'Ez nem ördögűzés, hanem politikai homeopátia'

Nemzeti konzultáció
Horváthné Szakács Judit, Gönyű
Nem számolom, hányadik „nemzeti konzultációt” nyomják le a nemzet torkán, de irreálisan sok pénzt költöttek rá, az biztos. Ilyenkor szoktam kalkulálni, hogy az ablakon kidobott pénz mire lenne jó. Egészségügy, oktatás, szegénység és még folytathatnám a sort. Legutóbbi ötletük a bevándorlás témakörét taglalja. Nem tudom pontosan, mik a kérdések, mert úgy látszik, én már feketelistán vagyok, tekintve, hogy az összes bárgyúságot visszaküldtem a feladónak. Nem kaptam meg a csodás kérdéssort. Hallom az öntelt kormány információit, miszerint négyszázezer ember válaszolt nekik. Ez a nyolcmillió levél pontosan öt százaléka. A válaszok természetesen Orbán Viktort igazolják. Várható volt, hogy a hithű fideszesek válaszolnak. Eszerint mindenkit vissza kell küldeni oda, ahonnét jött. Orbán úr a magyarországi kivándorlást úgy kommentálja, hogy az EU-ban szabad a munkavállalás.
A magyar kivándorlók tipikus esete a „gazdasági ki/bevándorlók”-nak, mert politikai üldözöttnek még nem mondhatók. Nem tudom, Orbán mit tenne, ha a kb. ötszázezer kivándorlót visszaküldenék.
Ez rontaná a foglalkoztatási statisztikákat, mert a kinn dolgozókat is jó szokásuk a belföldi foglalkoztatottak közé számítani. Kormányunk büszke keresztény voltára. Én ateista vagyok, de úgy gondolom, hogy a keresztény erkölcs egymás segítését a legfontosabb feladatai között tartja számon. Elgondolkodtató, hogy ha egy család mindenét hátrahagyva menekül, akkor jó oka van rá. Nem ingyenélők akarnak lenni választott új hazájukban, hanem dolgozni. A magyarok sem segélyért mennek külföldre, hanem munkáért. A magyar állam azonban saját állampolgárait sem tudja munkával ellátni. Engem megrendít a gyerekeit vonszoló „bevándorló”, aki egy jobb élet reményében indul útnak.
Becsüljük őket!

Forgatókönyv és leosztás
Csernus Károly, Göd
Mindenki „húú”-gat, szörnyülködik, illetve kajánkodik – pártállástól függően –, hogy miket is mondott a kedves vezető főminisztere, a sármos Lázár János a közelmúltban Szekszárdon, egy építészeti fórumon(!), ahol egyébként váratlanul(!) jelent meg. Ilyeneket: riasztó állapotban van az állam, túlszabályozott és értelmetlen bürokrácia van Magyarországon, mély változásokra van szükség stb. Mindezt ráadásul rá jellemző álszerénységgel, még önmagát is „megróva” azzal adta elő, hogy ő közismerten vakmerő típus.
Megáll az ész! Hát nem látja senki épeszű profi most sem, hogy ez az egész előre megírt forgatókönyv, a kedves vezető, a Gazda forgatókönyve szerint zajlott?
Ha a Lázár szájába adott, egyébként igen súlyos megállapítások igazak – a lényeg, hogy lehetnek akár azok is –, akkor nem egy miniszter, nem egy vidéki építészeti fórumon váratlanul megjelenve mondja el, hanem a parlamentben adja elő maga a miniszterelnök. Ezzel az erővel egyébként akár Mészáros Lőrinc mangalicatelepének avatóján is elmondhatta volna főminiszter urunk a mondókáját, a hivatalosan meghirdetett helyi programhoz ugyanannyi köze lett volna, mint Szekszárdon, legfeljebb a hallgatóság IQ-átlaga különbözött volna valamelyest, azonban ez nálunk úgysem számít. Minthogy Orbán Viktor ilyesmit felvállalni és előadni a megfelelő fórumon közismerten gyáva, rábízta szerencsétlen miniszterére a kellemetlen megállapításokat és előrejelzéseket.
Aki pedig valószínűleg azzal a hátsó szándékkal vállalta ezt, hogy ez egyszer még jól jöhet neki. Hiszen Pozsgay elvtárs (most fideszes főtanácsadó) is „bevallotta” a minap, több mint 50 év távlatából, hogy sohasem volt kommunista és aktívan és folyamatosan – mint MSZMP KB-tag és államminiszter – belülről bomlasztotta az akkori rendszert.

