A kormány nem változtat azon a szokásán, hogy mérhetetlenül felelőtlen módon bánik a szakképzésben tanuló gyerekekkel, a jövőjüket veszélyeztetve. A feje tetejére állított közoktatási rendszerben 2016 szeptemberétől elvileg új struktúrában működnek tovább a szakképző intézmények. E szerint a szakközépiskola szakgimnáziumként, a szakiskola szakközépiskolaként működik tovább. Csakhogy az új iskolatípusokhoz sem a kerettanterveket, sem a kimeneti követelményeket nem készítette még el a feladattal megbízott Nemzetgazdasági Minisztérium.
A szakképzés az iparkamara túszává vált. A Magyarország jövőjét összeszerelő üzemként elképzelő miniszterelnök 2010-es hatalomra jutása után ezt az oktatási ágazatot gyakorlatilag teljes mértékben átengedte és ezzel kiszolgáltatta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rövid távú, anyagias céljainak. A szakképzésben gyakorlatilag ma minden az Iparkamarán múlik. A duális képzés bevezetésével megszüntették a 2010 előtti képzési rendszert, azaz a két év közismereti oktatásra épülő két év szakmai ismeretszerzést. Ez három év szakmai ismeretszerzésre olvadt úgy, hogy minimálisra csökkentették a közismereti tárgyak oktatását.
Ezzel gyakorlatilag megakadályozzák, hogy az általában színvonaltalan általános iskolákból, jellemzően szegény családi háttérből érkező gyerekek alapkészségei (olvasás, szövegértés, számolás) megerősödjenek.
A gyenge alapkészségek miatt azonban hiába sajátítanak el egy szakmai tudást, az az első technológiaváltásnál – ami nagyon hamar bekövetkezik – elavulttá válik, és a nem megfelelően felkészített fiatalok képtelenek lesznek új technológiákat megtanulni. A sorsuk így megpecsételődik: az elhibázott oktatáspolitika miatt alkalmi segédmunkáknak, a közmunkának és a segélyeknek kiszolgáltatva kilátástalan szegénységben élik majd le életüket. (És akkor most nem részletezzük, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettség ráadásként hogyan hat ezeknek a gyerekeknek a jövőjére.)
A rendszer tehát alapjaiban katasztrofális következményekkel sújtja a szakképzésben tanuló gyerekek zömét, amire nehezítő körülményként ül rá a kormány folyamatos kapkodása, átgondolatlansága, a jogbiztonsághoz való jog figyelmen kívül hagyása. A szakképző iskolákat az elmúlt három évben három(!) fenntartóhoz helyezték. Legutóbb tavaly júliusban, amikor a gazdasági tárca alá tartozó úgynevezett szakképzési centrumok kötelékébe kerültek. A legújabb változáshoz, a szakgimnáziumokká alakuláshoz azonban a Vasárnapi Hírek által megkérdezett szakiskolai oktatók szerint semmi sincs előkészítve. Az iparkamarai nyomás hatására ebből az iskolatípusból is kisöprik a közismereti órák egy részét, és megnövelik a szakmai óraszámot. Vagyis a Nemzeti Alaptanterv elvileg mindenkire érvényes műveltségi területeiből már nem csak a szakiskolások, hanem a szakközépiskolások is ki lesznek szorítva. Az új kerettantervekkel nem készült el a minisztérium, annak ellenére, hogy májusig ez alapján kellene a tantárgyfelosztásukat megcsinálniuk az iskoláknak. Eközben bevezetik a szakiskolából alakuló szakközépiskolákban azt a plusz két évet, ami elvileg az érettségire készítene fel. Ez az ágazatot ismerő szakemberek zöme szerint hazugság: két év alatt nem lehet olyan gyerekeket érettségire felkészíteni, akik az előző három évben szinte alig tanultak közismereti tárgyakat, ráadásul gyenge alapkészségekkel érkeztek az általános iskolából. A hazugságot az Európai Unió felé történő adminisztráció magyarázhatja: Brüsszel illetékes bizottsága kritizálja a magyar oktatási rendszert, mert a kormány megszünteti az iskolatípusok közti átjárhatóságot, és egyre korábbi életszakaszban kényszeríti rá a gyerekekre a jövőjükről szóló döntés meghozatalát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
