Magyarország jobban teljesít! – hirdeti a kormány megbízásából készített tévéreklám, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy év/év alapon mínusz 0,9 százalék az infláció. Magyarán az egy évvel korábbihoz képest átlagosan ennyivel csökkentek a fogyasztói árak tavaly decemberben. Rég nem látott vendéget üdvözölnek az adófizetők pénzén, hiszen a Kádár-korból ismerős defláció telepedett le közénk. Érdekes módon, az Európai Bizottság nem rendelt olyan reklámot, hogy „Európa jobban teljesít”, ehelyett az Európai Központi Bank márciustól kéthavonta elkölt majd az egész éves magyar nemzeti összterméknek megfelelő eurót, csak hogy elhessegesse a defláció rémét. Hogy is van ez? Ami nekünk jó, az Európának rossz? Aligha. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt gyanítjuk, hogy megint csak a kis magyar unortodoxia kandikál ki a tévékészülékünkből.

Nem véletlenül aggódnak az európai jegybankárok. Van a gazdaságnak egy üzemi „hőmérséklete”. Akár az emberi szervezetnek. Ha az elszabaduló infláció a lázas állapotnak felel meg, akkor a defláció a jeges vízben kapálódzó hajótörött helyzetét idézi. Az egyik túlpörgeti a gazdaságot, a másik megbénítja. A hiperinflációt jobban ismerjük a rendszerváltás utáni negyedszázadból, de a defláció, vagyis az árak csökkenése éppoly veszélyes. Mert kialakul egy lefelé tartó spirál, amikor az árak tartós esése nem ösztönzi a fogyasztást, hanem fékezi. Ugyanis a még alacsonyabb árak reményében egyre halasztódnak a vásárlások, s előbb csak lassul a növekedés, majd beköszönt a pangás.

A gazdaság lefagyásától való félelmében szórja a pénzt a piacokra az Európai Központi Bank, csak hogy élénkítse a hanyatló Európát.

Mindeközben kormányunk a deflációt ünnepli.

Pedig valójában nem könnyű érzékelni a mindennapokban az árak közel 1 százalékos mérséklődését. Mert ez csak az éves átlag. Amiben a citrom 15 százalékos drágulása vagy az iskolai ebéd 2 százalékos és a tojás 4 százalékos áremelkedése éppúgy benne van, mint a vöröshagyma 25 százalékos áresése. De azért is nehéz a valós folyamat irányának pontos érzékelése, mert a pénzügyi válság 2008-as kitörése előtti szinthez képest csak néhány termék ára lett olcsóbb. Ilyen például az LCD televízió, melynek az ára 53 százalékkal csökkent a 7 évvel ezelőtti szinthez képest. De a legtöbb termék mégis drágább ma, mint 2008-ban. Igaz ez még a benzinre is, amelynek ára tavaly 11 százalékkal csökkent, mégis 25 százalékkal fizetünk többet érte, mint 2008-ban. Hasonló a helyzet a vezetékes gázzal, amit 6 százalékkal mérsékelt tavaly a rezsicsökkentés, mégis 40 százalékkal fizetünk többet egy köbméterért, mint 2008-ban.

 

------------------------------------

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!