Megfejtés

Na? Pedig aki tudja, nyerhet egy CBA-s élelmiszerkosarat, de az is lehet, hogy ingyen épít neki a Közgép garázsfeljárót jutalmul. A Kelet-Magyarország című lap pénteki keresztrejtvényének megfejtése a mondat folytatása. És ez nem vicc, annak durva is lenne, ez kérem afféle lopakodó nemzetnevelés. De nevezhetnénk a seggnyalás minősített esetének is, ha nem lennénk odaadó rajongói a sorsfordító gondolatoknak és kiötlőiknek.

A figyelmes rejtvényfejtő számára persze akad itt némi ellentmondás. Mert egy másik gondolkodó, előbbinek főnöke, a héten azt mondta: magyarnak lenni egyet jelent a győztességgel. Vagyis ez a győztesség nincs semmiféle feltételhez kötve, ez világlik ki Orbán Viktor szavaiból, félreérthetett valamit Kövér az eligazításon, azért keresztrejtvénybe még elmegy.

Gyönyörű képességünk a győzelem. Győzni pedig társas cselekmény, ugyebár, egyedül meglehetősen unalmas elfoglaltság. Kell tehát az ellenfél, kit nyilaink megrettentenek, vagy ha az nincs kéznél, hát megdobáljuk szóvirágokkal. Az ellenfél pedig itt van a közvetlen közelünkben. Ha jobban belegondolunk, részei vagyunk mi is ennek az ellenfélnek, de mivel önmagunkat legyőzni macerás lenne, tegyünk úgy, mintha kívül lennénk.

Kezdődhet hát a harc a nagy ellenféllel, Európával. Kaptunk az uniótól pár ajánlást a minap, amit az örökké győztes vezető a magyar érdekekkel ellentétesnek ítélt, ezért most ezeket kell legyűrni, ezt mondta és közben érezhette mindenki, teher már a szerénység neki. Magam a rejtvényfejtők alaposságával utánajártam, mik lehetnek ezek az oktrojált ajánlások, és arra jutottam, a vezetőnek megint igaza van, ezek bizony az ő érdekeivel tényleg ellentétben állnak. A 2. pontban mindjárt azt ajánlják, hogy a kormány biztosítsa a közpénzügyek átláthatóságát, az 5. pont egyenesen azt javasolja, hogy a közbeszerzés és a jogalkotás támogassa a piaci versenyt. És tényleg, ha megtenné, hogy is tudna szemébe nézni régi barátjának, Simicska Lajosnak? Nyilvánvaló érdeksérelem származna annak az ajánlásnak a végrehajtásából, amely szerint a kormány az alacsony jövedelműeket sújtó adórendszert alakítsa foglalkoztatás-baráttá és adjon hatékonyabb segítséget a munkakeresőknek. Igazi botrány a 6. javaslat: a kormány „biztosítsa, hogy a felsőoktatási reform végrehajtása javítsa a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz történő hozzáférését”.

Napnál világosabb tehát, hogy a harc indokolt, a győzelem pedig szükségszerű. Olyannyira az, hogy a magabiztos vezető még a stratégiát is elkotyoghatja az ellenfélnek, így hangzik: a harcot úgy kell előadni, mintha egyébként barátkozni szeretnénk. Micsoda elegancia, micsoda nagyvonalúság, tényleg vezetésre termett, aki ilyet tud.

Tegnapig úgy állt, hogy a harcnak döntő összecsapása hétfőn lesz, a parlamentben, ott kellett volna kipróbálni ezt a zseniális stratégiát. Csakhogy az ellenfél sem alszik, mintha rájött volna, hogy az IMF/EU-tárgyalások feltételévé tett jegybanktörvény-módosítás egy nagy átverés: csak az nincs benne, aminek benne kellene lennie. A tét igen nagy, úgy 35 ezer milliárd forintnyi, ennyi ugyanis a jegybank által kezelt tartalék, a törvénymódosítás fontos része pedig, hogy ezt a győzelemre termett vezető vagy a tőle (még) független jegybank kezelje. Az IMF meg az unió valamiért nem nagyon szeretné, ha Orbán rájárhatna erre a pénzre. Ellenfelek ők, hát nem értik? Mindenesetre, ha a jegybanktörvény így marad, akkor nem kezdődik IMF-tárgyalás és akkor úgy elszáll a görögök keltette viharban a magyar forint meg a csődkockázat, hogy abba belereccsenhet a magyar gazdaság. Győzelem lesz az is, mi más?

Nyilván ennek a győzelemre ítélt harci stratégiának része, hogy szombaton a fideszes Varga miniszter azt kérte a fideszes Rogán frakcióvezetőtől egy MTI-közlemény formájában, hogy halasszák el a hétfői szavazást a jegybanktörvényről. Mi, akik nem értünk a hadvezetéshez, törhetjük a fejünket, hogy ez még a harc vagy már a győzelem?

A rejtvény megfejtését az esedékes havi hiteltörlesztésben keressék.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!