Most nem írok a nyilvános helyeken síró emberekről, a napokig maguk elé meredő kollégáimról, a saját nem múló szomorúságomról. Úgy is mindenki mindent tud. Az elbutulásban, az ösztönök vezérelte őrjöngésben, a vérszomjasságban és a gyűlölködésben egységbe látszik forrni a világ. Amerika beérte Európát, Kína szorgalmasan teljesít, Törökország mohón újratervez.
Talán a félelem, ami új. Állunk múlt vasárnap a tőlem kétsaroknyira lévő játszótéren, amit halála után a környékünkön lakó Beastie Boys egyik tagjáról, Adam Yauchról neveztek el, és amiről múlt hét péntek óta minden New York-i tudja, hogy hol van. Múlt héten a játszótér egyik játékára nagy szvasztikákat fújtak, alatta pedig a megválasztott elnököt ünnepelték egy felirattal. Két nap alatt a szvasztika helyére festett virágok és szívek kerültek, és vasárnap délelőtt, a hirtelen jött hidegben nagy tömeg zsúfolódott össze a játszótéren, hogy tüntessenek a fasiszta akció ellen. És ahogy ott állunk, mint valami reklámban, amikor még mindenki hitt a politikai korrektségben, kirajzolva New York vegyes népességét, ahogy hallgatjuk a helyi rabbit, az imámot, az önkormányzati képviselőt, körülnézek, és azt látom, amit eddig itt soha: megrettent arcokat. És ettől megijedek én is. Ezek az emberek, többségében, New York-i középosztálybeliek, nem nagyon éltek át még ilyesmit, és most magukba roskadva néznek szembe a realitással. Döbbenetes látni ezt a kollektív eszméletre ébredést. Fizikai fájdalmat érzek, ahogy ott állunk összezsúfolódva, félek én is, de az ő friss félelmük nyers és ártatlan. Nem tapasztaltam még soha ilyen kollektív hátrahőkölést.
Iszonyúan megsajnálom magunkat.
Mindannyiunkat, itt, otthon, a világban. Micsoda ostoba és kegyetlen fajta vagyunk mi emberek. A döbbenet jön-megy. Kisüt a nap, és könnyebb lesz minden, másnapra vagy akár már aznap délutánra ismét súlyos kétségbeesés ereszkedik az emberekre.
Nem éltem még itt a World Trade Center leomlása idején, de hallom, hogy hasonló volt a hangulat. Lelassul a város, összetart, és ez a hirtelen lassúság vigasztaló. New York megvédi magát. Jó látni, hogy milyen erősek az ellenállás és a szabadság beidegződései.
New York állam kormányzója Harlem ikonikus baptista templomából üzen minden New York-i polgárnak, és főként a papírok nélkül élő emigránsoknak, hogy a város megvéd mindenkit. Józan, egyértelmű üzenete napokra megnyugtatja a várost, és máris megindulnak a tervezgetések egy országon kívüli városállamról, ahol minden ember annak számít, ami.
Az alapvető szabadságjogokat védő civil szervezetekhez özönlenek az egyéni támogatások.
A Planned Parenthood, az abortuszt segítő szervezet, vagy az ACLU, az Amerikai Civil Szabadságjogok Egyesülete az elmúlt napokban az eddigihez képest negyvenszer-ötvenszer több pénzt kap a számlájára magánemberektől. Általános tanács mindenkinek, hogy válasszunk egy civil szervezetet, amivel egyetértünk, és havonta, automatikusan adakozzunk az ő javukra.
Gimnazisták napok óta, az egyre hidegebb szélben tüntetnek az elnökjelölt-üzletember csillogóvillogó épülete előtt. Fiatalok nagyon, iszonyúan elkeseredettek és meglepően szervezettek. Amikor őket látom, felerősödik a remény. Akár New Yorkról, akár Pestről van szó. Ezek a fiatalok talán már nem akarnak úgy élni, mint a most hatalmon lévő, teljesen süket, merev és pénzéhes politikus nagyurak.
Legalábbis minden jel arra mutat. Persze lehet, hogy majd elromlanak ők is, de ha ezt most elhinnénk, akkor kollektíven kellene öngyilkosságba menekülnünk.
És a valódi New York-i megoldás: a választások reggelén előbb csak egy, majd a következő napokban néhány más metrómegálló csempefalán öntapadós kis jegyzetlapok jelentek meg. Egymásnak üzentek az emberek a félelemről, a túlélésről, a szeretetről, a szolidaritásról. Mindenről, ami a normális élet alapja, és amit a mostani politika nélkülöz.
Már meg is van a jelenség hivatalos neve: subway therapy. Nem vagyok benne biztos, ezek a városi cinkosságok elegek lesznek-e túlélni a világ őrültjeit, de ahhoz biztosan elegendők, hogy büszkén és röhögve merüljünk alá a hülyeségben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
