'Láthattuk, kik azok, akik igenlik a szobor életre keltését. Önmagukat leplezték le!'

Hóman úgy jön, mintha menne
Hegedűs Sándor, Budapest
Szilárdan tartja magát a Hóman Bálint Alapítványnak az a törekvése, hogy névadójuk szobrot kapjon Székesfehérváron, a Bartók Béla téren. Ez a szándék nem várt ellenállást váltott ki az ellenzék részéről, és tapasztalnunk kellett, hogy egyes fideszes képviselők is ki- vagy átálltak a tiltakozók oldalára. A nyomás akkorának bizonyult, hogy a szoborpárti szervezők meginogtak és meghátráltak. Orbán Viktor és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere ugyancsak. Mi állította a konzervatív jobboldalt Hóman mellé? Az, hogy munkatársa volt Gömbös Gyulának, a Horthy-korszak leghírhedtebb miniszterelnökének (1932–1935). Ő dolgozta ki a kormányfő 95 pontból álló, úgynevezett Nemzeti Munkatervének kulturális fejezetét. Mint kultuszminiszter nagy szerepet játszott a szélsőséges nacionalizmus, a militarista irredentizmus, a holokausztba torkolló antiszemitizmus állami szintre emelésében, a harmincasnegyvenes évek embertelen zsidótörvényeinek kidolgozásában, a szovjetellenes háború támogatásában, a nyilaskeresztes mozgalom következetes kiszolgálásában. Ilyen embernek csak azok kívánnak szobrot állítani, akik azonosulnak a modell politikájával-ideológiájával. A retirálások ellenére is láthattuk, kik azok, akik igenlik a szobor életre keltését. Önmagukat leplezték le! Hóman Bálintot a magyar népbíróság mint háborús bűnöst életfogytiglanra ítélte, a váci fegyházban halt meg 1953-ban. Ezért a magyar demokraták nem úgy tekintettek a szoborra, mint képzőművészeti alkotásra, hanem mint olyan fémbe öntött gondolatra, mely egy nemkívánatos eszmét testesít meg. A jobboldali konzervativizmus képviselői kivárják a megfelelő időket vagy egy magántelken állítják fel a szobrot.
 

Nem értem, miért hazudik
Georg Nelli tolmács, Budapest
Sokszor hallottunk ebben az évben arról, milyen gazdag L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár. Bejelentették, hogy az államtitkárhoz tartozó vállalatok még nyáron megszűnnek. Hittünk és reménykedtünk. Tudtuk azt is, hogy mindenféle mesével megmagyarázzák nekünk: a vagyon nem L. Simon tulajdona, hanem a feleségéé. Nem kellett sokat várni, jött is a hír, hogy az államtitkár felesége „véletlenül” elnyert egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet a földalapkezelő árverésén, december elején. A fitneszedzőként dolgozó „földműves”, Vass Eszter 21 millió 250 ezer forintért jutott a Velencei-tó melletti frekventált helyen levő, festői birtokhoz, mely, szintén „véletlenül”, nincs messze az L. Simonék tulajdonát képező csodálatos palotához. Az újságírók megtudták, hogy a terület hektáronként mindössze 617 ezer forintért kelt el, miközben a szomszédos Velencén közel 3 millió forint/hektár volt az ára a meghirdetett állami földnek. Tudom, a kormányvezetők a kormányinfókon ismét mindent megmagyaráznak. Megtudjuk, hogy L. Simon államtitkár nem is tudott róla, hogy a felesége ennyire gazdag, és ennyire ért a földhöz. De tekintettel arra, hogy már nyílt titok, milyen gazdag az L. Simon család, szeretném megtudni, miből telik egy fitneszedzőnek és államtitkár férjének ez a rengeteg millió forint arra, hogy mindent megvásárolhassanak. Szerintem itt lenne az ideje egy alapos adóvizsgálatnak. Vagy az államtitkárok azt csinálnak, amit akarnak?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!