Talán a több ezer szellemes tüntetésszlogen-gyárost akarja „iróniából felülmúlni” Kövér László, amikor azt nehezményezi, hogy Magyarország köztársasági elnökét lejánosozta az MSZP-frakció. A szocialista képviselők plakátokon kérték a parlamenti ülés alatt az államfőt arra, hogy ne írja alá a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítást. Ez a szemtelenség pénzbüntetést is vonhat maga után. Pedig János örülhet, ha csak János marad.
Nem pedig „bajszos szar”, ahogy a tüntetők a Sándor-palota előtt gúnyolták, miután aláírta a nevezett törvényt. A csornai Charles Bronson (keressük rá mi is a fedőneveket, csak ne kelljen leírni az elnök szót) aznap végleg elvesztette elnök jellegét azzal, hogy megannyi hazai és külföldi elismert tudós és művész, politikus és előkelőség, illetve 80 ezer tüntető kérése ellenére szignózta a gyalázatot. Nem emlékszünk arra, hogy Göncz Árpádot, Mádl Ferencet vagy Sólyom Lászlót valaha gúnynévvel illették volna. Személyük és méltósággal viselt posztjuk tisztelete (a kettő, mint látjuk, erős kölcsönhatásban van) nem engedte meg azoknak sem, akiknek bajuk volt némely cselekedetükkel. A harmadik köztársaság első elnökét a mai napig szokás Árpi bácsinak nevezni – kiérdemelte. Jánosból sosem lesz János bácsi. Az aláírás után a bajszáról és nem a gerincéről beszél, ha egyáltalán, az utókor.
Schmitt Pált nem véletlenül hagytuk ki. Jó időre nem pusztán súlytalanná, de nevetségessé is tette Magyarország köztársasági elnöki posztját. (Bármilyen jelzőt megérdemel – azok nagy részét fel sem fogja szerény képességeivel.) Mert billogot ütni valakire akkor van értelme, ha az később folyton emlékezteti bűnére – és megakadályozza annak megismétlését.
Minket ez most különösen foglalkoztat.
Ha nem is záporoztak a héten a bántó jelzők a szerkesztőségre, de az a 8-10 üzenet, amelyekből párat önök is elolvashatnak lapunk 24. oldalán (olvasóink leveleit lásd itt - a szerk.), nagyon elkeseredetté tett minket. Hiába számítottunk rájuk. E levelekben kollaboránsnak, pénzéhesnek neveznek minket, a Vasárnapi Hírek készítőit, amiért „befogadtuk” a Brüsszel ellen uszító állami hirdetést. Többen egy utolsó esélyt adtak: máskor ne forduljon elő, különben „letesznek” minket.
Mi most „eljátsszuk” ezt az utolsó esélyt. Ezen a héten is van gyűlöletkeltő állami hirdetés a lapban, és mi ezen a héten is megírjuk a véleményünket róla. A reklámtörvény értelmében sem visszautasítani nem tudjuk a hirdetést, sem véleményünket közvetlenül az azzal szembeni oldalon megjelentetni.
Egyet tudunk: minden más létező felületen megírni a valóságot. És újra elmondani: nem lettünk mások, a véleményünk, a munkánk ugyanaz. A jelzők, amelyek a szerkesztőségtől független folyamatok eredményeképpen megjelenő hirdetések miatt kerültek ránk, égetnek. Egy dolgot tehetünk: megmutatjuk, felfakasztjuk őket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
