Matolcsy pünkösdi királysága

A balliberálisok a hibásak megint
Szentmiklósi Tivadar, Debrecen
Aki a múlt héten kedden meghallgatta Halász János fideszes szóvivőt, hallhatta, ahogy – szokás szerint – megismétli Orbán Viktor szavait, amelyek a pénteki rádiónyilatkozatban hangzanak el. Most azzal állt elő, hogy a 2016-os népszavazás az egyik legfontosabb ügy lesz Magyarország történetének elmúlt 20 évében. Azzal folytatta, hogy még nem állt ilyen súlyú döntés előtt hazánk. A magyar embereknek el kell dönteniük, hogy megengedik- e Brüsszelnek a kényszerbetelepítéseket hazánkba. Természetesen nem maradt ki a borzasztó baloldal sem, amely meg akarja támadni a parlament döntését a népszavazásról. Minden nagyszerű, amit a Fidesz tesz, és minden borzasztó, amit a balliberálisok.
Kérdezem Halász szóvivő úrtól, hol olvashatom azt a dokumentumot, amely szerint a rettenetes Brüsszel – mely annyi pénzt ad rendszeresen hazánknak – kényszerrel akarja hazánkba betelepíteni a migránsokat? Halász János látta ezt a brüsszeli határozatot? Ha igen, legyen kedves megosztani velünk is, hogy hol.
Mindannyian azt látjuk, hogy ez az egész nagyon fontos a Fidesz–KDNP-nek, és erre az úgynevezett népszavazásra kidobnak több mint ötmilliárd forintot. Nincs jobb helye ennek a hatalmas összegnek Magyarországon? Nem vagyok baloldali, sem liberális. Egyszerű ember vagyok, aki nem érti ezt a primitív politikát és a fenyegetéseket a kormány részéről.

Sakk és sokk
Békesi Dániel, Budapest
Nem lehet ma könnyű helyzetben az átlagos ember hazánkban, mert azok az információk, amiket naponta kap a Magyar Nemzeti Bank körüli machinációkról, azt sugallják, hogy itt valami nagy baj van. Baj van azért, mert a kormány azt gondolja, hogy az emberek nem értenek semmit, és Matolcsy bankelnök, mint igazi nábob, azt tesz a nemzet pénzével, amit akar. Baj van azért is, mert a Fidesz ahelyett, hogy riadót fújna a történtek miatt, rövidesen a munka hőse címre fogja felterjeszteni az MNB elnökét. Matolcsy azt üzeni nekünk, hogy van több mint 400 unokatestvére, akiknek ő, természetesen, segít. Azt üzeni, hogy mindent az emberek érdekében tesz, és ezek a mindenféle alapítványok csak jó célokat szolgálnak. Lehet, még évekig kell várni ahhoz, hogy az igazság kitudódjon ezekről az óriási mutyizásokról.
Ezekben a napokban tudtuk meg, hogy Matolcsy a saját Sakk és póker könyvét vásárolta meg több mint 14 millió forintért. Egy könyvet, amely szakmailag semmiről sem szól, csak öndicséretről. A napokban Szigetvári Viktor ellenzéki politikus merészelte fennhangon kritizálni Matolcsyt. Igaza volt mindenben. Amikor erre a bejelentésére elolvastam a Fidesz nyilatkozatát, nem hittem a szememnek. A Fidesz-frakció szerint „Szigetvári Viktor idegen érdekeket szolgál, amikor a sikeres és nyereséges Magyar Nemzeti Bankot és a forintot támadja”. Ennél nagyobb ostobaságot ritkán lehet olvasni. Természetesen érthető, hogy mindenáron meg kell védeni Matolcsyt, aki nem áll meg az ámokfutásában. De meddig lesz így?

A hitre könnyű építeni
Kutnyik Pál, Szeged
A polgári demokrácia egyik alappillére az állam és az egyház szétválasztása. Igazából ez biztosítja mindenki számára a vallásszabadságot: ez esetben ugyanis az állam lehetővé teszi, hogy mindenki megélje a maga hitét vagy éppen hit nélküliségét – nyilatkozta a közelmúltban Gábor György filozófus, a politikai teológia kutatója (VH, április 24.). A magyar állam nem egészen ezt teszi. Orbán Viktor azt valósította meg a gyakorlatban (Alaptörvény), hogy különbséget lehet tenni az egyházak között, vagyis az emberek hite minősíthető.
Mindenkinek lehet hite. Hihetünk Istenben, a szerelemben, a boldogságban vagy egy fontos cél elérésében. A dolog lényege azonban az, hogy mindenki úgy értelmezheti a Szentírást, ahogy akarja. Szerintem ezzel nincs is baj. A baj ott kezdődik, amikor a saját gondolataimat, érveimet próbálom mindenkire ráerőltetni. Ha pedig ez a szándék politikai akarattal párosul, akkor nagy a baj. Hazánk regnáló politikai vezetése, az Orbán-kabinet az utóbbi egy-két évtizedben, különösen öt-hat éve a vallást politikai erőforrássá változtatta. Ezzel a politikával Magyarországon sokan nem értenek egyet, mégis egyre gyakrabban és nyíltabban politizálnak a templomokban. A hatalom pedig a parlamentben eldönti, melyik egyházat tekinti „partnernek”, s melyiket írja ki az egyházak soraiból. Ez utóbbi nemcsak megkülönböztetéssel, hanem anyagi hátránnyal is jár. Képtelen ostobaság! A helyzet szomorúságát növeli az, hogy mindehhez a KDNP statisztál, keresztény mivoltukkal a háttérben.
A hitre könnyű építeni. Ezt ki is használja az Orbán-kabinet. Visszaélnek a hit erejével, elhitetve azt, hogy a hatalom mindent megold, és mindenkit megvéd. Csak éppen tőlük, a hatalmuktól nincs megvédve a nép. Mindenki figyelmébe ajánlom Vekerdy Tamás pszichológus gondolatát. Van, aki hitét és nemzetét a száján hordja, van, aki a szívében.

