A történet bizonyos értelemben szóra sem érdemes. Az egyik jobboldali magyarországi politikus szerint a Vajdaságban új fizetőeszközt, a torontált kellene bevezetni. Mivel a magyarországi parlamentben szóba se került, neveztető személyes ötletnek.

 
Végel László

Annál is inkább, mivel a két ország viszonya ma kiváló, a kormánypárti magyar politikusok kedvezően nyilatkoztak Szerbiáról, sőt még a szerbiai magyar kisebbség helyzetéről is, ami ebben a régióban kivételnek számít. Tehát biztosra vehető, hogy a „torontál-akció” nem fogja rontani a két ország viszonyát. Legalább is a közeljövőben.

A folytatás inkább figyelemre méltó.

A szerbiai jobboldali politikusok igen élesen reagáltak. Az egyik a Monarchia feltámasztásától tart, a másik szerint a javaslat mögött Szerbia szétzúzásának szándéka áll. Ez a reakció felhívja a figyelmet a jelenségre, amellyel számolni kell. Arra, hogy a jobboldalon mindig nagyon érzékenyek, sokszor túlhevültek, ha a nemzeti érzésről a nemzeti önérzetről van szó.

Ebben máris megmutatkozik a kisebbségi közgondolkodás sebezhető pontja. A kisebbségiek általában elégedettek, ha az anyaországban felülkerekednek az erőteljes nemzetállami irányzatok. Érthető, hiszen a kisebbségben a nemzeti önazonosság tudata mindig sebezhető, és ezért biztos pontot keresnek, akkor is, ha az nem határozza meg közvetlenül mindennapi életüket, anyagi helyzetüket, státusokat. Legfeljebb közvetve, lelkileg. Amit természetesen nem kívánok lebecsülni.

Ugyanakkor viszont a saját államukban a saját bőrükön érzik a nemzetállami doktrínák veszélyét. Ami az egyik oldalon veszélyt jelent, a másik oldalon kívánatos. Ez az ellentmondás mélyen gyökerezik a kisebbségi életben, azzal a különbséggel, hogy bizonyos idősza­kokban erőteljesebben bontakozik ki, bizonyos időszakokban lanyhul. Radikális kiéleződése gyakran „vagy-vagy” helyzetbe kényszeríti a kisebbségi polgárokat. Vagy áttelepülnek az anyaországba, vagy pedig asszimilálódásra kényszerülnek. A módosabbak, az erős kapcsolati tőkével rendelkezők rendszerint áttelepülnek, a szegényebb sorsúak rendszerint az asszimiláció útjára kényszerülnek. Jelenleg az egész kelet-közép-európai és balkáni régióban mélyül az ellentmondás, a jelenlegi gazdasági válság erősíti a nemzeti jobboldal diskurzusát. A kisebbségek a posztkommunista parlamentáris de­­mokráciában tehát új kihívással szembesülnek, nem a diktatórikus, vagy a tekintélyelvű többségi hatalommal kerülnek szembe, hanem demokratikusan megválasztott kormányokkal, az „alkotmányos kisebbségellenességgel”, a „demokratikus nacionalizmussal”, vagyis olyan eszmerendszerrel, amelyet a kisebbségek egyrészt pártfogolnak, másrészt elutasítanak. A kisebbségek rendszerváltás utáni fokozott lélekszámcsökkenése arról szól, hogy ezt az ellentmondást a mai napig nem tudták feloldani. A két pólus közötti feszültség csak növekszik, s a közelgő népszámlálási adatokból kiderül, hogy milyen következményekkel járt.

 

Címkék: Végel László, Magyarországi Európa Társaság, kormány, Országos Rádió és Televízió Testület, Alberto Contador

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!