Az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetésével a kormány nyilvánosan hadat üzent a magyar munkavállalóknak és a szakszervezeteknek. A magyar parlamentarizmus történetében Gömbös és Imrédy óta senki nem mert ilyen otrombán nekimenni a szakszervezeteknek.

A cél világos: kivonni a szakszervezeteket a bérmegállapodásból és ezzel elhallgattatni a munkavállalókat. Majd tisztességben megőszült akadémikusokkal és az egyházak képviselőivel közösen tehetnek ajánlásokat, de dönteni a kormány dönt. Ő állapítja meg a minimálbért és a bérminimumot.

A szakszervezetek eddig alapjában véve sikeresek voltak a tárgyalóasztalnál. Amikor még megszorításnak hívták a megszorításokat és nem újjászervezésnek, minden évben, minden egyes alkalommal sikerült elérniük, hogy ne a munkavállalók cipeljék a többletterheket. A körülmények azonban megváltoztak. A kormány a versenyképességre hivatkozik, de valójában a gazdagoknak és a munkaadóknak kedvez.

A hatékony munkavállalói érdekképviseletre tehát soha nem volt akkora szükség, mint ma. Mert ha a szakszervezetek nincsenek, nincs, ki képviselje a munkavállalókat. Talán éppen a Vasárnapi Hírekben írták: a Facebookon meg lehet dönteni diktatúrákat, de nem lehet hosszú, szívós egyeztetésekkel megállapodni a Munka törvénykönyve módosításáról vagy tartós háromoldalú paktumot kötni.

A szakszervezeteknek alkalmassá kell tenni magukat a harcra, a megújulásra. Nem zárkózhatnak be a munka világának karámjába. A szakszervezetek akkor lesznek ismertek és megbecsültek, ha választ adnak más fontos társadalmi kérdésekre is. Ha tudni lehet, hogy mit gondolnak az embereket foglalkoztató, de a munkahelyükön túlmutató ügyekről. Nem megspórolható, hogy legyen véleményük a politikáról is! A mai körülmények között teljességgel elhibázott, hogy az elegáns kívülálló módjára viszonyulnak a politikához. Majd ha a politika is ezzel az ele­gan­ciá­val viszonyul hozzájuk, akkor lehet ismét felhúzni a glaszékesztyűt.

Nem utópiákért kell harcolni, nem új jogokat kell kérni. Csak visszakövetelni azt, ami megillet. A jogokat, amelyek a civilizált világban mindenütt megilletik a munkavállalót a munkáltatóval szemben. A szakszervezetek ereje eddig az egyeztetésben rejlett. Most új harcmodorra van szükség, különben felmossák velük a padlót. Rendőrökkel, postásokkal, tanárokkal, köztisztviselőkkel. Minden munkavállalóval.

Ezért szervez országos demonstrációt június 16-án négy együttműködő konföderáció, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szak­szervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma.

(A szerző a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!