Se tájékoztatás, se vita
Fábri Ferenc, Budapest
A vasárnapi boltzár históriája ékesen bizonyítja, mennyire rossz, amatőr politikusok Orbánék. Bár stadionokat kiválóan tudnak emelni, a választójog megbuherálásához is nagyszerűen értenek, ügyesen, szinte észrevétlenül nyúlnak le milliárdokat, remekül, profi módon üresítik ki a jogállamot, alakítják át bábszínházzá a parlamentet és szerveznek át az országban mindent, ami csak eszükbe jut. Ez az oda-vissza döntésük katasztrofális az ő szemszögükből is. Hatalmi arroganciájuk tükröződik ebben a csiki-csuki játékban, amit velünk űztek. Most tekintsünk el attól, hogy mi volt a céljuk, és hogy erről nekünk mi a véleményünk! Egyszerűen az, hogy valamely tárgyban akár pró, akár kontra határoznak el valamit, gubancot okoz, társadalmi ellenállást szít, tiltakozásokat és működési zavarokat eredményez.
Nem a boltzárral volt igazán a baj, hanem azzal, hogy percek alatt döntenek (illetve dönt a kormányfő). Se vita, se tájékoztatás, se elemzés, se hatástanulmány, se gondolkodási idő – ma kitalálják, holnap bevezetik. Nem vált be? Elhatározzák, hogy visszavonják, s másnap megszavaztatják a korábbiak érvénytelenítését.
És csodálkoznak, hogy megint nem tetszik – ha nem is ugyanazoknak, akik az előző lépést bírálták. Így kormányoznak azok, akiket nem érdekel a nép, akiknek a demokrácia csak szólam, akik az „együttműködés” szót lózungként használják, akik meg vannak győződve arról, hogy ők okosabbak helyből, mint bárki más nekifutásból.
A Századvég-iratokból megtudhattuk, hogy a kutatóintézet számos olyan kormányzati lépést elmarasztalt (így a közmédia átszervezését, a hírhamisításokat, a stadionépítéseket, a Klubrádió szívatását), amelyet az ellenzéki pártok és a civilek is támadtak.
S mi volt erre a kormány reakciója? Lázár úr kijelentette: nem a Századvég kormányozza az országot. Sajnos a kormány se nagyon, ha mégis, a saját feje után megy, azokra se nagyon hallgat, akiket amúgy milliárdokkal töm ki a tanácsaikért.

Miért éppen Fegyát?
Jakab Jenő, Budapest
Megszoktam, sajnos, ha bármi történik országunkban, az nem tetszik a mai vezető figuráknak és sleppjeinek. Van számukra egy jól bevált recept. Az, hogy mindent, a legkisebb gondot is spékelni kell egy kis antiszemitizmussal, egy kis „Soros György a hibás”- ozással és mindenféle más gúnyolódással.
A kormány szívéhez nagyon közel álló és primitív Pesti Srácok-féle kiadvány a napokban igyekezett jól belerúgni a világhírű karmesterbe, Fischer Ivánba, az ugyancsak világhírű Budapesti Fesztiválzenekar vezetőjébe. A kiadvány szörnyű fröcsögése mellett van benne egy jó adag zsidózás meg még sok más. A szerzőknek nem tetszik, hogy a BFZ szombaton, a Vörösmarty téren kis koncert keretében tiltakozott amiatt, hogy a Fővárosi Önkormányzat elvont a zenekartól 200 millió forintot.
Nem értek az anyagi részekhez, nem ez a szakmám, de tudom, hogy a Pesti Srácok is kikunyerált magának több mint 33,5 millió forintot. A szerző cikkében már-már betegessé fokozta a zsidóellenességet. Számomra érthetetlen, hogy a műsorból miért éppen Jávori Ferenc Kossuth-díjas művész klezmerszerzeményét emelte ki, ami mellesleg a legnagyobb sikert aratta. Lehetne folytatni, de nincs értelme, mert az antiszemitának száját betömni semmivel nem lehet. Az antiszemita akkor is az marad, ha szeretett kormányából rászólnak, hogy ejnye-bejnye. Az antiszemitának semmi sem szent. Még az sem, hogy Fischer Iván és zenekara, Jávori Ferenc és a világhírű Budapest Klezmer Band szerteviszik a világba a magyarok, Magyarország nagyon jó hírét. Közben meg a nagy karmester kénytelen magát itthon, Budapesten testőrökkel megvédeni. Hol élünk? Befejeződik valamikor ez a borzasztó fröcsögés? Szerintem soha. Az ország vezetői hallgatnak. Ókori bölcsek mondták, hogy a hallgatás egyetértést jelent.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!