Hol tart a magyar–román viszony? – ez a kérdés ismétlődik a román médiában újra és újra az elmúlt napokban. Döbbenet, rácsodálkozás, rég nem tapasztalt indulatok kavarognak.
A kérdés azért meghökkentő, mert „a” román–magyar viszony az elmúlt években alig érte el a román diplomácia ingerküszöbét. Ha elérte, akkor heveny, de kezelhető botrányok szintjén. Két éve Füzes Oszkár nagykövet feleségének szereplése okozott kisebb felhördülést. A diplomatafeleség marosvásárhelyi, március 15-i ünnepi üzenetét értette félre (mert félreérthette) a román sajtó. Akkor a Wass Albert-idézet, a „Legyen Erdély újra, ami volt” ingerelte a román közvéleményt. „A magyar fél részéről egyetlen szó sem hangzott el autonómiáról, Erdélyről vagy hasonlóról. Valamennyi üzenet arról szólt, hogy mi a magyar identitás és kultúra megőrzéséért harcolunk” – védte az elhangzottakat a bocsánatkérést elutasító magyar nagykövet.
Rá egy évre Orbán Viktor miatt következett be mosolyszünet. A magyar miniszterelnök arra ösztönözte 2012-ben, tusnádfürdői beszédében az erdélyi magyarokat, hogy maradjanak távol a Traian Băsescu leváltásáról szóló romániai népszavazástól. Victor Ponta román miniszterelnök a nyilatkozatot a román belügyekbe való beavatkozásként értelmezte.
És ugyanígy beavatkozásnak minősítette a román külügy Németh Zsolt külügyi államtitkár megszólalását is, amelyben elítélte a Romániában folyó „szimbolikus agressziót”. Németh Zsolt arra utalt, hogy „a székely zászló” használatát a román hatóságok akadályozzák. Füzes Oszkár csakúgy, mint két évvel korábban, ebben az ügyben is magyarázkodni kényszerült. Ezúttal azonban radikálisabban foglalt állást, és a romániai területi autonómia magyar állami támogatására tett ígéretet.
Mi történt az elmúlt két évben? Míg két évvel korábban ragaszkodott ahhoz a magyar nagykövet, hogy „egyetlen szó” sem hangzott el az autonómiáról, két év alatt a diplomáciai üzenet radikalizálódott. Ezen kívül azonban, a sorozatos külügyi beavatkozási vitákon túl, nem történt semmi. Semmilyen kézzelfogható diplomáciai törekvés arra vonatkozóan, hogy az erdélyi magyarok érdekvédelme erősödjön külügyi szinten (vagy legalább olyan módon érvényesüljön, ahogy az az ezredforduló óta kialakult és működött). A korábban meglévő csatornák, eszközök is elkoptak, eltűntek. A radikális üzenetek a diplomáciai légüres térben robbannak.
Ki emlékszik már a román–magyar közös kormányülések fakuló emlékére? Ami most folyik, az a magyar kormány, belpolitikai érdekek mentén működő üzenetháborúja, amelynek egyetlen haszonélvezője az azt gerjesztő és fenntartó magyar jobboldal. És igazi áldozata az erdélyi magyar közösség. Nem csak azért, mert Magyarország a Kádár-rendszer óta példátlan módon magára hagyja most külügyi-diplomáciai szinten az erdélyi magyarokat, hátat fordít nekik a szavazatokért folyó médiaháborúban. Hanem azért is, mert a jelenlegi kormányközi üzenetváltás ellehetetleníti a romániai magyar érdekvédelmet – Románián belül is. Eddig a vitáig a székelyföldi régióépítés (melynek szimbólumaként bukkant fel a „székely zászló”) része volt az egész országot érintő, mindenki által várt, adminisztratív átalakításról szóló vitának. Eszköze lehetett volna a székelyföldi felzárkózásnak. Ez a társadalmi egyeztetés most kapott gellert. Mostantól „szeparatizmusról”, „román” (és magyar) ellenességről, etnikai konfliktusokról beszélünk. Nem a régióhatárok megrajzolásáról, a megyerendszer átalakításáról. A dolgok jelenlegi állása szerint a magyar kormány dolgozik a legintenzívebben azon, hogy meghiúsuljon Romániában a magyar autonómia (amely természetesen nem jelentheti a „vegytiszta” etnikai alapú gettósítást, mint ahogy ezt a magyar jobboldali „érdekvédők” szeretik hangsúlyozni). Ne lenne tisztában ezzel? Nagyon is tudnia kell: három év alatt háromszor nem merülhet fel véletlenül ugyanaz a diplomáciai hiba. Magyarország kormánya számára kell a konfliktus Romániával, mert ez a mai Magyarországon szavazatot hozhat. És ha ennek az ára az erdélyi magyar közösség, akkor legyen. Állítólag megtérül 2014-ben.
(Marosvásárhely)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!