Ostromló Orbán

Őt aztán nem vádolhatják (már ha megkockáztatnák) baloldaliakon gúnyolódó udvari publicisták, hogy mer kicsinek lenni: nagyravágyása kétségbevonhatatlan. Már meghódított hazánk után szemét a Kárpát-medencére, sőt Közép-Európa egészére vetette, hogy e bázisról indítsa el Brüsszel ostromát. Közhírré téve, hogy Európa vezetői „alkalmatlanok”, elitje „csődöt mondott”, s ennek jelképét, a brüsszeli uniós bizottságot le kell váltani, az európai parlamenti választáson az orbáni elképzeléseknek megfelelőt kell helyébe ültetni. Némely elemzők ebből egyenesen arra következtettek, hogy ő akarna elnöke lenni, a kormánypárti médiában (más hovatovább nincsen) pofozógépként kezelt Juncker helyett. Szerintem ennek, miként Orbán mondta Ukrajna nyugati betagozódási vágyára, nincs realitása. Ahogyan grandiózus hadjáratának sem sok.

Bár sokan fellélegeznének, ha már a – kormányfőknek alárendelt, vagyis csupán ügyvezetői – brüszszeli poszton látnák, ami hiúságának akár tetszhetne is, de túltengő hatalmi vágyának aligha. Hatalma csak a valóban Európai Egyesült Államok uniós voksokkal megválasztott elnökének lenne, s meglehetősen groteszk volna, hogy erre éppen a föderatív Európa egyik fő ellenfele pályázzék. Orbán inkább az adott struktúrán belüli politikai változást szorgalmazza, a maga illiberalizmusa kiterjesztését az unió működtetésére. Noha ennek indoklása legfeljebb a tusványosi közönséget győzhette meg, s legújabb udvarlása célpontját, az európai szélsőjobbot, amelynek internacionáléját az Orbán által épp beszéde előestéjén fogadott Bannon, Trump extanácsadója próbálja összetákolni. Attól, hogy a brüsszeli bizottság liberális alapon áll, amint az unió maga is, még nem „a liberálisok pártján”, hiszen Orbán néppárti társa vezeti, lévén az a legnagyobb parlamenti frakció. S hogy ráadásul „az európai szocializmus felépítésén” dolgozna, azt talán egy texasi Trump-szavazó hiheti el.

Igazán Bannon-ihletésűvé ott válik az orbáni fejtegetés, ahol olyasmiket állít, hogy Nyugaton már nincs demokrácia. S „Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra”, mert emiatt mostanság az internetes és lapfórumokat hamis hírekkel elárasztani próbáló összeesküvés-mániákusok háborognak. S hogy olyasvalaki reklamálja a „liberális elit számára kellemetlen hírek” elleni (sajnos már elkésett) fellépést, akinek hazai médiamonopóliumán számára kellemetlen hír át sem törhet, ahhoz cinizmus kell. S elárulja, hogy a szónok maga sem veszi túl komolyan hadjárata alátámasztását. Vagy tényleg úgy gondolná, hogy képes átfazonírozni a nyugati kereszténydemokráciát a saját illiberális képzetére, s ehhez mondjuk Merkelnek egy szava sem lenne? Miközben kormányzata lelkesen köszönti az újabb német autógyárat, tehát nagyon is erődön belülinek tekinti magát, a várostromló pózában tetszeleg, aki a védők kapitulációjánál alább nem adja. Gyanúm szerint, inkább ravasz ellentámadás ez, hogy alkut köthessen az őt az európai parlamentből ostromlókkal, történetesen merkeli áldással.

De hát mi realitása van annak, hogy akként érjen véget a (Trianon utáni) száz év magyar magány, ha kormányfőnk vezérként tukmálná rá magát szomszédainkra? S Közép-Európát kijátszaná a Nyugat ellen, amelybe kapaszkodni próbálnak e szomszédaink. Méghozzá jogosnak tartva Moszkva (már Jaltában is előadott!) igényét e térség „ütköző övezet” voltára. Akik szétvernék az EU-t, mint Putyin vagy Bannon (és Trump), azoknak persze tetszik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!