'És aki koldusnak öltözött, az kivétel nélkül mind Orbán Viktor főtanácsadója…!'

Köszönet a költőknek
Dr. Del Medico Imre, Budapest
Élvezettel olvastam a VH január 16-i számában Szabó T. Anna és Lackfi János egy-egy versét (Csak egy ajándéknak indult). Mindkettőt akár klasszikus magyar költők is írhatták volna. Bevallom: nem zárkózom el a kezembe kerülő napi-, heti- és havilapokban, illetve folyóiratokban megjelenő versek olvasásától, de többnyire abbahagyom, mert egyszerűen nem értem. A betűhalmaz, a szókazal még nem költészet, nem irodalom.
Kedves Szabó T. Anna és Lackfi János! Köszönöm.

Az együttélés sosem volt zavartalan
Dr. Vuics Tibor, Budapest
A multikulturalizmus az emberiség történetének egyik fontos eleme és mozgatórugója volt, ellenkezőjét azok a rasszisták állíthatják, akik nem ismerik a történelmet vagy tudatosan meghamisítják azt. Akármelyik politikai oldalon is álljon valaki, józan ésszel nem vonhatja kétségbe, hogy a népvándorlások zöme keletről, jórészt Ázsiából és Európából indult nyugatnak, vagyis migránsok voltak az Európából Amerikába, illetve Ausztráliába vagy Dél-Afrikába került bevándorlók is. A magyarok is akárhány hullámban, több „átmeneti hazán” át jutottak a Kárpát-medencébe, ízlés kérdése, hogy „gazdasági bevándorlóknak”, „nomád lovas hódítóknak” vagy „honfoglalóknak” nevezik őket. Ezért tűnik történelmietlennek és rasszistának minden politikusi megnyilvánulás, amely a Dél-Ázsiából származó cigányok hazai és európai „betelepítéséről” elménckedik. Kik,  mikor és hogyan telepítették be őket? Kétségtelen, hogy a nagyon eltérő kultúrájú (és szokásrendszerű) népcsoportok együttélése sohasem volt zavartalan: az „őslakók” és a „jövevények” között konfliktusok, harcok alakultak ki, az „integráció” ritkán jött létre. Ebben mindkét csoport felelőssége fellelhető. Az azonban kétségtelen, hogy az őslakosság részleges kiirtása és leigázása után a migránsok virágoztatták fel Amerikát, tették világhatalommá az USA-t, Kanadát vagy Ausztráliát. A bevándorlók között bőven találunk vezető politikusokat is: a Kennedy család Írországból került Amerikába, német származású a chilei Frei, az argentin Kirchner,  a paraguayi Stroessner. Példa a magyar elnök Vamosy, a brazil elnöknő, a bolgár Rusziev, a perui japán Fujimori vagy az afroamerikai Barack Obama. Ha tagadjuk, hogy Magyarország multikulturális ország, akkor hogyan magyarázzuk a sváb, a szerb, a horvát, a cigány, a szlovák, a vend, a román stb. kultúra hazai jelenlétét? Miért van az, hogy vezetékneveink jelentős része német, szláv vagy egyéb idegen eredetű? (Pl. Deutsch, Pokorni, Csurka, Makovecz, Patrubány, Dikán stb.). Igen sok az -ics-re végződő név is! Mi célból hirdetett a Horthy-rendszer névmagyarosítási programot, vagy miért van annyi „magyar” Németh, Lengyel, Horvát, Bosnyák vezetéknév?

Czunyiné és a riporterek
Róbert Hanna, Gyöngyös–Budapest
Az államtitkár asszonyt, aki a köznevelésért felel, úgy ismerik az országban sokan, mint nagyon szigorú, néha kiszámíthatatlan vezetőt. Czunyiné Bertalan Judit szokott valamit mondani a sajtónak, azután megfordul, amivel azt kívánja jelezni, hogy a többi őt nem érdekli.
Most egy ország figyeli, mivel is fejeződnek be a pedagógusok követelései, mi lesz az eredménye annak, hogy a tanárok már nem tudnak olyan körülmények között dolgozni, mint dolgoztak eddig. Az egyik kereskedelmi tévé (RTL Klub) próbált egy ünnepségen feltenni egy kérdést Czunyinénak, melyen a központi figura maga az államtitkár asszony volt. Bár ne tette volna! Az államtitkár arckifejezése ugyanis azt a benyomást keltette, hogy nem bírja látni az újságírókat. A kérdésükre azt válaszolta, hogy „maguk írtak egy levelet, mi válaszoltunk”, és távozott. Azt csak mormogta, hogy köszönöm szépen. Ugyanezen a napon vezető kollégája, Hamesz József, a KLIK vezére azt mondta az újságíróknak, hogy jó lenne most nem zavarni, mert itt nagy ünnep van. Nem tudom, hogy kormányunk milyen rendet szeretne  tenni a borzasztó állapotban lévő közoktatásban, de egyben biztos vagyok: ezekkel a vezetőkkel nem jutunk sehova. Például azért sem, mert nem felelnek meg a pedagógustársadalomnak.

