Meg fognak bukni. Valójában ennek nincs is hírértéke. A politika kevés örökérvényű szabálya közül ez a legerősebb. Egyszer minden politikusnak mennie kell.
Küldik ugyanis. Vagy nyugdíjba, vagy a bús fenébe. Tudják ezt ők is, tudatosan, vagy csak a tudatalattiban, de benne rejlik ez minden döntésükben. Ki örökségét építi tégláról téglára, és van, aki rögtön betonba önti, ami (és aki) neki kedves. De még a legkeményebb vasbeton sem ment meg a bukástól. Így járnak majd a mostaniak is.
Hogy mikor, az ma még csak tenyérjóslás, én meg abban nem hiszek. De ideje végiggondolni: és akkor mi van? Mármint a valamikori bukásuk után. Van már nekünk a válaszkereséshez útmutatónk, kettő is. A hétfőn elfogadandó alkotmány, és mindaz, ami Esztergomban történik mostanság.
Ami az alkotmányt illeti, tévedtem. Néhány hete azt írtam ezeken a hasábokon, hogy a Fidesz alaptörvénye nem dönti romba a Harmadik Köztársaságot, „csak” összerondítja azt. A mű maga ugyan az intellektuális silányság, a jogi műveletlenség, a kicsinyes hatalmi számítás és a bezárkózó sértettség elegye, Magyarország kínos hely lesz miatta, de a parlamentáris demokrácia marad. Gondoltam én. Nos, nem marad, vagy legalábbis nem úgy, ahogy az elmúlt húsz évben magunknak berendeztük.
Ez az alkotmány ugyanis megszünteti a parlamentáris demokrácia leglényegét, a politikai programok versengésén alapuló tiszta választást. Bármennyire mellbevágó, mégis igaz: 2014-ben nem lesz választás Magyarországon. Olyan biztosan nem, ami 1990 óta ötször volt.
Azzal, hogy Orbán Viktor alkotmánya kétharmados többséghez köti az adó- a családtámogatási és a nyugdíjrendszer lényegi változtatását, megszünteti a szabad választást. Orbántól tudjuk – és ebben igaza van – aligha lesz belátható időn belül még egyszer kétharmados többsége egy pártnak. Ebből kiindulva könnyen modellezhető a politikai helyzet. Jön egy párt, amelyik a 2014-es kampányban azt ígéri, hogy kijavítja a Fidesz egykulcsos adórendszerének nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságát, ezért újra bevezeti a progresszív adózást, vagyis több hozzájárulást kér a gazdagabbaktól. Tegyük fel, hogy ezt hitelesen ígéri. Nemcsak indokolt, de népszerű program lehet. Megszerezhető a végrehajtáshoz szükséges választói felhatalmazás. Erről szólna egy demokratikus választás. Viszont egy ilyen programot Magyarországon húsvéthétfőtől nem lehet végrehajtani. Még egy világos felhatalmazással, és stabil többséggel rendelkező kormány sem tudja betartani ígéretét. Előbb ugyanis ki kell egyeznie azzal a Fidesszel, amely ezzel ellentétes programot hajtott végre, amíg kormányon volt.
Az új alkotmány kormányozhatatlanná teszi Magyarországot. Legalábbis a Fidesz nélkül azzá.
Arra pedig, hogy miként lehet a kisebbségben lévő Fidesszel együtt kormányozni, egy tapasztalat már van: Esztergom. A meggyestamásizmus. Az egyértelmű választói akarat tagadása, a kicsinyes konfliktuskeresés, a párbeszédképtelenség, a keresztbefekvés.
Egy valamirevaló publicisztikában az éjsötét vízió után most következne a fekete fellegeken áttörő reménysugár, a Nagy Megoldás, a Bölcs Javaslat, vagy valami ilyesmi. Van ilyen? Talán ez: Magyarországon, minden ellenkező híreszteléssel szemben, igenis működnek a demokratikus reflexek. A friss felmérések szerint a Fidesz alkotmányának nemhogy kétharmados, de egyszerű többsége sincs már. Ettől még hétfőn meg fogják szavazni. Abból, hogy az alkotmány kötőerő helyett megosztó üggyé vált, nem következik, hogy ciklusonként újra meg újra neki kell fogni az alkotmányozásnak. Volt már ilyen, igaz jó régen: a francia forradalom után öt év alatt négyszer fogadtak el új alkotmányt. Aztán jött Napóleon, meg a császárság. Hajlam most is van ilyesmire, de – remélem – igény már nincs. És, ha már Franciaország, akad tanulság a közelebbi múltból is: a jobboldali De Gaulle rohamtempóban áterőltetett alkotmányának is köszönhetően volt 14 évig kirobbanthatatlan a hatalomból a nagy rivális, a baloldali Mitterrand.
Programot 2014-ben – vagy előbb – nem ismételt alkotmányozásra, hanem a parlamentáris demokrácia parlamenti és demokratikus eszközökkel történő kijavítására kell adni. És ha erre egyértelmű választói felhatalmazás szerezhető, akkor azzal tartósan szembemenni a politikában nem lehet. Még a Fidesznek sem. Mert ez legalább olyan örökérvényű szabály, mint az, hogy egyszer mindenki megbukik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
