Tíz napja rádióinterjújában Orbán azt állította, hogy Brüsszelben a kocka még nincs elvetve: szerinte az EU egyelőre csupán „kacérkodik azzal a gondolattal”, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben, ám „még nem lépték át a Rubicont”. Merthogy ez „zsarolás” lenne, ami nem fogadható el az unióban – intette óva a brüsszeli bizottságot, amelynek köreiben meg azt nem értik, miért próbál az Orbán-kormány (az ismert mondásnak megfelelően) abba a kézbe harapni, amely eteti. S amelyet most – tartva a harapástól – elkaptak előle.

 
Avar János

A héten éppen az vált egyértelművé, amit Orbán, szokásához híven, elővágással próbált volna elhárítani: a közvélemény is megtudhatta, hogy az unió bizony támaszt politikai feltételeket. Ha úgy tetszik, már túl jár az orbáni Rubiconon. „A mi hozzáállásunk nagyon világos: az uniós jogot be kell tartani” – magyarázta egy brüsszeli tisztségviselő. S nem is csinált titkot belőle, hogy sorra lesznek feltételeik, amíg csak a budapesti kormányzat le nem bontja a nem uniókonform rendszert.

A vicc az, hogy interjúja idején Orbán ezt régóta tudta, hiszen a pénzügyi biztos ezt még januárban közölte IMF-tárgyalónkkal. Rehn megmondta Felleginek, hogy ők bizony nemcsak a kifogásolt fákat látják, hanem az erdőt is: aggályaik a magyar demokrácia minőségére és a politikai kultúrára is kiterjednek. Tehát a Rubicon orbáni emlegetése valójában nem óva intés volt, hanem felkészülés arra, hogy tovább már nem képes titkolni annak kölcsönös átlépését.

Hiszen a maga részéről ő már régen átlépte, a saját kockáját cézárian elvetette. Immár a kormányközeli lap (igaz, eretnek, ám engedett) publicistája is leírta, hogy „még a néppárti európai biztosok szemében (is) úgy fest: Magyarország nincs »birtokon belül«, vagyis az összhatást tekintve, nem nagyon tűnünk EU-konform tagállamnak”. Tényleg nem, s ezt – az erről régóta cikkező világsajtó után – a (tapintatosan még mindig csak névtelenül, vagy zárt ajtók mögött beszélő) brüsszeli magas rangúak is mind egyértelműen értésre adják. „Kádár Magyarországa kapott IMF-hitelt, ott nyilván nem foglalkoztak ilyen kérdésekkel, de most egy uniós tagállamról van szó, ráadásul a magyar kormány gyakorlata nagyon rossz precedenst teremthet más tagállamoknak is” – jelezte a bizottság attitűdjét egy brüsszeli szakértő.

Tévedett Orbán, amikor azt hitte, hogy sebtében teremtve kész tényeket, nem uniókonform struktúrát egy olyan országban, amelytől éppen azt követelték meg tagállammá válásához, ezt le is nyeleti az EU-val. Csakhogy a Caesarhoz illően teljhatalmához immár pretoriánus gárdával (a New York Times szakértője szerint az állampártokéra emlékeztető ijesztő jogkörű fegyveres szervezettel) is bíró Orbán elhibázott gazdaságpolitikájával, egy hajdani minisztere szerint is tarthatatlan adórendszerével, önmagát szolgáltatta ki a „zsarolóknak”. Akik éppen ama precedens elkerülése végett követelik tőle a pénztámogatás fejében a visszatérést az európai normákhoz. S mellesleg a segélynyújtó kéz retorikai harapdálásának abbahagyását. Maradva az ókori példáknál, a brüsszeli hüvelykujj lefelé mutat az orbánizmusra, de talán névadójára is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!