Én is játszom a számokkal
Kamarás György, Szeged
Rétvári Bence kiállt és azt mondta, hogy az átlagnyugdíjak évi 24 ezer forinttal nőnek. Rétvári szereti a számokat úgy felhasználni, hogy azok jobban mutassanak. Biztos jó ez neki, de nekünk nem. Amennyiben az átlagos 1,6 százalékos nyugdíjemelés havi 2000 forint, akkor Magyarországon az átlagnyugdíj ma 125 ezer forint. Lesek, „mint ponty a szatyorban” (idézet a vezértől).
Én is játszadozom a számokkal. Megemelték az állami vezetők lehetséges bérét havi 5 millió forintra. Van olyan, aki e miatt egy hónapban – mondjuk – egymillió nettó fizuval többet visz haza. Biztos fontos ember, hiszen ezt az egymilliós(!) havi fizetésemelést az átlagnyugdíjas 41 év alatt kapja meg. Kedves nyugger honfitársaim! Szavazzanak legközelebb is arra, aki ilyen hosszú életet akar biztosítani önöknek, ráadásul úgy, hogy a járandóságuk reálértéke növekszik a negatív infláció miatt.
Előfordulhat, hogy 41 év múlva a kenyér ára egy forint nyolcvan fillér lesz kilónként. Ha ez bejön, akkor napi 65 forintos nyugdíjemelésből az öregek akár 36 kiló kenyeret is vásárolhatnak. Ezt tegyék zsebre, ha tudják!

Mit jelent a bóvli?
Martényi Csaba, Budapest
A nemzetközi hitel- és befektetésminősítők Magyarországot a bóvli kategóriába sorolták, és ebből, úgy tűnik, évek óta nem tudunk kitörni. A bóvli besorolás az egész Orbán-kormányt és főleg vezetőjét minősíti. Mit jelent a bóvli? Ide csak rettentő nagy kockázattal lehet befektetni, nincs sem kellő jogi, sem kellő gazdasági biztonság (mert eljátszották, a pécsi vízmű erőszakos visszavétele, a gyakori szektorális különadók stb.), és ha nem szponzorálsz hithű csókosokat, akkor ingerülten rád szólnak és megbüntetnek még akkor is, ha világcég vagy, lásd az Ákos-ügyet.
Nem örülünk az ilyen minősítésnek. A hazai és külföldi befektetőnek egyaránt nyugodt, kiszámítható környezet kell. Akik nem voltak ezzel a jogi és gazdasági környezettel megelégedve, elmentek. Ilyen például a Nokia. Hozott fejlett technológiát a Nokia? Igen. Sok embert foglalkoztatott? Igen. Miért ment el? Mert máshol jobb és biztonságosabb feltételeket talált. Ezen kell elgondolkodni!
Van nálunk biztonságosabb befektetőhely?
Sajnos igen, lemaradtunk, például a románok és a bolgárok vonzóbbak. Kíméletlen verseny folyik szüntelen, de mi csak kerítésépítéssel vagyunk elfoglalva, ugyanakkor a kutya sem akar nálunk menekültként letelepedni. Sokak érzik ennek a fonákját. Ráadásul a kerítést késve építjük meg, mellette ellenőrizetlenül özönlik be a migránsáradat. Szörnyű még elképzelni is, mi történt volna akkor, ha 2015 nyarán az osztrákok és németek lezárják határaikat. Hálásak lehetünk a német nyelvű országok humanizmusának.
A bóvli kategóriával nem lehet országot építeni és gyarapítani, de lerontani annál inkább. Kölcseyt lehet és kell idézni: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Erre várunk, hogy így legyen!

Törvényileg engedélyezve
Kutnyik Pál, Szeged
A korrupció olyan, mint a rák, ami megtámadja, majd idővel meg is semmisíti a szervezetet – mondta Colleen Bell amerikai nagykövet a Belügyminisztérium által a korrupcióellenes világnapon rendezett fórumon. A belügyminiszter szerint – Orbán is ezt állítja – Európa legszigorúbb közbeszerzési törvénye a magyar. Sőt itt van a legjobban prosperáló, folyamatosan fejlődő gazdaság (és az összlakosságot tekintve – arányaiban – a legtöbb szegény is). Európában itt a legjobb a munkanélküliség mutatója (közben 500-600 ezren kivándoroltak az országból) és a foglalkoztatottak száma. Nálunk a legerősebb a nemzeti-népi egység és a demokrácia. És ellenünk folyik a legtöbb kötelezettségszegési eljárás. A földeket, a dohánypiacot, a nemzetileg „rendkívül fontos” stadionépítéseket, a szerencsejáték többmilliós kedvezményeit stb. mind olyanok  szerzik meg, akik mérhetetlen nemzetszeretettel és önzetlenséggel megállás nélkül az ország felemelkedésén munkálkodnak.
Az már hab a tortán, hogy a parlament a napokban szavazta meg: a politikusok rokonai, a külön háztartásban lakó családtagok is indulhassanak közbeszerzéseken. Tehát állami szinten törvényileg legalizálták a korrupciót. A már említett fórumon ecsetelte Polt Péter legfőbb ügyész, hogy 2014-ben 2013-hoz képest háromszor annyi korrupciós ügyet tártak fel az illetékes hatóságok. De mi a helyzet akkor, ha az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vétkesnek talál egy céget? Rendes helyeken a felhasznált uniós támogatást a kormányok kapásból rájuk terhelik. Nem így Magyarországon, itt az állam közpénzből (a polgárok zsebéből) fizeti ki az okozott kárt és a büntetést. Ezért aztán nyugodtan alhat Orbán veje is, ha netán eladott cégénél (Elios) az ellenőrzés végén az OLAF valami svindlit talál. Ki van ez találva, kérem!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!