Vadhajtások

Diszkriminatívnak tartja, ezért elutasítja a női kvótát a KDNP – közölte Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a női kvóta az „ultrafeminizmus vadhajtása, torzszülöttje”. Hozzátette: kvótarendszer nem a rátermettséget szabja a mandátum feltételéül, hanem a nemi hovatartozást. Erre az egyik legjobb bizonyíték a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella az ATV-nek arról beszélt, hogy a kormányváltáskor „nem volt igazából elég pénz a nyugdíjkasszában, tehát nem igazán tudtunk volna miből fizetni” a nyugdíjakat, de ez szerinte nem államcsőd. Arra a kérdésre, hogy mi lett magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz irányított pénz sorsa, Selmeczi azt mondta: „pénz a költségvetésből nem tűnik el”. De rögtön másnap a Ténytár.blog által közzétett adatokból kiderült, hogy mégis: miközben a kormány elvett 2700 milliárd forintnyi nyugdíjvagyont (3 millió ember 12 évi megtakarítását) és 360 milliárd forintnyi át nem utalt járulékot, 1500 milliárd forinttal növelte is az államadósságot, amely újabb rekordot ért el, nagyrészt a rendkívül gyenge forint miatt. De ez sem akadályozta meg Lázár Jánost és Kósa Lajost, hogy adjon még az árfolyamnak. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy jó lenne, „ha a következő év tavaszára alig maradna devizahiteles”, a párt alelnöke pedig porig alázta a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselőjét és azt állította, hogy nem a kormány hívta Magyarországra az IMF delegációját, „hanem magától idejött”, kértek időpontot, mi adtunk. „Ha meg nem beszélünk velük”, akkor az a kritika éri a kormányt, hogy „mekkora bunkók vagyunk” – fogalmazott, megjegyezve: Iryna Ivaschenko, az állandó magyarországi képviselő „olyan mértékben nincsen tisztában a magyar helyzettel, amely mellett nem is érdemes konzultálni”. A valutaalap később felhívta a figyelmet arra, hogy „a technikai segítségnyújtás minden IMF-tagország számára nyitva álló lehetőség, amelyet az országok maguk igényelnek”. De az ATV-ben Selmeczi helyre tette a szervezetet: „amikor bele akarnak avatkozni a magyar emberek belügyeibe és azt mondja egy hitelt nyújtó szervezet, hogy adok hitelt akkor, ha ilyen és ilyen megszorításokat alkalmazol, azt támadásnak is fel lehet fogni”, de a „magyar kormánnyal nem lehet packázni”. Valami hasonlót mondott még március 15-én Orbán Viktor („ahogy régen sem engedtük, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, úgy most sem fogjuk engedni, hogy Brüsszelből diktáljanak nekünk”), aki most vasárnap az unió brüsszeli csúcstalálkozóján vesz részt, ezért a Fidesz október 23-i megemlékezése, amelyen beszédet mondott volna, elmarad, ahogyan az az állami ünnepség is, amelyen a fővárosban beszélt volna. Nemhogy fél év, még fél óra sem telt el a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján két bejelentés között. Az elsőben a kormányfő – aki tudatában van annak, hogy bizonytalan a biztosítási szakma, nehéz követnie, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely „nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád” – bejelentette: a válság (amelyből szerinte mi kifelé jövünk) utáni időszakban a kormány elképzeléseiben olyan biztosítási piac szerepel, amely kétpilléres; van egy állami és egy erős magánlába. Majd ugyanezen a rendezvényen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte: az állam nem kíván kétszintű biztosítási rendszert bevezetni, legfeljebb néhány extra szolgáltatást finanszíroztathatnának a betegek a magánbiztosítókkal.

Sajnálatosan rövid idő alatt cáfolták Szijjártó Pétert is, aki főnöke és az amerikai nagykövet találkozójáról azt mondta: semmifajta amerikai tiltakozásról nem volt szó a találkozón, amely jó hangulatú volt, és Eleni Tsakopoulos Kounalakis több dologért köszönetet mondott. Ezzel szemben a The Washington Post ugyanerről a találkozóról azt írta, hogy Orbán megnyugtatta a nagykövetet: „hamarosan foglalkozik majd az amerikai aggodalmakkal, melyek szerint az új alkotmány a saját hatalmát növeli, illetve hogy lecsapott a médiára és politikai ellenzékére”. A cikk szerint Orbánnak sikerült meggyőzni arról a diplomatát, hogy „megjavul”.

Bár rovatunk e heti tematikájába kevéssé illeszkedik, mégis kihagyhatatlan a hír: az Index szerint Semjén Zsolt a nyár elején tett büntető- feljelentést egy, a nevében indított mikroblog miatt, és a napokban a Központi Nyomozó Főügyészség beidézte a twitteres Semjén_KDNP követőit, akiktől a kapcsolati háló felderítésével próbálnak eljutni a szerzőhöz. Reméljük, a törvény teljes szigorával sújtanak majd le a ma még ismeretlen elkövetőre, aki olyan felháborító álhíreket közölt a miniszterelnök-helyettes nevében, hogy „Elképesztő! Most mondja a könyvelőm, hogy jövőre emelkedik a fizetésem. És még mondja az ellenzék, hogy válság van. Hülyék”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!