem, hogy ezt miért kellett titkolni. Azt sem, hogy miért hadakozunk Brüsszellel, ha titokban végrehajtjuk elvárásait.


Üres padok, válasz nélkül
Csernus Károly, Göd
A jogállamiságban még hivatalból bízó – nem fideszes – média úgy tesz, mintha valamilyen dilemmája lenne a január 30-án megtartandó rendkívüli országgyűlési ülés lefolytatását és eredményét illetően.
Az ismeretes előzmény: a Jobbik kezdeményezése alapján összejött a több mint 40 támogató aláírás, így Kövér házelnök úrnak csak annyi lehetősége maradt, hogy maximum nyolc nappal eltérhetett a javasolt időponttól, amit természetesen meg is tett. (Az átkos emlékű „házmester jellem” ezúttal is előtört belőle, mint mindig, ha az ellenzékről van szó: rosszindulatú, kicsinyes.)
Az ülés fő témája a migránsügy, ezen belül az a közelmúltban (a bősz sorosozás közepette) kiderült hír, miszerint a kormány az elmúlt 1-2 évben nagyjából kétezer menekültet fogadott be, illetve adott oltalmat nekik sutyiban. [Bizonyára ők lehetnek azok, akikről – miután a hír napvilágra került – a Kedves Vezető azt mondta a Kossuth rádió mikrofonállványának, hogy a nevezettek „az országhatárnál megállva illedelmesen bekopogtattak, bebocsátást kértek, és egyébként pedig többnyire gyermekkorúak(!) voltak.]
Szerintem (január 23-án, kedden írom soraimat) nem lesz itt semmiféle érdemi ülés, nemhogy Orbán nem vesz azon részt – azonnal válaszolnia kellene a kérdésekre –, de a teljes Fidesz–KDNP bagázs is bojkottálni fogja az ülést, amely ezzel határozatképtelen lesz. Így csak napirend előtti felszólalások lesznek, melyek az üres padoknak szólnak, válasz nélkül, természetesen.
Az egész ülés pedig rövid idő alatt – na jó, egy órán belül – eredménytelenül véget ér.
Nem is tudom, miért jut eszembe egy „hajótöröttvicc”: Látod már a szárazföldet?
Nem, mondja a másik, csak a horizontot. Na, az is valami!
Azért mégis bízzunk, polgártársak, és, ha még lehet, tegyünk is valamit! A szavazófülke közelebb van, mint a horizont.


A hatalom szolgálat
Dr. Molnár István, Mátraderecske
Karácsony Gergely nem véletlenül a legnépszerűbb politikus. Az MSZP–Párbeszéd kampánynyitóján azt mondta: a hatalom szolgálat. A megkapott hatalmat a választók bizalmával nem visszaélve, hanem azok szolgálatára kell felhasználni. Világos, mindenki számára érthető beszéd, csak meg kell hallani.
Ezzel szemben a Fidesz Orbán vezetésével a rábízott hatalommal visszaélve, azt saját és klientúrája meggazdagodására használja, ráadásul mindent megtesz azért, hogy el ne veszítse. E cél érdekében számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét, írt magának alkotmányt, változtatta meg számára kedvezően a választási törvényt, tette kiszolgálójává a sajtót, ültette embereit meghatározó funkciókba, mint az Alkotmánybíróság, az ÁSZ, a Nemzeti Bank, az ügyészség, a bíróság, a különböző kamarák. Az ellenzéki pártokat megélhetésük szélére sodorta különböző büntetésekkel, a neki nem tetsző civil szervezeteket pedig a szétesés irányába.
A mellette érvelőket, mint a nagy egyházak, egyszerűen megvette. Oktatáspolitikájával szolgalelkű, buta fiatalokat nevel.
Az emberek egyre rosszabb egészségügyi állapota hidegen hagyja. Az uniós pénz nagy részét saját gazdagodására, luxusára, hobbijára fecsérli el. A bevándorlókat maga osztályozza, kiutasítandó migránsnak vagy befogadható kopogtatónak. Az önkormányzatokat felfalta. Több nyugdíjat fizet a rá szavazó, magyarul sem tudó több ezer külhoninak, mint a munkában megfáradt honiaknak.
Orbán diktatúrába hajló, az Európai Unióból kitekintgető politikája egyre nyilvánvalóbbá válik. Nem véletlen, hogy volt kebelbarátja, Simicska után jó pár jobboldali, konzervatív politikus, szaktekintély sem kér belőle. Mi sem.


