Paraszolvencia

Mindaddig, amíg nem bukkantam rá a Nyelv és Tudomány című portál egy cikkére. Az eredeti latin összetétel alapján a szó „olyan dolgokra utalhat, amelyekkel kivagy megoldunk valamit”. Ám, mint a cikkből kiderül, abban az értelemben, ahogyan mi használjuk – orvosi hálapénz –, egyetlen más nyelvben sem található meg. Vagy ha mégis, csak akkor, ha a szót magyar vonatkozásban használják.

De van ezzel a fogalommal más baj is – már azonkívül, hogy egyáltalán létezik. A minapi hírek szerint (Propeller. hu) egy budapesti asszony rutinműtétre feküdt be a kórházba, majd a műtét után röviddel meghalt. Az orvos a műtét előtt kapott 50 ezer forintot visszaküldte a családnak, akik a pénzt „előlegnek” szánták, a műtét után még fizettek volna. Az ügyészség vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt az orvos ellen. (Noha a vádnak, úgy tűnik, van törvényes alapja, nem vagyok biztos benne, hogy éppen a pénzt visszaadó orvossal kell példát statuálni.)

Szögezzük le, jogrendünkben hatalmas káosz uralkodik a hálapénz megítélése és szabályozása, pontosabban szabályozatlansága körül. Két törvényre is hivatkozhatunk a témában. Azt nyilván kitalálják, hogy az egyik a Btk., de talán sosem találnák ki, melyik a másik. A Munka törvénykönyve.

A Btk. szerint „aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja… bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kórház gazdálkodó szervezet, az orvos a kórházban végzi a tevékenységét, munkájáért törvényes fizetést kap (még ha oly pocsékot is), ám ha a „jogtalan előnyt” (értsd paraszolvencia) vagy akárcsak annak ígéretét („nagyon hálás leszek, doktor úr!) elfogadja, elköveti a „vesztegetés elfogadása” nevű bűntettet.

Ezzel szemben mit mond a Munka törvénykönyve? „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki.” Az orvos munkavállaló, munkáltatója a kórház. Vagyis, ha a kórház megengedi, nyugodt szívvel elfogadhat – sőt e szerint még ki is köthet – hálapénzt.

Az külön pikantériája az ügynek, hogy mindkét említett törvényt 2012- ben hozták.

Akkor most hogy is állunk? Ha az egyik kórház igazgatója megengedi a hálapénz elfogadását, az ott dolgozó orvos nem követ el bűncselekményt, a másik kórházbeli orvos meg igen? Ugye, érzik ennek a helyzetnek az abszurditását? És akkor még nem is „jogászszemmel” olvassák mindezt. Mert a jogász már azt sem érti, miként lehetséges, hogy egy kórház igazgatója dönthesse el – a büntető törvénykönyvvel szemben –, hogy valami az ő kórházában nem bűncselekmény.

A hálapénz kérdése korábban is rendezetlen volt. 2002-ben már az is bűncselekmény volt, ha a valóban utólag zsebbe csúsztatott hálapénzt az orvos nem adta vissza. 2003-ban viszont az utólagos hálapénz elfogadása nem volt bűn. A 2012-es Btk. azután – mint azt korábban idéztem – ismét bűntetté nyilvánította a paraszolvencia utólagos elfogadását is. Vagy mégsem?

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) tavaly – nem először – Trócsányi László igazságügy-miniszterhez fordult, hogy döntsék végre el, bűntett-e vagy sem a hálapénz utólagos elfogadása. Döntés persze azóta sincs.

Nem kis pénzről beszélünk. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a lakosság évente több mint 76 milliárd forintot költ hálapénzre.

De azt ne higgyék, hogy az orvosok olyan boldogok lennének a mostani helyzettel. Ugyancsak a ReSzaSz végzett tavaly egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a megkérdezett 907 orvos 96 százaléka hálapénz nélküli egészségügyet szeretne. Ehhez persze komoly egészségügyi reform kellene, melynek feltételrendszerét nálam sokkal hozzáértőbb szakemberek már többször kidolgozták és publikálták is. Mindhiába.

Az azért szégyen, hogy csak és kizárólag a magyar nyelvben használjuk a paraszolvencia kifejezést hálapénz értelemben. Ez igazán nem az a „hungarikum”, amivel büszkélkedhetnénk!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!