Mi jöhet még?
Frenkel Eszter, Szeged
Tudom, hogy a téma, ameddig létezik legalább egy antiszemita, mindig örökzöld lesz. Azt is tudom, hogy a zsidókérdés némelyik honi embernek épp olyan szükséges, mint a levegő. Legyen, semmi kifogásom, ezen én változtatni nem tudok.
Olvastam a milliárdos Széles Gábor hivatalos oldalán, tele van vele a Google, hogy ez az úr átvette a nemzetiarcvonal. net cikkét, amit megosztott kedves olvasóival. „Arról van itt szó, hogy »érdemes elgondolkodni azon«, miből kelnek útra a primitív kannibálok egy olyan országból, ahol azt sem tudják, merre van Európa.”
Nem lehet folytatni ezeket a sorokat, nem kívánom ezt a sorsot sem a nemzeti arcvonalnak, sem Szélesnek, de az utolsó szavak megdöbbentettek. Megtudtam, hogy mindehhez köthető „a nemzetközi zsidóság, a szélsőséges cionista szervezetek, akik ott állnak a háttérben”.
Értem, hogy minden zsidógyűlölő a zsidótémára úgy reagál, mint amikor patkányt talál a vasárnapi húslevesben. Tudom, hogy szerencsétlen embereket kannibálnak csak a nagyon neveletlen csőcselék tudja gúnyolni. De azt mégsem tudom megérteni, hogy meddig lehet egy demokratikus országban, kemény büntetés nélkül, állandón zsidózni. Még akkor is, ha a szövegeket átvevő úr milliárdos nagyvállalkozó.

Van egy javaslatom
Popovics Lászlóné, Beregszász
Kedden, kora reggel hallgattam a magyar állami rádió Határok nélkül című adását. Megint arról volt szó, hogy a magyar kormány kórházat szeretne építeni Nagyvárad mellett, ahol a Királyhágó melléki református egyházkerületnek van saját földterülete, amit a kórház építésére szánnak. Az egyházkerület képviselője elmondta, hogy a területet ők adják, de a pénzt az építésre a magyar kormány. A riporter rákérdezett, hogy mennyibe fog ez kerülni. A válasz: az építési rész 3,5 milliárd, a berendezés még 1,5 milliárd, összesen 5 milliárd forint. Arra a kérdésre, hogy honnan lesznek itt orvosok, egyéb személyzet, a riport alanya nem tudott pontos választ adni.
Az adás után elgondolkodtam. Miért van szükség Nagyváradon új kórház építésére?
Ha már segíteni akarnak a határon túli magyar embereknek, akkor jobb lenne rendbe tenni és modernizálni a nyíregyházai Jósa András kórházat, ahol, saját tapasztalatomból tudom, sok kitűnő szakember dolgozik. Nyíregyháza nem fekszik messze az ukrán, a szlovák és a román határtól, kitűnő a közlekedés, és mi, határon túli új magyar állampolgárok, örömmel vennénk, ha ilyen lehetőséget kapnánk gyógykezelésre. Romániában építeni új kórházat, szerintem, kidobott pénz. Ha a magyar kormánynak van fölösleges pénze, akkor hajrá! De nem csak Erdélyből áll a magyarság.

Nincs más dolguk
Munkácsi Tibor, Sárospatak–Budapest
Múlt szombaton, a legnagyobb hőségben pártja felhívására a Budapest Kongresszusi Központ bejáratánál megjelent egy kis csoport Fidelitas-tag. Az épületben az európai baloldal tartotta a kongresszusát. Mi lehetne más feladata a Fidelitas ifjú titánjainak, mint hogy megzavarják a kongresszust, és követeljék, hogy bontsák fel Gyurcsány Ferenc uniós szerződéseit?
Tudjuk, hogy a Fidesz sleppjei másra nem képesek. Jó lenne, ha megértenék, hogy az egész cirkusz, amit ott rendeztek, semminek nevezhető. Böröcz László, az elnökük kijelentette: az Európai Uniónak az az érdeke, hogy semmiképpen ne keveredjen a burkolt pártfinanszírozás gyanújába a Gyurcsány-ügy. Épeszű ember, aki azon a délelőttön véletlenül arra járt, láthatta, hogy a Fidesz ifjú gárdájának még az sem számít, ha az emberek kinevetik őket, a „harcosokat”.
Nagyon sokan nem felejtettük el, hogy a Fidelitas vezetője, Böröcz László még márciusban bejelentette, „provokátorfigyelő csapatot alakítanak”, mert tudni szeretnék, hogy kik azok a baloldali provokátorok, akik szét akarják verni a Fidesz rendezvényeit. Ezért nem is nagyon csodálkoztam, hogy ezek az emberek megjelentek a Kongresszusi Központ bejáratánál. Úgy néztek ki, mint a bohócok a porondon. Csak hogy ez az olcsó produkció senkit sem érdekelt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!