Ez a választás más lesz
Mikulás Ferenc, Balatonfüred
Minket, hétköznapi embereket a Fidesz által létrehozott, egyfordulós voksolási rendszer arra késztet, hogy az egyéni jelöltekre leadott szavazatot különválasszuk a pártpreferenciától.
Ha az ellenzéki pártok a megegyezés helyett civakodnak, akkor a kormánykritikus választóknak elsősorban nem az ellenzéki pártokban kell bízniuk, hanem önmagukban. Amit a pártok nem akarnak vagy nem tudnak megtenni, azt az ellenzéki választók voksukkal megtehetik helyettük.
A szétforgácsolódással szemben győzelemhez segíthetik az egyéni választókerületükben az esélyes ellenzéki jelöltet, azaz korrigálhatják az ellenzék megosztottságát.
Ehhez nincs másra szükség, mint tudatos és taktikus szavazásra. Tudatos szavazó az, aki hajlandó megosztani a pártlistás és az egyéni voksát, ha kedvenc pártja és a legerősebb helyi jelölt nem esik egybe, átszavazni. Taktikai szavazásnak minősül ez a választói magatartás, mert a szorosabb választói körzetekben az átszavazással az ellenzéki jelölt javára dőlhet el a mandátum. Ez nem holmi elméleti okoskodás, hanem a dunántúli időközi választások (Veszprém, Tapolca) tapasztalata, ahol az ellenzéki jelöltek legyőzték a Fideszt. Sok ellenzéki szavazó már felismerte ezt, magától is e szerint szavazna majd áprilisban.
Az így változó választói magatartás sok emberben felszabadítja a nehéz döntés dilemmáját, szétoszlatja a bizonytalanságot, amit a pártválasztás sokakban okozhat.
Szűkebb és tágabb környezetünket biztassuk arra, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert az adóforintjainkat és az EU-tól kapott pénzeinket elszóró és elherdáló mostani kormány eljátszotta a bizalmunkat.
Minden felmérés azt mutatja, hogy az ellenzéki tábor, ha nem is döntően, de többségben van, ezt kéne az áprilisi választásnak is tükröznie, de ehhez minél többen menjünk el szavazni.


A papa gyermekei
Hollóvári Brigitta, Székesfehérvár
A mesékben, amiket mostanában hallgatunk, melyekben államtitkárok meg miniszterek elmondják, hogy milyen csodálatos az életünk, sajnos ki szokott maradni egy nagyon fontos elem. Nem mondják el nekünk ezek az urak és hölgyek, hogy mikor fogunk mi is úgy élni, mint ők, mikor lesz az életünk édenkertre hasonlító.
Egyedül nevelek három gyermeket, de nekem nem jön össze a csodálatos lehetőség, mint például nemzetünk papájának, a gázszerelőnek és rengeteg lap tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. Bejelentette az index.hu, hogy gyermekei, ifjabb Lőrinc, Ágnes és Beatrix, a sikerpapa kedvencei lettek a befutók a Testnevelési Egyetem új központjának felépítésére kiírt versenyen. Alig 1,2 milliárdért vállalták a melót. Magyarul: ők nyertek.
Kérdezem halkan: elhiszi ezt normális ember? Elhiszi, hogy minden jó üzlet a gázszerelő kezében landol? Elhiszi valaki, hogy létezik ebben az országban olyan üzletág, amit nem Mészárosék nyernek? Nem. Mert a rengeteg kirívó hazugságban, amiket önt ránk a kormánypropaganda, lehet azt csinálni, amit ezek akarnak. Más magyar ember meg nevelje a gyermekeit a szép ígéretekből.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!